Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-14 / 10. szám, kedd
20 Sport ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 14. www.ujszo.com Róma bajnoka volt Sebestyén Júliától már kérdezték a tanítványai, adhatnak-e puszit a budapesti kontinensviadal résztvevőinek Török Gyula Reméli, motiváló hatása lesz az Eb-nek Budapest. Hetvenöt éves korában elhunyt Török Gyula ökölvívó, a római olimpia légsúlyú bajnoka. A mindössze 161 centiméter magas, „Béka” becenévre hallgató öklöző nagy sikereit a Vörös Lobogó, majd az MTK színeiben aratta. Lég- és harmatsúlyban ötször nyert magyar bajnokságot. Kedvenc harcmodorával, a villámgyors beugrások utáni csapott horgokkal 1959-ben Luzernben Ebezüstérmet szerzett, s 1960- ban, Rómában az olimpián nem talált legyőzőre. Négy év múlva, Tokióban nem tudott ismételni, harmatsúlyban az első fordulóban vereséget szenvedett. Visszavonulása után az Építők SC, majd a Csepel SC ökölvívó-szakosztályának edzője volt, rövid ideig a válogatott mellett is segédkezett. Egy évtizede szélütés érte, s részlegesen lebénult. Január 24-én lett volna 76 éves. (MTI) Elfogyott a türelem Menesztették Allegrit Milánó. A gyenge eredmények miatt tegnap menesztették Massimiliano Allegrit, az AC Milan labdarúgócsapatának vezetőedzőjét. A gárda a bajnokságban mindössze all. helyen áll 19 meccsen szerzett 22 ponttal. Allegri 2011-ben bajnokságot nyert a Milánnál, de vasárnap este, az újonc Sassuolo otthonában a Milan 2:0-s vezetésről 4:3-ra kikapott - ekkor fogyott el a klubvezetés türelme. Az éllovas Juventusszal szemben 30 pontos hátrányban álló csapat élére ideiglenesen Mau- ro Tassotti eddigi másodedzőt nevezték ki. (MTI) Holnap kezdődik Budapesten a műkorcsolya- és jégtánc-Eb. Tíz éve ugyanitt a magyar Sebestyén Júlia győzött a nők versenyében - az azóta edzőként dolgozó egykori Európa-bajnokkal emlékeiről és a magyar műkorcsolyázás jövőjéről is beszélgettünk. BŐDT1TAN1LLA Tíz éve Budapesten érte el pályafutása legjobb eredményét - a telt házas Sportarénában Európa-bajnok lett. Olyan, mintha tegnap lett volna. Az egész Európa-baj- nokság minden másodpercére emlékszem, az azt megelőző felkészülésre, magára a versenyre. Pályafutásom egyik legnagyobb élménye volt. Sok szép eredményt értem el ezen kívül is, de minden sportoló arról álmodik, hogy egyszer hazai közönség előtt nyerhet. Aktív pályafutását 2010- ben befejezte. Az idei Eb-n láthatjuk a jégen? A megnyitóünnepségen a magyar műkorcsolya- és jégtáncválogatottal közösen én is fel fogok lépni. A tanítványaim már nagyon lelkesen várják a megnyitót, ők is korcsolyázni fognak, és virágszedőként is ott lesznek a csarnokban. Már kérdezték tőlem, hogy adhatnak-e puszit a versenyzőknek, és nagyon megörültek, amikor azt mondtam nekik, hogy a virágok, játékok átadásakor természetesen puszit is lehet adni. Most nem a Sportarénában lesz az Európa-bajnokság, hanem a SYMA-csamokban. Mit gondol a helyszínről? Ha kisebb is a csarnok, de tele van, akkor ugyanolyan jó hangulat lehet benne. A nők között most ugyan nem lesz magyar induló, de jégtáncban és a fiúknál szurkolhatunk a magyarokért. Remélem, ugyanolyan érdekes és izgalmas verseny lesz, mint tíz évvel ezelőtt, és minél többen kilátogatnak a csarnokba. Mindenkinek csak ajánlani tudom, mert élőben látni a versenyzőket egészen más, mint a televízióban. Aki egyszer a helyszínen nézett meg egy világversenyt, utána csak áradozik, hogy ez egészen más élmény, mint a tévén keresztül. Jelenleg edzőként dolgozik. Hogy látja, a tanítványai közül mikor juthat ki valaki egy nagy nemzetközi versenyre? Hosszú évek munkája kell ahhoz, hogy egy kisgyerek kinevelődjön. A tehetség mellett sok egyéb is szükséges ahhoz, hogy valakiből élversenyző legyen.- Szerintem jó úton haladunk, ezt az is bizonyítja, hogy a tanítványaim már több magyar bajnoki címet nyertek, nemzetközi versenyekről pedig csak a tavalyi szezonban több mint negyven érmet hoztak. Nagyon ügyesek és lelkesek, bízom benne, hogy néhány év múlva a nemzetközi juniormezőnyben is sikeresek lehetnek. A szocsi olimpián sem műkorcsolyában, sem jégtáncban nem lesz magyar versenyző, a juniorok között azonban vannak reményteljes korcsolyázók. Mikorra várja a magyar műkorcsolya újbóli fellendülését? Már az egy nagyon jó előjel, hogy a tizennégy éves Tóth Ivett már a felnőttvilágbajnokság minimális technikai pontszámait is teljesítette, csak a kora miatt nem