Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-21 / 16. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 21. Kultúra-hirdetés 17 A pozsonyi várban a párizsi Musée de Cluny középkori gyűjteményéből látható kiállítás Természet a művészetben A kutya a hűség szimbólumaként a középkori síremlékeket díszítő szobrokban is megjelent (TASR) Pozsony. A művészet és a természet a középkori Európában címmel lát­ható kiállítás a pozsonyi várban, melynek anyagát a párizsi Musée de Cluny középkori gyűjteményé­ből válogatták össze. TALLÓSl BÉLA A február 2-áig látható kiállí­tás anyaga az 5. és a 16. század közötti időszakból - elsősorban az aranyművesség, a kézműves textil és a kódexillumináció, vagyis a miniatúrafestés terüle­téről - kínál válogatást. A be­mutatott műtárgyak között mindennapi és luxus használa­ti eszközök, szakrális és deko­rációs tárgyak, valamint éksze­rek egyaránt megtalálhatók. Mivel a középkorban nagy­részt vidéki településeken éltek, s a városokban is dominált a (ma úgy mondanánk) zöldöve­zet, a természet jelentős szere­pet játszott az ember minden­napjaiban, ezért a műtárgyakon gyakran jelentek meg állatokat és növényeket ábrázoló motí­vumok. A középkori alkotó em­ber számára a természet kime­ríthetetlen forrásként szolgált, amelyből különböző ornamen- tumokat és szimbólumokat le­hetett meríteni mind a szakrá­lis, mind a profán művészeti ki­fejezéshez. Gyakori szimbólum volt a bárány, a galamb, a kígyó, a kutya, a sárkány, az oroszlán vagya rózsa. A kiállítás azzal a koncepció­val, hogy a művészet és a termé­szet kapcsolatát vizsgálja, a mű­tárgyak révén egyfajta képet igyekszik kialakítani arról is, miképpen változott, alakult, formálódott az ember viszonya a természethez. A természet ki­fejezést ugyanis a középkori művészetre vonatkoztatva nem csupán a növény- és állatvilág­gal kell azonosítani. A növényi és állatmotívumok használata magával hozta, hogy fokozato­san a művészi ábrázolás tárgya lett a napszakok és évszakok váltakozásának ábrázolása (nyári, téli környezet), majd magának a táj képének a leké­pezése. A táj pontos tükre he­lyett aztán megjelent a stilizált keretbe foglalt természeti motí­vum jelképes, morális monda­nivalóként. A pozsonyi várban a Musée de Cluny középkori anyagához látványos, a középkori motí­vumvilággal manipuláló instal­lációs teret alakítottak ki. RÖVIDEN Fény-tér a Magyar Intézetben Pozsony. Holnap 16 órakor nyitják meg a Soproni Fotó- művészeti Kör Fény-tér című kiállítását a Pozsonyi Magyar In­tézetben (Védcölöp utca 54.) A kiállításra a magyar kultúra napja alkalmából kerül sor. A megnyitón a fotókat bemutatja Lea Lovišková, a pozsonyi OFF fesztivál koordinátora, vala­mint Újvári Gábor, a Soproni Fotóművészeti Kör elnöke. A ki­állítás március 26-áig tekinthető meg. (ú) Galéria a színházban Pozsony. 2014-ben kortárs képzőművészeti és alkalma­zott művészeti kiállítások sora lesz látható a Szlovák Nemze­ti Színház új épületében, az exkluzív tárlatokat a Szlovák Nemzeti Galéria állítja össze - erről állapodott meg a napok­ban a két intézmény. Marián Chudovský, a teátrum főigaz­gatója elmondta, a Galéria a színházban című projekt célja, hogy összművészeti élményt nyújtson a nézőknek. Az első, Játék a szemnek című kiállítás holnap nyílik meg, a SZNG gyűjteményében található színházi plakátokból kínál válo­gatást. (TASR) Zöld utat kapott Lady Gaga Kínában Peking. Zöld utat kapott Lady Gaga legutóbbi albuma Kí­nában, ahol az amerikai énekesnő három évig szilenciumra volt ítélve a hatóságok által közönségesnek tartott művé­szete miatt. Lady Gaga harmadik albuma, az Artpop egyelő­re előrendelésben kapható. A Kínában megjelenő lemez ze­néi és szövegei megegyeznek az eredetivel, de az engedélye­ző hatóság az album borítójának apró módosítását kérte. így az énekesnő terpeszben levő, amúgy meztelen lábait fekete harisnya fedi, míg a köztük levő kék labdát, amely mögött eredetileg ruhátlanul pózol, kicsit nagyobbra szerkesztették, így felsőteste lényegében nem látható. (MTI) MOZIJEGY A roninok bosszúja MÉSZÁROS GYÖRGY A 47 ronin - bármennyi ne­gatív kritika érte is - koránt­sem olyan rossz film, csak a he­lyén kell kezelni Carl Rinsch első rendezését. Hogy hol a he­lye ennek a mozinak? Ez már fogósabb kérdés. Vajon hol le­het a helye annak a filmnek, amelyben egy elsőfilmes ame­rikai rendező tolmácsolja Ja­pán egyik leghíresebb történe­tét, a Csúsingurát? Valamiféle fura hibrid, ami a japánoknak túl amerikai, az amerikai- aknak/európaiaknak pedig túl japán. Hivatalos besorolása szerint fantasztikus kaland­film. A Csúsingura lényegében egy bosszú