Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-15 / 11. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 1 5. Régió - Csallóköz és mátyusföld 11 Nagyszombat megyében rohamosan nő az influenzavírussal fertőzött páciensek száma Kedvez a vírusoknak az enyhe időjárás Dunaszerdahely/Galánta. Közeledik az újabb influ­enzajárvány a Duna- szerdahelyi és a Galántai járásban is: ugyan eddig még nem zártak be egyetlen iskolát, óvodát sem a sok hiányzó miatt Nagyszombat megyében, a felmérések alapján egyre többen szenved­nek légúti megbetege­désben. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Iveta Šuleková, a Galántai Regionális Közegészségügyi Hivatal igazgatója lapunknak elmondta, múlt héten sokkal kevebb volt az influenzás és az influenzához hasonló beteg­ségben szenvedők száma, mint decemberben. „Ez az iskolai szünetnek köszönhető. Múlt héten egy iskolában és óvodá­ban sem szünetelt a tanítás a Galántai járásban” - tájékozta­tott az igazgatónő. Šuleková korábban úgy nyilatkozott, minden évben a karácsonyi ün­nepek előtt van sok beteg, utána csökken a betegek száma. Álta­lában január végén és február elején kap új erőre a vírus. Megugrott ’ az utóbbi egy hétben a légúti, valamint az inf­luenzához hasonló betegsé­gekben szenvedők száma Nagyszombat megyében. A be­tegek száma vélhetően azért is emelkedett, mivel véget ért az * iskolai szünet. A megyében ja­nuár 6-tól 11-ig összesen 5088 pácienst regisztráltak az orvo­sok légúti betegséggel, 789 be­teg influenza miatt fordult dok­torhoz. Nem minden légúti megbetegedés influenza - az influenza egyik fő tünete többnyire a magas láz (Illusztrációsfelvétel) A legtöbb megbetegedést eddig a Pöstyéni járásban je­gyezték fel. A Nagyszombati Regionális Közegészségügyi Hivatal tájékoztatása szerint a betegek 3,1 százalékánál voltak szövődmények: orrmelléküreg- gyulladás és középfülgyulladás. Nagyszombat megyében egye­lőre szórványos a járvány. Az influenzavírus elsősor­ban a levegőben terjed tüsszentéssel és köhögéssel. A fertőzés leginkább az első na­pokban esélyes: felnőtteknél ez az időszak a tünetek meg­jelenésétől számított 3-5 na­pig tart, míg a gyerekeknél akár 7 napig. Az orvosok fi­gyelmeztetnek arra, hogy nem mindegyik megfázás vagy köhögés jelenti azt, hogy elkaptuk az influenzát: a va­lódi náthalázas megbetegedés általában magas lázzal jár. A szakértők azt javasolják, az influenzás beteg lehetőleg maradjon otthon, míg újra tel­jesen fel nem épül. Figyel­meztetnek arra is, hogy pusz­tán az influenzára nem hat­nak az antibiotikumok, fájda­lomcsillapítóval, lázcsillapító­val küzdhetünk a tünetek el­len, amelyek 3-5 napon belül el is tűnnek. A teljes gyógyu­lási időszak 2-4 hétig is el­tarthat. 2012/2013-ban Szlovákiá­ban több mint 226 ezer ember kapta el az influenzát, az összes fertőzéses légúti beteg­ségben szenvedők 13,3 száza­léka. A legnagyobb veszélyben a 60 éven felüliek vannak és azok, akiknek gyenge az im­munrendszere. A legtöbb bete­get tavaly a 15 éven aluli gye­rekek között regisztrálták. (TASR, béva, szcs) A község önkormányzata mindent megtesz, hogy visszaszerezhesse a városi címet Még egy évig biztosan falu marad Bős ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bős. 2013. augusztus 28-án kérvényezte a bősi községi hi­vatal a település várossá nyil­vánítását a Nagyszombati Ke­rületi Hivatalon keresztül a belügyminisztériumban. Eddig még nem született döntés. „Türelmesek vagyunk, de tudomásunk szerint a városi címet a kormány minden évben január 1-jén adományozza, ami azt jelenti, vesztettünk egy évet” - nyilatkozta Fenes Iván, Bős polgármestere a TASR hír- ügynökségnek. Fenes