Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-18 / 14. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 18. Közélet 3 A második fordulóban a választók részvétele nagyban függ attól, ki lesz Robert Fico ellenfele Nem csak a másik továbbjutó, a részvétel is egy nagy kérdőjel Két hónappal az elnökválasztás első fordulója előtt megsaccolni is nehéz, hányanjárulnak majd az urnákhoz. 40-60 százalék közötti részvételre számítanak a szakértők. MÓZES SZABOLCS Tizenöt éve nagyon sokan, tíz éve kevesen vettek részt az elnökválasztáson. A lapunk által megszólított közvéleménykutatók egybehangzó állítása szerint sarlatánság lenne megmondani, március 15-én hányán járulnak az urnákhoz. Megközelítő adatot is alig tudtunk kisajtolni belőlük. Egy biztos, az időjárás nem fogja befolyásolni a részvételt. „Ez egy régi mítosz, miszerint ha esik és rossz az idő, vagy ha kánikula van, kevesebben mennek el szavazni” - mondta Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője. Az időjárás Pavol Baránek, a Polis ügynökség vezetője szerint sem befolyásolja számottevően a részvételt. Nehezen mérhető ,,A választási részvételt még nehezebb mérni, mint a jelöltek támogatottságát” - mutatott rá Pavel Haulík, az MKV ügynökség igazgatója. Az elnökjelöltek támogatottságát mutató felméréseken keresztül nem lehet kimutatni, csak az egyéb kérdésekre adott válaszok alapján lehet rá következtetni. „Most a választók körülbelül 50 százaléka tudja, kire szeretne voksolni” - mondta Slosiarik, aki szerint hozzávetőlegesen olyan részvétel várható, mint öt éve. Tehát 40-50% közötti. „A kampány még csak most kezdődik, az viszont már most kizártnak tűnik, hogy többen jöjjenek el voksolni, mint a legutóbbi parlamenti választáson” - tette hozzá a Focus elemzője (2012-ben 59%-os volt a részvétel). Ebben egyébként egyetért vele a többi elemző is. „Ha a finisben kiéleződik a csata, és a jobboldali jelöltek erős Fico-el- lenes kampányt fognak folytatni, akkor nagyobb részvételre számíthatunk” - véli Pavel Haulík. Attól függ, kijut tovább Arra a kérdésre, hogy a második fordulóban többen mennek-e el voksolni, mint az elsőben, mind a három megkérdezett azt felelte: attól függ, kijut be oda Robert Fico mellett. „Ha olyan jelölt, akinek lehet esélye a győzelemre, akkor nőhet a részvétel” - fejtette ki Baránek. Pavol Hrušovský, Andrej Kiska, Radoslav Procházka, Milan Kňažko esetében működhet ez. Slosiarik szerint tipikusan a másik csoportba - az alacsonyabb részvételt eredményezőbe - tartozik Ján Čamogurský. „A jobboldali választók egy jelentős része elutasítja őt” - mutatott rá a Focus elemzője. Ha Bárdos Gyula jutna tovább, a nemzeti érzelmű jobboldali szlovák választók valószínűleg otthon maradnának, vélik a szociológusok. Emellett fontos lesz az is, a kiesők mennyire fogják támogatni a továbbjutó jelöltet. Öt éve például néhányan ódzkodtak egyértelműen Iveta Radičová támogatására biztatni szavazóikat. „Ha mégis a továbbjutójobboldalijelölt támogatására szólítja fel híveit a kieső, még mindig nincs semmi garancia arra, hogy a vele szimpatizáló választó eszerint is fog eljárni”-tette hozzá Baránek. (Képarchívum vornan Tavaly megúsztak egy választással, idén három vár ránk Csúcstartó a Dunaszerdahelyi járás Tizenöt éve négyből hárman voksoltak MÓZES SZABOLCS Elnökválasztási részvételek 1. forduló 2. forduló 1999 73,9% 75,5% 2004 47,9% 43,5% 2009 43,6% 51,7% » Forrás: statisztikai hivatal Március 15-én lesz az ország történetében a negyedik közveden államfőválasztás. A korábbi voksolások eltérő részvételt hoztak: az viszont egyértelműen látszik, hogy a parlamenti választások után a polgárok leginkább ezt a vokscsatát, valamint a helyhatósági választásokat tartják a legfontosabbnak. Az eddigi elnök- és a hely- hatósági választásokon kb. 10 százalékponttal kevesebben voltak, mint az időben ezekhez legközelebb eső parlamenti választáson. 