története, 47 ro- ninról (gazdátlan szamuráj­ról) szól, akik bosszút esküd­nek uruk halála miatt. Tudják ugyan, hogy vállalkozásuk egyenlő a biztos halállal, a be­csületük azonban még az éle­tüknél is többet ér, így nem kérdés, mit kell cselekedniük. Keanu Reeves a félvér Kai szerepében (Képarchívum) A roninok életét a busidó hatá­rozza meg, a filozofikus becsü­letkódex a nyugati ember számára eléggé nehezen emészthető. Ezért dönthetett úgy Carl Rinsch, hogy felhígít­ja a filmjét. A japán mitológiá­ból beemelte az onikat (orko- kat), a tatsukat (sárkányokat) és a tengukat (madárembere­ket), így lett a feudális sziget- országból hirtelen egy keleti Középfölde, ahol a hűbérurak fura, hosszúszarvú, sokszemű szörnyekre vadásznak. A szörnyeken kívül Kai, a félvér karaktere is a filmes fantázia szülötte. Továbbá az eredeti Chushingurában a szamurá­jok ura, Asano nagyúr fiatal volt és vad, Kira nagyúr pedig öregember, a filmben ez for­dítva van, ahogy a szerelmi szál is a fogyaszthatóság vé­gett került a moziba. Ezzel párhuzamosan a 47 ronin marketingje is meglehe­tősen félrecsúszott. Ékes bizo­nyíték erre, hogy a plakáton kiemelt szerepet kapott két mellékszereplő, a csontvázzá tetovált férfi és a gigantikus ezüst szamuráj, akik összesen kb. öt percet szerepelnek a filmben. Visszatérve a már felvetett kérdésre: hol a helye ennek a filmnek? A popcornmozik kö­zött. Az elcsúszott marketing és az elferdített történet elle­nére a jobb popcornmozik kö­zé sorolnám. Felszínesen ugyan, de bepillantást enged a japán kultúrába, a japán mito­lógiába, a szamurájok életébe, és már ezzel újat mutat. A CGI jó, a szerelmi szál sem túl giccses, és az utolsó jelenetek is passzolnak a film hangula­tához. 47 ronin (amerikai fantasz­tikus kalandfilm, 118 perc, 2013). Rendezte: Carl Rinsch. Szereplők: Keanu Reeves, Hiroyuki Sanada, Kou Shibasaki. Kalligram-bemutató Hazai magyar szerzők a boncasztalon Pozsony. Öt szlovákiai ma­gyar szerző műve kerül bonc­asztalra csütörtökön Pozsony­ban, a Kalligram Kiadó szerzői estjén. A KC Dunajban 17 órá­tól kezdődő könyvbemutatón szerzőtársak és irodalomkriti­kusok beszélnek a Kalligram nemrég megjelent kiadványai­ról. Két verseskötetről és há­rom prózai alkotásról lesz szó. Tőzsér Árpád A kifordított em­ber című naplójáról Vida Ger­gely költő, irodalomtörténész értekezik. Csehy Zoltán Nincs hová visszamennem című köte­tét Gerevich András költő, dramaturg értelmezi. Szúnyog Zsuzsa Szél, szoknya, tenger című verseskötetét Rácz Bog­lárka mutatja be. Száz Pál Ha­lott föld, halott lányok című prózáját Szalay Zoltán, író, szerkesztő elemzi, Veres István Dandaranda - szerelem, biz­tonság, kutyák című regényé­ről Németh Zoltán költő, iroda­lomtörténész mondja el a vé­leményét. Az est házigazdája Beke Zsolt szerkesztő-iroda- lomkritikus. (ú) Hosszú éveken át vezényelte a Scala zenekarát Elhunyt Claudio Abbado világhírű karmester MTl-HÍR Bologna. Életének 81. évé­ben tegnap elhunyt Claudio Abbado, minden idők egyik legnagyobb hatású és legnép­szerűbb karmestere. Azután ívelt fel a pályája, hogy 1963- ban megnyerte a Dimitri Mitro- poulos karmesterversenyt, és New Yorkban dolgozhatott. Hosszú éveken át vezényelte a Berlini és a Bécsi Filharmoniku­sokat, a milánói Scala és a bécsi Staatsoper zenekarát. 1968-tól 1986-ig a Scala igazgatója volt, 1989-ben Herbert von Karajan utódjaként került a Berlini Fil­harmonikusok élére, öt évvel később átvette a Salzburgi Ün­nepi Játékok vezetését is. Szívén viselte a fiatal muzsi­kusok pályáját, igazi tanítómes­ter volt, ifjúsági zenekarokat alapított, ő hívta életre az Euró­pai Unió Ifjúsági Zenekarát, majd a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekart. Személyisége min­denkit magával ragadott. Az olasz karmesterek „nagy nem­zedékéhez” tartozó dirigenst nagy tisztelet övezte a világ ve­Claudio Abbado (1933-2014) zető zenekaraiban, mert egy­szerre alakított ki szoros kap­csolatot a muzsikusokkal és hagyta mega függetlenségüket. A dirigensnél 2000-ben di­agnosztizáltak gyomorrákot, betegsége miatt az utóbbi évti­zedben egyre kevesebb felké­rést vállalt és hosszabb-rövi- debb pihenőket kellett tartania. Magyarországon többször fel­lépett, legutóbb tavaly, amikor saját zenekarával, a bolognai Orchestra Mozarttal adott nagy sikerű koncertet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. • Milyen szempontok alapján válasszuk ki a középiskolát? • Mennyire szólhat bele a gyerek döntésébe a szülő? Válaszok jSHfltlálf* 23aáľl az Új Szó mellékletében! r r­Keresse az újságárusoknál! UJ SZÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents