Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-20 / 15. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 20. www.ujszo.com ■ÜH Aszad nem adja meg magát Moszkva. Bassár el- Aszad szíriai elnök arra fi­gyelmeztetett tegnap, hogy nem szándékozik tá­vozni a hatalomból, mint ellenfelei akarják, akik elő­ző nap úgy döntöttek, el­mennek a Genf-2 nemzet­közi békekonferenciára. „Ha meg akartuk volna ad­ni magunkat, megtettük volna a legelején - idézte az Interfax orosz hírügy­nökség Aszadot, aki orosz parlamenti küldöttséget fogadott Damaszkuszban. - Mi vagyunk hazánk őrzői. Egyedül a szíriai nép dönt­het arról, ki vehet részt a választásokon.” Aszíriai el­lenzék legfőbb ereje, a Szí­riai Nemzeti Koalíció (SZNK) szombaton Isz­tambulban bejelentette, hogy részt vesz a szerdán kezdődő értekezleten. Most először három felke­lőcsoport is jelezte, hogy részt akar venni a Genf-2 néven emlegetett, de a kö­zeli Montreux-ben tartan­dótanácskozáson. (MTI) Sok a külföldi az áldozatok közt Brüsszel/Kabul/New York. Az ENSZ, a NATO és az Európai Unió is a lehető legélesebben ítélte el szom­baton a tálib lázadók által előző nap az afgán főváros, Kabul egy szigorúan őrzött negyedében elkövetett ön­gyilkos merényletet és lő- fegyveres támadást, amely­nek a legfrissebb adatok szerintlegkevesebb24halá- los áldozata van, zömmel külföldiek. Az öngyilkos merénylő az étterem bejára­tánál robbantotta fel magát, majd két társa a hátsó bejá­raton, a konyhán keresztül hatolt be, és tüzet nyitott a vendégekre. A lövöldözés legalább húsz percig tartott. Abiztonsági őrökvégül akét életben maradt támadót le­lőtték. (MTI) Robbantások Bangkokban Bangkok. Két robbanás történt tegnap Bangkokban a kormányellenes tüntetők által elfoglalt egyik helyszí­nen, egy emlékmű közelé­ben; kórházi források sze­rint a detonációkban 28-an megsebesültek, heten közü­lük súlyosan. A rendőrség szerint repeszgránátok rob­bantak fel. Ugyanilyen rob­banószerkezettel oltották ki pénteken Bangkokban egy tüntető életét, és 40-et meg­sebesítettek. Szemtanúk szerint mindkét robbanást ugyanaz a támadó okozta. Tegnapra virradóra történt még egy incidens: egy fegy­veres támadó nyitott tüzet a bangkoki tüntetőkre, és egyet közülük súlyosan megsebesített. (MTI) Április 6-án lesznek a magyar országgyűlési választások, a kampány csak a jövő hónapban indul Nem okozott meglepetést Áder János államfő bejelentése Aki határon túli kettős állampolgár... Budapest. A határon túli magyarok csak úgy szavazhatnak, ha előbb regisztráltatják magukat a Nemzeti Választási Iro­dánál. Ehhez kérniük kell, hogy vegyék fel őket a választói névjegyzékbe. A kérelmet online vagy postán küldhetik el. Igazolniuk kell, hogy megszerezték a magyar állampolgár­ságot is. A mostani választáson az szavazhat, aki a választási regisztrációs kérelmét a szavazás előtti 15. napig eljuttatta a Nemzeti Választási Irodába. A határon túli magyarok a vá­lasztásokon csak az országos listára szavazhatnak, egyéni je­löltre nem. (index) Budapest. Áder János ma­gyar államfő szombaton közleményben jelentette be, hogy április 6-án lesznek az országgyűlési választások. A hivatalos kampány a választásokat megelőző 50. napon, az­az február 15-én indul. ÖSSZEFOGLALÓ A törvényt szerint a válasz­tás napját 70-90 nappal előre kell kitűzni. Áder János már korábban beszélt arról, hogy rövid kampányt szeretne. Ä választás a becslések szerint körülbelül 4 milliárd forintba fog kerülni. Az idei választás nagyon sok tekintetben eltér az eddigiektől, a választók számára azonban nem tartal­maz sok újdonságot. Az eddigi 386 képviselő helyett csak 199 lesz majd a parlamentben: 106-an egyéni