Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-16 / 12. szám, csütörtök
j| ß | Állatfarm 2014. január • www.ujszo.com KERT ÉS UDVARI 1. MADÁRINFLUENZA (H5N1) A madárinfluenza a szárnyasoknál magas lázzal, a belső szervek vérzésével, az állat biztos pusztulásával jár. A betegség járványos megjelenése esetén az érintett állat teljes népességét kiirtják, egyrészt állatgyógyászati, állatjárványtani okokból, másrészt hogy megelőzzék egy emberi influenza-világjárvány kialakulását. A madárinfluenza-vírusok csak ritkán okoznak emberi betegséget, és a fertőzött ember nem képes más embert megfertőzni. A humán megbetegedések feltétele, hogy igen nagy mennyiségű vírus jusson az emberi tüdőbe. Mivel a legtöbb madár a vírust a bélsarával üríti, az ürülék porának, illetve tollpihék belélegzésével jöhet létre emberi betegség. Ez nagyon súlyos, mivel szövődményként agy- velőgyulladás jöhet létre. Fertőzött állat húsa szinte biztosan nem betegítheti meg az embert. Főzéssel, sütéssel a vírus elpusztul. Védekezés: Ha az ország bármely pontján észlelnék a fertőzést egy baromfiállományban, az első lépés annak helyhez kötése lenne, vagyis meg kellene akadályozni, hogy a vírus az adott területről kijuthasson, ami lényegében karantént jelent. A szakemberek szerint Szlovákiában leginkább az állat- tartási szokások miatt nem jelenthet akkora veszélyt a vírus. Megfigyelték, hogy ahol eddig kialakult a járvány, ott sokféle állatot tartottak egy helyen. A zsúfoltság a fertőzés melegágya. 2. FERTŐZŐ BURZmSZ (GUMBORÓ BETEGSÉG) A házityúk legnagyobb veszteséget okozó fertőző, heveny tünetekben lezajló gyulladásos, immunrendszert legyengítő betegsége. A vírus célszerve a bursa Fabricii - a Fabricius-féle tömlő, amely a fiatal madarak kloakájának felső falán, közte és a gerincoszlop között található, apró, körte alakú szerv. A betegség tönkreteszi a nyiroksejteket. Klinikai tünetekkel járó formája általában 3-6 hetes korban jelentkezik, de különösebb klinikai tünetek nélkül akár fiatalabb csirkékben is kialakulhat. A csirkék már a ferzavarokig terjed. Másodlagos bakteriális fertőzések miatt igen magas lehet az elhullás aránya. A baromfipestis legsúlyosabb formája heveny lefolyású, az állatok hirtelen elhullhatnak, és rendkívül gyorsan megfertőződhetnek a szomszédos állományok is. Védekezés: Ha a New- castle-betegség jelenlétét hivatalosan megállapították, akkor az illetékes hatóság az állományban található minden baromfi leölését elrendelheti. 5.TYÚKHIMLŐ A baromfihimlő a tyúkok, pulykák és galambok ragályos betegsége, amely arról ismerhető fel, hogy a fejnek a tollatlan részein, különösen a tarajon, a csőr alatti lebenyeken, a szájzug táján, az orrnyílások körül, a szemhéjakon, a galambokon a nyakon, a kloáka körül és a combok belső felületén is szemölcsalakú kis daganatok keletkeznek. A nyálkahártyákon diftériás gyulladás észlelhető. Rendesen járványosán lép fel, és igen nagyszámú megbetegedést okoz, erősen fertőző természetű. A tyúkhimlő lefolyása lassú, a fiatal galambokat azonban gyorsan is megölheti, amennyiben a bélcsatornában és a légcsőben is súlyos elváltozásokat okoz. Általában nem mondható veszedelmes betegségnek. Ha csak kisebb bőrterületen lép fel, spontán is meggyógyul, ilyenkora pörkök alatt friss szaruréteg keletkezik, és a beszáradt felső réteg leesik. Azonban sok esetben halálos kimenetelű, kivált ha a légcső is megbetegszik, aminek következtében az állat megfullad. Védekezés: Legjobb eredmények érhetők el az 1-2%-os szublimált oldat vagy a tömény tejsav alkalmazásával, amellyel a nyálkahártya és a bőr megbetegedett részeit beecseteljük. Gondoskodni kell a betegek