Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-04 / 3. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 4. Régió-hirdetés 5 A polgármester felszámolná a városi céget, csak azért, hogy megszabaduljon az igazgatójától Pénz nélkül, de megmarad a közterület-fenntartó vállalat Aranyosmarót. Szembe­szálltak a polgármester­rel a helyi képviselők és nem hagyták jóvá a váro­si közterület-fenntartó vállalat megszüntetésé­ről szóló javaslatát. VRABEC MÁRIA A cég felszámolását és válla­lat igazgatójának leváltását is csak az alpolgármester szavaz­ta meg, így Marián Tomajko maradhat a helyén. Kérdés, mit ér ezzel a győzelemmel, mert anyagilag továbbra is a ma­gisztrátustól függ. Peter Lednár polgármester nyáron kezdte élesen bírálni a közterület-fenntartó vállalat gazdálkodását és zárolta a cég alkalmazottainak fizetését. A költségvetési hozzájárulás visszatartásának hivatalos oka az, hogy a vállalat adósságai növekednek, de valójában az igazgatót, Marián Tomajkot akarta ezzel a nyomással eltá­volítani posztjáról a polgár- mester. Mivel Tomajko nem hajlandó lemondani, a pol­gármester soron kívüli önkor­mányzati ülést hívott össze, melynek egyetlen pontja a vá­roska 97 hektárnyi köztéri nö­vényzetét, harminchárom ját­szóterét, temetőjét és állat­menhelyét gondozó cég fel­számolása volt. Peter Lednár a közgyűlés előtt hangsúlyozta, a kertészet idén szeptemberig 346 620 eurós adósságot hal­mozott fel, ebből a beszállí­tóknak 220 ezer, az adóhiva­talnak 60 ezer, a szociális biz­tosítónak 45 ezer, az egész­ségbiztosítóknak pedig 10 ezer euróval tartozik. A polgármes­ter szerint a „katasztrofális” gazdálkodás következményeit már csak úgy lehet helyrehoz­ni, ha a céget felszámolják, és a kötelezettségeit átvállalja a város. Arról, hogy bár a kerté­szet jogalanyisággal bír, teljes mértékben a városi költségve­tési támogatástól függ, nem beszélt. Marián Tomajko viszont elmondta, a hiány az elmúlt húsz évben halmozódott fel, mert a cég az elődök csaknem kétmillió koronás kötelezett­ségét is átvette. „Az önkor­mányzat évről évre csökkenti a Peter Lednár polgár- mester élesen bírálta a vállalat gazdálkodását és zárolta a cég alkal­mazottainak fizetését. költségvetési hozzájárulást, az elmúlt három évben 84 ezer euróval kevesebbet kaptunk. Egyszerűen nincs miből törlesztenünk” - magyarázta az igazgató, aki ellen a pol­gármester kezdeményezésére már bűnvádi eljárás van fo­lyamatban. Az ügyész 17 ezer eurós hitel illetéktelen felvéte­le, könyvelési csalás, valamint a kötelező biztosítások és az adó befizetésének elmulasztá­sa miatt kezdeményezett eljá­rást ellene. Tomajko a cégben lezajlott könyvvizsgálat ered­ményével védekezik, amely szerint a cég a rendelkezésére álló pénzzel törvényesen gaz­dálkodott. A képviselők több­sége egyetértett vele, úgy vé­lik, kizárólag a polgármester személyes bosszúhadjáratáról van szó. „A többi városi cég eredményei semmivel sem jobbak, csak az a különbség, hogy azokat már a Peter Led­nár által kiválasztott emberek vezetik. Attól, hogy Marián Tomajkot leváltanánk, az adósság nem szűnne meg, csak a szolgáltatások színvo­nala romlana” - véli Milan Ga- laba képviselő. Az önkor­mányzati támogatás ellenére a kertészet a költségvetési hoz­zájárulást máig sem kapta meg, továbbra is csak a saját bevételeiből gazdálkodik. Gyalogosan, párban járőröznek a lakótelepeken, így próbálják megelőzni a bűncselekményeket Polgárőrség alakult Dunaszerdahelyen Magyarországon már hosszú ideje működik polgárőrség, és úgy néz ki, bevált ez a módszer (Illusztrációs felvétel) SZABÓ CSILLA Dunaszerdahely. Gyakoriak a lopások, rongálások Duna­szerdahely Észak I-es és az Észak Il-es lakótelepén, az ott lakók sötétben már nem szíve­sen tartózkodnak az utcán. Ezen az állapoton akar változ­tatni a január 1-jén alakult pol­gárőrség. „Magyarországon már hosszú ideje működik polgár­őrség, és úgy néz ki, bevált ez a módszer” - mondta Rajkovics Richárd, a polgárőrség meg­alakításának kezdeményezője. „Nem a felderítés a dolgunk, hanem a megelőzés. Bízunk benne, hogy a polgárőrök lát­tán kevésbé lesznek bátrak a bűnözők, a vandálok” - közölte Rajkovics. A dunaszerdahelyi polgár­őrségnek egyelőre nyolc tagja van, este tíz órától hajnal 4-5 óráig párban, gyalogosan jár­őröznek az utcákon. „Ez egy önkéntes akció, nem kapunk semmiféle juttatást” - hangsú­lyozta Rajkovics Richárd, majd hozzátette, örülnének, ha mi­nél többen csatlakoznának hozzájuk. A polgárőrök köz­vetlenül nem avatkoznak be, ha rendbontást tapasztalnak, hanem azonnal értesítik a rendőrséget. „Kisebb kihágá­soknál a városi, komolyabb bűncselekményt látva pedig az állami rendőrséget riasztjuk. Az állami rendőrök szisztema­tikusan járőröznek, ugyanab­ban az időpontban haladnak el az utcán, és ezt a vandálok, garázdák kifigyelik. Tudják, mikor nincs rendőr a lakó­telepen” - mondta Rajkovics. Az Észak I-es és az Észak Il-es lakótelepen nagyon sok a lo­pás, gyakran törnek fel autó­kat, pincéket rabolnak ki; dro­gosok és részegek randalíroz­nak az utcán. „Az emberek örömmel fogadták a kezde­ményezést. Ha lesz rá igény, akár az egész városban is jár- őrözhet a polgárőrség” - kö­zölte Rajkovics. a lakótelepi sziklakertben nyílik a (V. Krasznica Melitta felvétele) Komárom, 2014. január 3.; tavaszi kankalin A vezető halálok a keringési rendszer betegsége A Nyitra megyében élők átlagéletkora 40,8 év UJ SZO-ERTESULES Nyitra/Érsekújvár. Nyitra megye lakosságának jelentős részét a 14 évnél fiatalabbak és a 65 évnél idősebbek alkotják. Arányuk más korcsoportokhoz viszonyítva az elmúlt években emelkedett. A legtöbb gyerek és fiatalko­rú a Vágsellyei járásban él, ahol az összlakosság 14,1 százalé­kát alkotják. Az elöregedés leg­inkább az Aranypsmaróti járást fenyegeti, ahol a lakók 15,2 százaléka tartozik a 65 évnél idősebb korcsoportba. A sta­tisztikai hivatal adatai alapján a megyének 688 400 lakosa van - lakóinak átlagéletkora 40,8 év. A férfiak és a nők át­lagéletkora a megyében nem egyezik meg: a férfiaké 38,9 év, míg a nőké 42,5 év. Az átlag­életkor a Vágsellyei járásban a legalacsonyabb - 39,9 év. A sta­tisztikai adatok alapján az Ér­sekújvári járásban a legmaga­sabb az átlagéletkor: 41,3 év. Az elmúlt év haláleseteinek zöme a megyében a keringési rendszer valamilyen megbe­tegedéséhez köthető. A kerü­leti statisztikai hivatal adatai alapján tavaly 7678-an huny­tak el valamilyen betegség, baleset, gyilkosság vagy ön- gyilkosság következtében. A vezető halálok - az esetek 52,8 százalékában - a keringési rendszer megbetegedése (leg­gyakrabban szív- és érrendsze­ri rendellenesség) volt. A má­sik leggyakoribb halálok a da­ganatos megbetegedés, amelynek következtében 1830-an (23,8 százalék) huny­tak el. A férfiaknál a légcső, a tüdő és a gége rosszindulatú megbetegedése, a nőknél az emlőrák volt a jellemző. Légző- és emésztőrendszeri betegség­ben hunytak el a legkeveseb­ben. A megyei statisztika ada­tai szerint a légzőszervi beteg­ségek közül a tüdőgyulladás, az emésztőrendszeri betegsé­gek közül a máj megbetegedé­se volt a leggyakoribb halálok, (guzsu, sme.sk) VASÁRNAP 7Cc; S83 ’»'T- . & /./ * • /; hpák rv ry.,. ■■ # k/iňf-Hj i jf iy I | • Melyik a szerencseszáma, / \ \ I szerencsés napja, mágikus színe? \ I • Mi vár ránk a munka, a szerelem, 1 J \ * a pénz és az egészség terén I * • 2014-ben? Melléklet a WSARNAP legújabb számában! Hői

Next

/
Thumbnails
Contents