választókerü­letből, 93-an az országos lis­tákról juthatnak be. A válasz­tás csak egyfordulós lesz, azaz április 6-án minden eldől. Nem okozott meglepetést, hogy a köztársasági elnök ápri­lis 6-ára írta ki az országgyűlési választást, sok fideszes politi­kus korábbi „elszólása” már je­lezte, hogy a döntés jóval ha­marabb megszületett - reagált az államfő szombati bejelenté­sére Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. A pártelnöknek az MTI-hez eljuttatott közle­ményében emlékeztetett arra: már korábban hangsúlyozták, hogy az ország számára elő­nyösebb és olcsóbb lenne, ha azonos időpontban lehetne megtartani az országgyűlési és az európai parlamenti válasz­tásokat. Az áprüis 6-i időpont azt azonban lehetővé teszi - fűzte hozzá -, hogy az ország „a lehető leggyorsabban me- nessze a leszerepelt Orbán- kormányt, s egy új, az összefo­gás koalíciója által alkotott ka­binet vezetésével keressen ki­utat a válságból”. Az elmúlt hetek két fejlemé­nye is valószínűvé tette az Együtt-PM szerint, hogy a lehető legkorábbi választási időponttal kapcsolatos „kormánypárti dön­tés” nem változik. így reagált közleményében a szövetség az államfő bejelentésére. Kiemeli: április 6-ig már három hónapnál is rövidebb idő van hátra, amely elég ahhoz, hogy az Együtt-PM a választókat ne csak a Fidesz kormányzásának káraival szem­besítse, hanem együtt felmutas­sa azt az alternatívát is, amelyre érdemes szavazniuk. A Demokratikus Koalíció (DK) úgy látja, hogy miután a „kormánypárti elszólásokból” sejteni lehetett, mikor tartják az országgyűlési választást, az ál­lamfő lényegében „csakbejelen­tette az Orbán Viktor által igé­nyelt idôpontoť’-mondta Vadai Ágnes, a DK alelnöke szombaton az MTI-nek. Vadai Ágnes közöl­te: a DK megnyugvással fogadta a hírt, hogy Áder János köztársa­sági elnök a lehető leghamarab- bi időpontra írta ki az ország- gyűlési választást. A kijevi tüntetők között sokan viseltek sisakot, karneváli maszkot, néhányon pedig fazekat, műanyag vödröt húztak a fejükre, így demonstrálva a fejvédőt tiltó törvény ellen (SITA/AP-felvétel) Az ukrán ellenzék az elfogadott törvényeket a diktatúra bevezetésének tartja Újabb lendületet kaptak a tüntetések Kijevben MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Kijevi ellenzéki veze­tők a héten elfogadott, általuk alkotmánysértőnek minősített törvények szabotálására szólí­tották fel híveiket, közben újabb lendületet kaptak a tüntetések, a tegnapi nagygyűlésre média­becslések szerint legalább száz­ezren, más források szerint mintegy félmillióan mentek el. Oleh Tyahnibok, a naciona­lista Szabadság (Szvoboda) párt vezetője fejvédő sisakban jelent meg a színpadon, így til­takozva az ellen, hogy a jogsza­bályok egyike megtiltotta a si­sak viselését a tömegmegmoz­dulásokon. Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) ellenzéki párt ve­zetője rendkívüli elnökválasz­tás kiírását sürgetette. Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsi- na) párt jelenlegi vezetője beje­lentette, hogy „népi parla­mentet” hoznak létre, amely­nek „legitimitást az ukrán nép­től kell kapnia”. Ezután a nép támogatásával menesztik Vik­tor Janukovics elnököt, és új al­kotmányt fogadnak el. Janukovics pénteken írta alá azokat a törvényeket, amelye­ket előző nap botrányos kö­rülmények között fogadott el a kijevi parlament, s amelyek a Nyugat és az ukrán ellenzék szerint korlátozzák a gyüleke­zés és a szólás szabadságát, va­lamint a nyíltan az európai in­tegrációt és hatalomváltást kö­vetelő tüntetők ellen irányul­nak. Az idei évi költségvetésen kívül az államfő - sajtószolgá­latának közlése szerint - aláírta azokat a jogszabályokat, ame­lyek