megfelelő táplálásáról, a tyúkhimlő terjedésének megakadályozása céljából pedig az egészséges állatok elkülönítéséről, valamint az ólak, udvarok fertőtlenítéséről. Dr. Pleva László magánállatorvos, a GAZDA PT elnökségi tagja A baromfibetegségek négy csoportra oszthatók, mégpedig a vírusok által kiváltott betegségekre, a baktériumok okozta betegségekre, a paraziták által terjesztett betegségekre és a gombás fertőzésekre. A mostani számban a vírusok okozta megbetegedésekről adunk némi információt a kedves olvasóknak, mivel ezek számára a száraz téli hónapokban kedvezőbb feltételek alakulhatnak ki. főzést követő napon ürítik a vírust, majd a tömegesebb vírusürítés kb. két hétig tart. A fertőző képességét az alom akár négy hónapig is megőrzi. Az idős baromfik életük végéig vírushordozókká válhatnak. A betegek bágyadtak, étvágytalanok, vízszerű bélsarat ürítenek, amelytől a tollazatuk csapzottá válik. A lázas állatok vizeletének magas a húgysavtartalma, a kloáka környékén kiválva, gipszhez hasonló bevonatot képez. Az állatok levertek, nehézkesen mozognak, egyesek reszketnek. A nagymértékű vízveszteség következtében a kiszáradás tünetei is kialakulhatnak. vírusa az emberre és egyéb háziállatokra veszélytelen. 4. NEWCASTLE-BETEC- SÉG (BAROMFIPESTIS) Egyike a legpusztítóbb baromfi-megbetegedéseknek. A betegséget paramyxoví- rus okozza. Bár a vírusra különféle madárfajok is fogékonyak, a leglényegesebb gazdasági jelentősége mindenféle életkorban a tyúkoknál és a pulykáknál van. Klinikailag a kép az egészen enyhe lefolyástól, sőt a teljes tünetmentességtől a légúti fertőzésekig, hasmenésig és esetlegesen a központi idegrendszeri gékonyabbak a fertőzésre, a nyolchetes életkor utáni fertőzés már nem jár klinikai tünetekkel. A fertőzést követő 2-3 hét múlva a madarak többnyire már tartósan, akár életük végéig ürítik a vírust. Heveny, daganatos kórforma esetén a lappan- gási idő 4-16 hét. Ismeretes a betegségnek 3-6 hetes korú csirkékben jelentkező, gyors elhullással, esetenként vérszegénységgel járó formája is. A klasszikus, túlnyomórészt idegrendszeri kórforma szórványos, elhúzódó betegség képében jelentkezik, többnyire 6-12 hónapos életkorban. A megbetegedett állatokon bágyadtság, a fej oldaltartása, mozgászavarok, majd láb- és szárnybénulás figyelhető meg. Olykor szemelváltozásokra is sor kerül, a beteg baromfi kerüli a fényt, a pupillája fénymerewé és szabálytalan alakúvá válhat. Védekezés: A beteg állatok gyógykezelése kilátástalan és értelmetlen, csak a helyesen megválasztott védekezési és megelőzési stratégiák hozhatnak eredményt. A betegség Védekezés: Ide tartozik a korai fertőzés megakadályozása, vagyis gondolni kell már a keltetőtojás héjának alapos fertőtlenítésére is. A védekezés szerves része a madarak vakcinázása. Ez szájon keresztül, az ivóvízzel történik. 3. A BAROMFI MAREK- FÉLE BETEGSÉGE Ez a kór a házityúk vírus okozta, a perifériás idegek gyulladásával (Marek-féle tyúkbénulás), illetve a zsigeri szervekben daganatképződéssel járó betegsége. Marek József állatorvos írta le először 1907-ben. Akkoriban még az egyik fő jellemző tünet alapján tyúkbénulásnak, később idegi, zsigeri fehérvérsejtes daganatképződéssel járó kórnak nevezték. 1967-ben állapították meg a betegség vírusos eredetét. A hagyományos viszonyok között tartott tyúkállományokban világszerte előfordul. A vírust pulykából és madárfajokból is sikerült izolálni, természetes körülmények között csak a házityúkfajok egyedeit betegíti meg. Az állatokba közvetve belégzéssel kerül a vírus, de a fertőzés takarmánnyal, ivóvízzel szájon át is bekövetkezhet. A csirkék életük első két hetében a legfo-
