Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-16 / 12. szám, csütörtök
14 Kitekintő ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 16. www.ujszo.com Ötvenéves a dohányzás visszaszorítását megalapozó tisztifőorvosi jelentés, amely az amerikai közegészségügy egyik legfontosabb dokumentuma lett Sokan leszoktak a cigarettázásról Az 1970-es években indultak el a nemdohányzók védelméért küzdő mozgalmak (Fotó: képarchívum) Atlanta. Ötven éve volt január 11-én, hogy megjelent az az amerikai tisztifőorvosi jelentés, amely egyértelműen megállapította, hogy a dohányzás betegségeket okoz és korai halálhoz vezet. Az azóta bevezetett dohányzásellenes intézkedések becslések szerint mintegy 8 millió életet mentettek meg az Egyesült Államokban. HÁTTÉR Ötven évvel ezelőtt még szinte minden asztalon ott volt a hamutál. Sportolók és még Fred Flintsone is tévéhirdetésekben reklámozták a cigarettát. Az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság több mint 42 százaléka dohányzott. Luther Terry tisztifőorvos jelentése, amely 1964. január 11-én látott napvilágot, fordulópontot jelentett. Az elkövetkező évtizedekben figyelmeztetőjelzések kerültek a cigarettásdobozokra, betiltották a dohányreklámokat, megemelték az adókat, és szabályozták, hogy hol gyújthatnak rá az emberek. Ez volt a kezdet - mondja Kenneth Warner, a Michigani Egyetem közegészségügyi professzora, a téma szakértője. A Terry-jelentés az amerikai közegészségügy egyik legfontosabb dokumentuma lett, bár megállapításai korántsem jelentettek újdonságot. Már 1950-től kezdve jelentek meg figyelemfelkeltő tanulmányok az erős dohányosok körében tapasztalható magasabb arányú tüdőrák-megbetegedésekről. Egy széles körben olvasott, 1952-es cikk hatására sokan le is tették a cigarettát, a nagy gazdasági világválságot követően a legnagyobb visszaesést produkálva az eladásokban. 1954-ben pedig a rákellenes küzdelmet folytató American Cancer Society is kijelentette, hogy a dohányosoknál nagyobb a rák kockázata. A dohányipar azonban felvette a kesztyűt. A gyártók olyan cigarettákat dobtak a piacra, amelyek szűrőiről azt állították, azok kiszűrik a füstből a méreganyagokat. 1954-ben pedig több száz napilapban egész oldalas hirdetésekben érveltek amellett, hogy a termékeiket a rákkal kapcsolatba hozó tanulmányok nem bizonyító erejűek. Ez hatásos ellencsapásnak bizonyult, amely az orvosokat és az embereket is elbizonytalanította a dohányzás veszélyességével kapcsolatban, visszaemelve a cigaretta-eladásokat a korábbi szintre. Az akkori tisztifőorvos, Le- roy Burney 1957-ben és 1959-ben is nyilatkozatban szögezte le, hogy az erős dohányzás tüdőrákot okoz, ám figyelmeztetése hatástalan maradt. Az egészséges életmód szószólóinak nyomására Luther Terry 1962-ben bejelentette, hogy szakértőkből álló csoportot állít össze a bizonyítékok vizsgálatára és egy átfogó, a kérdést véglegesen eldöntő jelentés összeállítására. Hogy a testület összetételével szemben senki ne emelhessen kifogást, hagyta, hogy a dohányipar megvétózza azokat a jelölteket, akiket elfogultnak tartott. Akkoriban az orvosok 30-50 százaléka dohányzott, és ez a bizottságban sem volt másként: a tíz tagból öt végigpöfékelte az üléseket is. Maga Terry is dohányos volt, bár egyik kollégája rábeszélésére a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt pár hónappal leszokott. A közzétételre egy szombati napot választottak, részben azért, mert tartottak a tőzsdére gyakorolt esetleges hatásától. A sajtótájékoztatón mintegy 200 újságíró volt jelen. A jelentésben a bizottság leszögezte, hogy a dohányzás