egyebek között tiltják, hogy a demonstrálok sisako­kat, maszkokat viseljenek, vagy bármivel eltakarják az ar­cukat, középületeket vonjanak blokád alá, engedély nélkül öt autónál nagyobb konvojban közlekedjenek, valamint bün­tetni rendeli a szélsőségesnek minősített cselekmények vég­rehajtását, illetve az azokra va­ló felbujtást, a fasizmus bűn­tetteinek igazolását, illetve ta­gadását. A felsorolt tilalmak megszegői akár több évnyi bör­tönbüntetéssel is sújthatok. A kormánypárti képviselők az előterjesztések zömét kéz­felemeléssel szavazták meg, amit ellenzéki vezetők sza­bályellenesnek minősítettek, az elfogadott törvényeket pe­dig a diktatúra bevezetésének, az alkotmányos rend megsér­tésének, államcsínynek nevez­ték. Az Egyesült Államok és eu­rópai szervezetek, köztük az Európai Unió, illetve EU-tagál- lamok képviselői aggodalmu­kat fejezték ki az elfogadott törvények miatt, és kérték az ukrán elnököt, hogy vizsgálja felül azokat. Titkos adatgyűjtés Merkel mobilja tabu Washington/Berlin. Az Egyesült Államok elnöke arra tö­rekszik, hogy az Angela Merkel német kancellárral fenntartott baráti viszonyát ne veszélyeztes­se a titkos adatgyűjtési, illetve le­hallgatási botrány. Mindezt Ba­rack Obama fejtette ki a ZDF né­met közszolgálati televíziónak adott, szombat késő este sugár­zottinterjújában. „Nem szabad megengedni, hogy a megfigyeléssel kapcsola­tos intézkedések kárt okozzanak ennek a viszonynak és akadá­lyozzák a köztünk fennálló, bi­zalmon alapuló kommunikációt” -hangsúlyozta Obama. Az interjúban az elnök arra re­agált, hogy az amerikai Nemzet- biztonsági Ügynökség (NSA) hosszú időn keresztül megfigyel­te Angela Merkel mobiltelefonját is. „Ameddig én az Egyesült Ál­lamok elnöke vagyok, a kancel­lárnak nem kell aggódnia ezzel kapcsolatban” - hangoztatta az elnök. Hozzátette: .Angela Mer­kel és én a külpolitika kérdései­ben talán nem mindig vagyunk egy véleményen, ez azonban nem okalehallgatásra”. Az amerikai elnök ugyanakkor világossá tette, hogy az amerikai hírszerző szervek továbbra is adatokat gyűjtenek majd. „Miért lenne szükségünk hírszerző szer­vekre vagy titkosszolgálatokra, ha azok csak olyan dolgokat derí­tenének ki, amelyek a Der Spie­gelben vagy a The New York Ti- mesban is olvashatók?” - tette fel a kérdést az elnök. Obama kijelentette: megérti, hogy a német állampolgárok csa­lódottságot éreznek a lehallgatá­sok miatt. Kijelentette: világos célki tűzései vannak-többekközt a háborúk beszüntetése, a szük­séges gazdasági változások elő­segítése és a környezetvédelem, azonban - mint fogalmazott - „egy óceánjárót, nem pedig egy versenyhajót irányít”. (MTI) A legfontosabb feladat Petr Fiala az ODS új elnöke Prága. Petr Fiala, volt okta­tásügyi miniszter lett szombaton a cseh Polgári Demokratikus Párt (ODS) újelnöke. Acsehjobboldal két évtizeden át meghatározó pártja Olmützben tartott tisztújí­tó kongresszust. A rendszervál­tás után a Václav Klaus alapította párt több választási cikluson át kormányzati pozícióban volt, de jelenleg mély válságban van. Legutóbb a Petr Nečas ODS-párt- elnök vezette koalíciós kabinet a rendszerváltás utáni legnépsze­rűtlenebb kormány volt, s tavaly botrányos körülmények között megbukott. Az új pártelnök, a 49 éves Fiala ismert közéleti szemé­lyiség, egyetemi tanár és polito­lógus, de az ODS-be csak tavaly novemberben lépett be. Az el­nökválasztáson azonban két to­vábbijelölttel küzdve megkapta a küldöttek szavazatainak mintegy 90 százalékát. Fiala hangsúlyoz­ta, legfontosabb feladatának pil­lanatnyilag a párt tagságának és szimpatizánsainak a mozgósí­tását tartja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents