Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-24 / 19. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 24. Közélet 3 A játéktermek és nyerőautomaták üzemeltetői szerint politikai kampány része a hazárdjátékok szabályozását szigorítani kívánó törvénytervezet Visszaszorulóban van a hazárdjáték Állítólag évről évre kevesebb a nyerőautomata az országban (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. Míg néhány polgári aktivista szerint főleg a nagykaszinók veszélyeztetik a családok egységét, ezek generálják a játékfüggőket, ellenvélemények szerint viszont a községekben üzemeltetett játéktermek, nyerőautomaták nagyobb kockázatot jelentenek. A tiltakozók a törvényt szigorítanák, azt akarják elérni, hogy az önkormányzatok bezárhassák a játéktermeket. DEMECS PÉTER A hazárdjátékok üzemeltetői szerint viszont a községeknek ezen a téren már most is elég széles hatáskörük van. A napokban ismét sajtótájékoztatót tartottak a fővárosban azok a polgári aktivisták, akik néhány évvel ezelőtt aláírásgyűjtést szerveztek a TriGránit társaság Metropolis projektjébe tervezett kaszinó ellen. Most, hogy a projekt megvalósítása már kaszinó nélkül indult, garanciákat akarnak a fővárostól és a kormánytól, hogy a létesítményben soha nem nyílik kaszinó. A főváros és a kormány is többször jelezte, hogy a beruházótól kapott garanciákat elégségesnek tartja, és olyan memorandum aláírására, melyben a TriGránit írásban is leszögezné, soha nem nyit kaszinót, nem lát okot. „Mi azt akarjuk, hogy az embereknek szerződés legyen a kezükben arról, hogy kaszinó nem lesz” - mondta az aktivisták egyike, Martin Dilong. Arra a kérdésre, hogy miért mindig csak a Metropolis projektjével kapcsolatban hívnak össze sajtótájékoztatót, és a lakótelepeken megnyíló játéktermektől soha nem óvják az embereket, azt válaszolta, hogy ha a nagykaszinó veszélyeiről beszélnek, az ugyanúgy vonatkozik a játéktermekre is. „Mi nem gondoljuk, hogy az embereket megvédi, ha korlátozzák ilyen kaszinóba a belépést, ha csak a tehetősebb emberek látogatnak oda. Ilyen közegben lehet, hogy nem a játékfüggőség kerül előtérbe, hanem a gazdasági bűnözés és a pénzmosás. Ez ugyanolyan veszély” - mondta Dilong. Támogatják a KDH által kidolgozott törvénymódosítást is, melynek értelmében az önkormányzatok egy sikeres petíció alapján bezárhatnák a területükön működő játéktermeket. A törvénytervezetet március elejéig kell megvitatniuk az érintett parlamenti bizottságoknak. Nagyobb önkormányzati hatáskört A jelenlegi szabályozás szerint egy község legfeljebb a játéktermek nyitva tartását szabályozhatja, a játéktermet csak akkor zárhatja be, ha ezt a lakosság 30%-a petícióban kéri. Ebben az esetben szavaznak a kezdeményezésről, s ha nem fogadják el, akkor minden marad a régiben. A törvénymódosításban az áll, hogy ha az önkormányzat petíció alapján veszi napirendre egy játékterem bezárását, és ha a képviselők ezt nem szavazzák meg, akkor kénytelenek lesznek helyi népszavazást hirdetni az ügyben. Újdonság az is, hogy az önkormányzat petíció nélkül is bezárhatná a játéktermeket. Juraj Danielis, a nyeremény- játékokat üzemeltető vállalkozókat tömörítő szövetség (AZ- AH) szóvivője szerint ha egy önkormányzat be akar tiltani egy játéktermet, azt már most is megteheti, elég ha elfogadják a lakosok 30 százalékának akaratát. „Mi ezt elfogadjuk, holott továbbra is állítjuk, hogy a községeket érintő egyéb problémák kapcsán 50 százalékos részvételi arány kötelező. Ez a kettős mérce is utal valamire. Az idei szuperválasztási évben benyújtott törvénymódosítás egyetlen célja a figyelemfelkeltés és az, hogy előterjesztői a lehető leggyakrabban szerepeljenek a sajtóban” - mondta lapunknak Danielov. Az ország első községe, amely betiltotta a hazárdjátékokat Kisszeben (Sabinov) volt, két évvel ezelőtt. Év elejétől már petícióhoz kötötték a játéktermek bezárását elrendelő önkormányzati döntést. A lakosok harminc százalékának aláírását Ólublón (Stará Ľubovňa) is összegyűjtötték, az önkormányzat viszont végül nem egyezett bele a játékterem betiltásába. Kevesebb a játékterein Horváth Árpád, Gúta polgármestere szerint évekkel ezelőtt sokkal nagyobb problémát okozott a hazárd, mint most. „Tíz, tizenöt évvel ezelőtt előfordult, hogy családapák, családfenntartók eljátszották a pénzüket. Azóta nagyon megritkultak az automaták a kocsmákban, vendéglőkben. Szigorodtak a feltételek, s ez visszafogta az embereket” - mondta a polgármester. Véleménye szerint, ha a szóban forgó törvényt elfogadnák, s ha a város szabályozhatná a hazárdot, akkor az önkormányzat bizonyára foglalkozna vele, de mint hangsúlyozta, a hazárdjáték már nem okoz olyan problémát, ez a szenvedélybetegség csökkenő tendenciát mutat. Danielov szerint tény, hogy az országban jelentősen visszaesett a játékautomaták és a játéktermek száma, még ha a polgári aktivisták ennek ellenkezőjét is állítják. A