egyértelműen tüdőrákot okoz, és felelős az amerikai férfiak rák miatti halálozási rátájának emelkedéséért. Megállapította azt is: nincs bizonyíték arra, hogy a filterek csökkentik a veszélyt! A bizottság utalt arra is, hogy a kormánynak foglalkoznia kellene a problémával. „Ez címlapsztori volt, és minden amerikai hallott róla” -mondja Robin Koval, a Legacy dohányzásellenes szervezet elnöke. A cigarettafogyasztás 15 százalékkal csökkent a következő 3 hónap alatt, később azonban újra emelkedni kezdett, és az egészségügyi tisztviselőknek rá kellett jönniük, hogy egy jelentés nem elég. 1965-ben a kongresszus kötelezte a gyártókat, hogy figyelmeztető jelzést tegyenek a dobozokra, két évvel később a rádióknak és tévéknek ingyenes műsoridőt kellett biztosítaniuk a dohányzás elleni közérdekű bejelentések számára, 1971-ben pedig betiltották a tévés és rádiós cigarettareklá- mokat. Ennek ellenére lassú volt az előrelépés. Mint Kenneth Warner felidézte, a Michigani Egyetem közegészségügyi intézetében 1972-ben még csaknem a tanárok fele dohányzott - ő maga is. Mint bevallotta, hipokratának és idiótának érezte magát, de a dohányzás még akkor is általános volt, és nehéz volt leszokni. Az 1970-es években indultak el a nemdohányzók védelméért küzdő mozgalmak, ekkor kezdtek nemdohányzó részleget kialakítani a repülőkön, az éttermekben és más helyeken. Ezt végül a teljes dohányzási tilalom követte. Eltűntek a cigarettaautomaták, emelkedtek az adók és szigorúbbak lettek a fiatalokra vonatkozó dohányárusítási törvények. A dohányipari cégeket egyre több jogi támadás érte. A legnagyobb perben több mint 40 amerikai állam követelt kompenzációt a dohányzással összefüggő egészségügyi kiadásokért. Az 1998-ban született, peren kívüli megállapodásban a cégek 200 milliárd dollár kifizetését és a fiataloknak szóló cigarettareklámok visszafogását vállalták. A megegyezés véglegesítésének idején a dohánycégek vezetői először ismerték el nyilvánosan, hogy termékeik tüdőrákot és függőséget okozhatnak. A szakértők egyetértenek abban, hogy a Terry-jelentés olyan változásokat indított el, amelyek segítségével sikerült visszaszorítani a dohányzást, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az még mindig hatalmas problémákat okoz. Évente mintegy 443 ezer ember idő előtti halálát okozza a dohányzás az Egyesült Államokban, és 8,6 millióan szenvednek dohányzás okozta betegségben. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a dohányzás évente csaknem 6 millió ember halálát okozza világszerte: több mint 5 millió dohányosét és több mint 600 ezer nemdohányzóét. Becsléseik szerint sürgős intézkedések nélkül ez a szám 2030-ra meghaladhatja a 8 müliót. Fenyegetést jelentenek az antarktiszi ökoszisztémákra az idegen fajok Visszafordíthatatlan változás MTl-JELENTÉS Wellington. Visszafordíthatatlan változásokat okoznak az Antarktisz és a szubantarktikus szigetek ökoszisztémáiban az emberek által behurcolt idegen növény- és állatfajok - figyelmeztetett kedden egy vezető Antarktisz-kutató. A brit antarktiszi kutató- programban (BAS) részt vevő Pete Convey, az új-zélandi Canterbury Egyetem vendég- előadója szerint nagyjából száz évvel ezelőttig a jeges kontinens védve volt az emberi behatástól, ám azóta az emberek szándékosan vagy akaratlanul, de elkezdték behordani a területre az új organizmusokat. Az Antarktisz térségében több mint 200 dokumentált példája van az idegen fajok előfordulásának: többségüket az Antarktisztól északra elhelyezkedő szigeteken, nagyjából 10 százalékukat pedig délebbre, a kontinensen fedezték fel. „Az ismert esetek mindegyike