1999-ben nagyon magas volt a részvétel, várhatóan egyhamar ezt a csúcsot nem sikerül megdönteni. Akkor a második körben még nőtt is, ez főként a déli, magyarlakta járásokra volt igaz. A 2004-es elnökválasztás bizonyos fokig hasonlított a most következőhöz: sok jobboldali jelölt indult. A közvélekedéssel ellentétben viszont nem ekkor, hanem 2009-ben volt eddig az első fordulóban a legalacsonyabb a részvétel. Meglepetésre ez csak egy- tized százalék- ponttal volt magasabb, mint a 2004-es második fordulós szavazókedv: pedig akkor nagyon sokan otthon maradtak, mivel nem tudtak választani Ivan Gašparovič és Vladimír Mečiar között. Tíz éve Dél-Szlovákiában kevesen járultak az urnákhoz, a második körben a Dunaszerdahelyi járás abszolút negatív csúcsot állított fel: a részvétel 11,7%-os volt. Ilyenre sem korábban, sem később nem volt példa, megyei választáson is nagyon alacsonynak számítana ez az arány. Az öt évvel ezelőtti elnökválasztás abban volt specifikus, hogy a második fordulóra komolyan megugrott a részvétel: közel 10 százalékponttal. Igaz, ez sem segített Iveta Radi- čovának. A győztes ismét Gašparovič lett. 2009-ben a második körben a Dunaszerdahelyi járás ismét kitűnt: itt volt a legmagasabb a szavazókedv (64,7%-os). Gašparovič kétszer is profitált a részvételből (Gabriel Kuchta felv.) Iveta Radičová szerint Bárdos Gyula indulása miatt az ellenjelöltek előhúzhatják a magyarkártyát, akárcsak öt évvel ezelőtt ellene „Félek, hogy megismétlődik a 2009-es ellenem folytatott kampány” LAJOS P. JÁNOS Iveta Radičová volt miniszterelnököt a Sme című napilapnak adott interjújában megfogalmazott gondolatairól kérdeztük. Akkor azt mondta, nem szerencsés, hogy etnikai alapon definiált elnökjelölt indul a választásokon. Hogyan értette a Bárdos Gyula elnökjelölt címére tett kijelentését, miszerint nem szerencsés, hogy etnikai alapon definiált elnökjelölt indul? Az a tapasztalat vezetett erre, amelyet köztársaságielnök-je- löltként szereztem. Csak arra utaltam, hogy hogyan éltek vissza, hogyan használták fel ellenem a magyarkártyát. 2009-ben egész Szlovákiát körberagasztották hazug óriásplakátokkal, hazug hirdetések jelentek meg arról, hogy autonómiát, privilégiumokat és ki tudja még mit ígérek a magyar kisebbségnek. Még a Markíza utolsó vitaműsorában is úgy vágták össze az MKP 10. születésnapján mondott köszöntőmet, hogy teljesen kiforgatták szavaimat. Ezek miatt feljelentést tettem. A plakátokkal kap(Tomóš Benedikovič felvétele) csolatban a rendőrség megállapította, hogy bűncselekmény történt, és hazug kampányt vezettek ellenem. A Markíza esetében a Frekvenciatanács mondta ki, hogy a televízió manipulálta a közvéleményt. A magyarkártyát tehát - és így értettem a mondatot - a választások során hazug módon alkalmazzák. Ugyanígy használta Robert Fico a magyarkártyát tavaly, a megyei választásokon Nagyszombat megyében. Tehát Bárdost a magyarkártyától féltette? Igen, feltételezem, és tartok tőle, hogy mivel az MKP támogatja, ugyanolyan ellenkampányra számíthat, mint én 2009-ben. Félek tőle, hogy megismétlődik a 2009-es ellenem folytatott kampány, vagy Robert Fico újra előhúzza - ezúttal Bárdos ellen - a magyarkártyát. Sokan azonban az ön kijelentését úgy értették, hogy magyar nemzetiségű jelölt inkább ne induljon a szlovákiai elnökválasztáson. Ez egyáltalán nem így van, semmi ilyet nem mondtam és nem is gondoltam. Hogyan vélekedik a szlovák jelöltekről, amelyek közül sokan szintén „etnikai alapon definiáltak”, csak éppen a szlovák többség szavazataira támaszkodnak, a kisebbségeket nem szólítják meg? A szlovák jelöltekről azt próbáltam elmondani, hogy mi lehet az a momentum, ami befolyásolhatja a választókat a döntésük során. Ebben az értelemben mondtam a megjegyzésemet Bárdos Gyulára is, vagyis hogy a választókat leginkább az ő nemzetisége fogja befolyásolni, akár pro, akár kontra. • Milyen szempontok alapján válasszuk ki a középiskolát? ^ • Mennyire szólhat bele a gyerek döntésébe a szülő? Válaszok január 23-án az Új Szó mellékletében! i - < Keresse az újságárusoknál!