Statisztikai Hivatal és a pénzügyőrség adatai szerint 2011-től évente átlagban kétezerrel csökken a hazárdjátékokat üzemeltető helyek száma - a játéktermeket vagy a kocsmákban levő nyerőautomatákat is beleértve. Az AZAH számításai szerint, míg 2011-ben Szlovákiában 24 ezer ilyen automata volt, addig jelenleg már csak nem egész 20 ezer van. „Logikus, hogy az aktivisták a játéktermek betiltását követelik, mindig is ez volt a fő témájuk, politikai céljuk. Viszont mindig félrevezető és téves információkkal dolgoznak” - állítja Danielov. A kocsmákból szerinte nagyrészt eltűntek a játékautomaták, miután a törvényhozók elfogadták, hogy ilyen játékokat csak zárt, elválasztott helyiségben lehet üzemeltetni. „A hazárdjátékok ezután a játéktermekbe költöztek, amelyek viszont sokkal szigorúbb állami felügyelet alatt állnak, ráadásul a fiatal- korúaknak nem teszik lehetővé, hogy játszanak, ezt sajnos különböző internetes portálokról nem lehet elmondani” - mondta az AZAH szóvivője. A statisztikai adatok valóban azt mutatják, hogy a játéktermekből és nyerőautomatákból évről évre kevesebb van, néhol azonban újak is nyílnak. Egy ilyen az elmúlt hetekben például közvetlenül a pozsonyi drogelvonó központ előtt nyitotta meg kapuit, annak az intézménynek a tőszomszédságában, melyben játékfüggőket is kezelnek. Ha a KDH törvény- javaslatát, amely újabb érvágást jelentene az embereknek, a Smeres képviselők is megszavaznák, akkor még idén tavasszal hatályba léphet. Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint az adóhatóság idén rászáll a fehérgalléros bűnözőkre Akár 55% fölé is emelkedhet a tavalyi hiány Talán korán ittak a medve bőrére (TASR-felvétel) Tavaly 197 ezer eurót és 13 autót sorsoltak ki Tévében sorsolhatják a számlalottót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák pénzügyminisztérium emberei az adóbehajtás során úgy viselkednek majd, mint a rotweile- rek - jelentette be a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) tegnapi konferenciáján Peter Kažimír pénzügyminiszter, aki szerint minden egyes euróért megharcolnak majd. „Meggyőződésem, hogy a fehérgalléros bűnözők százainak, akik a szlovák celebek köreiben mozognak, és évek óta az adócsalásokból éltek, mostantól fel kell adniuk az eddigi életmódjukat” - fenyegetőzött Kažimír. A pénzügyminiszternek minden oka megvan az idegességre. A Fico-kormánynak ugyanis nagy valószínűséggel már idén gazdasági csomagot kell kidolgoznia az államháztartási hiány csökkentésére, és be kell fagyasztania a kormánytagok bérét is. Legalábbis ez derül ki a Költségvetési Tanács tegnap közzétett elemzéséből. Eszerint az államháztartás bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított hiánya a tavalyi harmadik negyedév végén meghaladta az 54%-ot, nem nőtt azonban 55% fölé. Az adóssággátról szóló, még 2011-ben elfogadott jogszabály szerint, ha az államadósság meghaladja a GDP 50%-át, a pénzügyminiszternek hivatalosan meg kell magyaráznia a törvényhozóknak, miért nőtt az adósság. Ha 53% fölé kúszik, a kormánynak gazdasági csomagot kell kidolgoznia a hiány csökkentésére, ezzel párhuzamosan pedig befagyasztják a kormánytagok bérét. 55%-os szint esetében zárolni kell az állami költségvetésben a kiadásokat, 57%-nál pedig a kabinetnek automatikusan kiegyenlített költségvetést kell készítenie. A Költségvetési Tanács azonban azt sem zárja ki, hogy a tavalyi adósság a végleges adatok szerint mégis meghaladja az 55 százalékot, ami már az említett durvább beavatkozásokat követelheti meg a kormánytól. (SITA, mi) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Nemzeti Számlalottóba a tavaly szeptemberi beindítása óta 39,4 millió blokkot regisztráltak - nyilatkozta Ladislav Kriška, a Tipos állami szerencsejáték társaság vezetője. A játékban részt vevőknek eddig együttesen 197 ezer euró nyereményt fizettek ki és 13 Kia Cee’d gépkocsi is gazdára talált. „A számlalottó minden eddigi reményeinket túlszárnyalta” - mondta Kriška, aki szerint a Nemzeti Számlalottó fő célja az, hogy minél több ember kérjen számlát az üzletekben. Kriška erről konkrét számokkal ezúttal nem szolgált, a pénzügyminisztérium tavaly év végi jelentése szerint azonban többek között a számlalottónak is köszönhető, hogy a korábbi előrejelzésekhez képest a tavalyi adó- és járulékbevételek 154 millió euróval nagyobbakvoltak. Radko Kuruc, a pénzügy- miniszter tanácsadója szerint elsősorban a kisebb cégek és üzletek esetében javult a számlaadási morál, a több számla pedig több adót eredményezett. Az eddigi sikerre alapozva a Tipos idén a számlalottó esetében is szeretné bevezetni a televíziós sorsolásokat, erről már meg is egyeztek az egyik kereskedelmi televízióval. Növelik a szerencsejátékban részt vevő üzleti partnerek korét is, idén így már több nagyobb üzletlánc üzleteiben is regisztráltathatják a számlákat a szerencsejátékban résztvevők. (SITA, mi)