könnyen visszavezethető az elmúlt 50-60 év nemzetközi műveleteire vagy korábbi történelmi eseményekre” - húzta alá közleményében a szakember, rámutatva, hogy a kontinensre érkező minden expedíció magában hordozza az idegen fajok behozatalának kockázatát. Néhány szubantarktikus szigeten az idegen növény- és gerinctelen állatfajok száma elérte az őshonosokét, mindez pedig óriási fenyegetést jelent azon egyedi ökoszisztémák számára, amelyek gyakran képtelenek tolerálni az új versenyhelyzetet vagy a ragadozókat. „Az Antarktisz bizonyos részein egyre gyorsabban növekszik az üyen ökoszisztémák száma. Néhány esetben a klímaváltozás is közrejátszik, kevésbé szélsőséges feltételeket teremtve, ami azt jelenti, hogy még több idegen faj lesz képes megvetni a lábát” - mutatott rá Convey. Hozzátette, ezeknek az invazív fajoknak egy része valószínűleg alapjaiban és visszafordíthatatlanul megváltoztatja az Antarktisz és a szigetek ökoszisztémáinak működését. A szakember szerint a hatékony biológiai biztonsági intézkedések jelentik az utolsó lehetőséget az Antarktisz megóvására. „Ez az utolsó esélyünk annak bebizonyítására, hogy kontinentális szinten helyesen és hatékonyan tudjuk kezelni a biológiai inváziók jelentette fenyegetést, mielőtt a baj valóban bekövetkezne. Mindez mára lehetetlenné vált az összes többi kontinens és jelentősebb földterület esetében” - hangsúlyozta a kutató. Az Antarktisz térségében több mint 200 dokumentált példája van az idegen fajok előfordulásának (SITA/AP-felvétel) Látogathatók lesznek a Castel Gandolfó-i pápai palota kertjei Megnyitják őket a turisták előtt Az 55 hektáros pápai kertet a legszebb itáliai parkok között tartják számon (Fotó: panoramio.com) AAT1-JELENTÉS Róma. Látogathatók lesznek a Castel Gandolfó-i pápai palotákat övező kértek, amelyekben majdnem négy évszázadon át csak az egyházfők és vendégeik sétálhattak. A kertek megnyitásának dátuma még nem ismert, de az olasz és külföldi utazási irodák már szervezik a csoportokat - írta a panorama.it hírportál, amely elsőként értesült a Vatikán döntéséről. A pápai villákért felelős Osvaldo Gianoli megerősítette, hogy a Castel Gandolfo-i kertek megnyitásán dolgozik. A Rómától húsz kilométerre levő Castel Gandolfo pápai palotáinak kapui eddig zárva voltak a látogatók előtt. Az Alba- nói-tóra néző palotát ugyanis a pápák lakták. Elsőként VIII. Orbán, aki rögtön a palota megépítésének éveiben (1623-1629) költözött Castel Gandolfóba. A rezidencia a pápai állam 1870-es bukása után elhagyatottan állt, de az 1929-es olasz-vatikáni államközi szerződés ismét egyházi tulajdonba adta. II. János Pál a második Vatikánnak nevezte Castel Gandol- fót, ahova minden nyáron szívesen átköltözött a forró Rómából. Lemondása után XVI. Benedek ebbe a palotába vonult vissza tavaly február 28. és május 2. között, amikor visszatért a Vatikánba. Ferenc pápa tavalyi megválasztása után nem vett ki magának nyári pihenési időszakot, és jelezte, hogy a rá váró egyházi reformok munkája közepette idén sem kívánja „szabadságra” elhagyni a Vatikánt. A pápa hiányát az idegen- forgalom helyettesíthetné az utóbbi évtizedekben az egyházfőtől vonzott zarándokokból élő Castel Gandolfóban. Az 55 hektáros pápai kertet a legszebb itáliai parkok között tartják számon. A területen gyümölcsös, olajfaültetvény, zöldségkert és tehénfarm is található: ezek termékeit egyenesen a Vatikánba szállítják. A kertben a 3. században uralkodó Diocletianus császár egykori palotáinak romjai is láthatók, valamint a Castel Gandolfó-i pápai tulajdonon áll a világ egyik legnagyobb csü- lagvizsgálója is.