Iván húsz éve vezeti a csallóközi települést, célja, hogy a község újra a városi cí­met viselhesse. A polgármes­tertől megtudtuk, a falu veze­tősége már a rendszerváltás előtt is foglalkozott a városi cím megszerzésével. „Az elő­döm már akkor is azt állította, hogy ez csak idő kérdése. Ami­A szenei kálvária határolja a Szent Miklós-templom területét. A kálvária keletkezése összefügg a templom védőfalának építésével, 1915-1927 között építették. A keresztút tizennégy stációjából áll, a kálvária része az 1915-ben készült kőkereszt. (Fotó: Farkas Róbert magángyűjteménye; szöveg: Szenei Városi Múzeum) A hazaiak és külföldiek közül is sokan meg vannak arról győződ­ve, hogy Bős nem falu, hanem város (Felvétel: www.gabcikovo.sk) kor a Mátyás királytól kapott vásáijog 350. évfordulóját ün­nepeltük, az önkormányzat úgy döntött, vissza kell szerez­nünk a városi címet” - mondta Fenes. 1997-ben népszavazást írtak ki a városi címre, de mivel csak a lakosság 47 százaléka vett részt, érvénytelen volt. „Viszont a szavazók 90 száza­léka a városi cím mellett szavazott” - közölte Fenes. Az évek során Bős önkor­mányzata mindent megtett, hogy a település arculata városi jelleget öltsön. Bérlakásokat, üzletközpontokat építettek, felújították az iskolákat, a köz­tereket. „Együttműködtünk a bősi vízerőművel, egy határon átnyúló tervvel turisztikai összeköttetést hoztunk létre a Duna régi medrén keresztül Magyarországgal” - közölte Fenes Iván. Bős községnek több mint 5200 lakosa van. „Poltár vá­rosnak csak pár százzal több a lakosa, mégis járási székhely’ - mondta Fenes, majd hozzátet­te, a bősi vízerőmű az egész vi­lágon ismert, a városi címet már csak ezért is megérdemel­né Bős. Fenes Iván úgy véli, a helyi lakosok élete javulna, ha megkapnák a városi címet: te­ret adnak a vállalkozóknak, és a turizmust is szeretnék fellen­díteni. „A lakosoknak nem kel­lene magasabb adót fizetniük, ezt az önkormányzat meg­oldja” - szögezte le a polgár- mester. (TASR, szcs) Ifj. Nagy Endre, Nagy Endre, Babits Mihály és Török Sophie az esztergomi villa autogramfalánál (Képarchívum) Céljuk a város kulturális életének felpezsdítése Nemzetközi Babits Mihály-pályázat GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom. Az Eurohíd Alapítvány és a Kaleidoszkóp Kulturális Központ Genius lo­ci, Babits Mihály és a Jónás könyve címmel nemzetközi pályázatot hirdetetett. Pályáz­ni irodalmi és képzőművészeti alkotásokkal, valamint zene­művekkel lehet. „Kilencven év telt el azóta, hogy Babits megvásárolta azt az esztergomi házat, ahol a Jónás könyve mellett hatvan más mű is született. A jubile­um alkalmából hirdettük meg az összművészeti pályázatot, amelynek célja a város kultu­rális életének felpezsdítése” - fogalmazott Gép Katalin szer­vező. Az esztergomi telket és házikót Babits Mihály 1924-ben vásárolta. A házat az évek során bővítette, zegzu­gos, szinte mesebeli lakká ala­kította. A költő és felesége, Tö­rök Sophie itt töltötte a nyara­kat. Az Előhegyen magasodó villában gyakran látták vendé­gül barátaikat, akik kézje­gyükkel látták el a ház autog­ramfalát. A fal többek között Kosztolányi Dezső, Tóth Ár­pád, Weöres Sándor, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Tamási Áron, Móricz Zsigmond és Ka­rinthy Frigyes nevét is őrzi. „Tavaly csak képzőművészeti alkotásokkal lehetett nevezni, idén kibővítettük a kört. A pályaművekből március 7-én a Vármúzeum Rondella galériá­jában nyílik kiállítás” - mond­ta a szervező. A legsikeresebb pályázót 40 ezer forinttal ju­talmazzák. Pályázni február 15-ig lehet. Részletek a Kalei­doszkóp ház honlapján olvas­hatók.

Next

/
Thumbnails
Contents