indulhat sem ott, sem Budapesten. Rajta kívül is vannak fiatal versenyzőink, akik előtt még rengeteg munka és nagyon sok feladat áll, de a lehetőségük megvan rá, hogy eljussanak erre a szintre. Bizakodunk, hogy a feltételeink javulni fognak, hogy évről évre több támogatást kaphatunk. Ez elengedhetetlen, mert össze sem lehet hasonlítani, milyen feltételek között készülhetnek a tengerentúliak vagy az oroszok, és milyenek között mi. Ez már az én időmben is így volt, és így nagyon nehéz megállni a helyünket. Évről évre egyre több ország van jelen a sportágban, sokkal nehezebb kvalifikálni az olimpiára, de bízunk benne, hogy négy év múlva már mi is ott lehetünk. Segíthet a magyar műkorcsolya fellendítésében, hogy Magyarország is csatlakozott Szlovákiához, Csehországhoz és Lengyelországhoz, s a V4-ek országai immár közösen rendezik az országos bajnokságot? Ez biztosan ösztönző lesz a gyerekeknek. Teljesen más hangulata van egy olyan versenynek, ahol több mint húszán indulnak, mintha csak hárman versenyeznének. Ha nincs is lehetőségük nagyobb nemzetközi versenyre kijutni, ezen a közös országos bajnokságon láthatják, miben kell még fejlődniük, milyen szintre kellene eljutniuk. S mit jelent a sportág fejlődése szempontjából a budapesti Eb? Nagyon sokat, ezt a 2004-es Európa-bajnokság példájából is láthatjuk. Van olyan tanítványom, aki viccesen mesélte, hogy azért kezdett korcsolyázni, mert látott engem a pesti Eb-n. Egyre kevesebb gyerek választja a sportot, mert ez a szülőknek is nagy teher. Nyitottam egy kis jégiskolát Budán, ahol egy kis pályán edzek a gyerekekkel. Nagyon sokan járnak, ennek nagyon örülök, de akkor van esély, hogy kikerüljön közülük egy jó versenyző, ha minél nagyobb a bázis. Az lenne jó, ha lenne egy nagy jégpályám, és ha valakit ügyesnek látok, azt mondhatnám neki, maradjon még ott edzés után, és gyakoroljon tovább, így viszont arra kell kérnem, menjen át Pest másik végébe egy nagy pályára edzeni, amit lehet, hogy a szülő sem vállal el. Ezért sincs könnyű helyzetben nálunk a sportág, de remélem, hogy a mostani Eb-nek is lesz motiváló hatása. A téli olimpiai játékok története: 1988, Calgary - a síugró Nykänen és a gyorskorcsolyázó Van Gennip három aranyat nyert; „szárnyalt" Eddie, a sas Katarína Witt címvédése, Alberto Tómba parádés bemutatkozása OROSKYTAMÁS Nyolcadik nekifutásra kapta meg kanadai város a téli olimpia rendezési jogát, ám Calgary sikeres pályázata kisebb aggályokat vetett fel az észak-amerikai országban: az 1976-os, nyári montreali játékok költségei óriási adósságokba verték a várost. Tévés-pénzes olimpia Calgaryben azonban nem állt fenn ez a veszély, egy amerikai tévécsatorna ugyanis re: kordösszeget, 398 millió dollárt fizetett a közvetítési jogokért. „Cserébe” az olimpia programja 12-ről 16 naposra bővült, a versenyek időbeosztása pedig inkább a tévé akarata, mintsem a sportolók igényei szerint lett kialakítva. Ennek ellenére a közvélemény pozitívan értékelte a játékokat: már csak azért is, mert az új versenyszámok (pl. szu- per-óriásműlesiklás, csapat- verseny síugrásban), az egyre több résztvevő (csak a férfiak száma meghaladta az 1000-et) és az ügyes marketinghúzás miatt (versenyen kívül bemutatták pl. a curlinget és a free- style sít) mindig történt valami az egyébként sem unalmas kanadai nagyvárosban - és persze a sok nagyszerű teljesítmény is folyamatos beszédtémát szolgáltatott. Carmenek és Brianok Műkorcsolyában például a címvédő NDK-s Katarina Witt és az amerikai Debi Thomas versengése azért is különleges volt, mert mindketten Bizet Carmen- jére futották kűrjüket. Thomas- nak minden adott volt a győzelemhez: a rövidprogram után vezetett, vetélytársa előtte lépett jégre, de az amerikai versenyző végül annyit rontott, hogycsakharmadiklett(ígyiső a téli olimpiák első színes bőrű sportolója, aki dobogóra állhatott), Witt viszont Sonja Henie (1928,1932,1936) után másodikként megvédte a címét. Witt győzelme után nem sokkal profinak állt, és show- jával végigturnézta Észak- Amerikát - egy másik calgaryi bajnokkal, a „Brianek csatáját” megnyerő amerikai Brian Boi- tanóval, aki a hazai Brian Örsért előzte meg a férfiak versenyében. Ivott, majd nyert Az éremhalmozásban egy gyorskorcsolyázó és egy síugró volt a legsikeresebb: a holland Yvonne van Gennip 3/3-as mérlegét (1500, 3000 és 5000 méteren) megspékelte két világcsúccsal is, négy, illetve hét (!) másodperccel megjavítva saját, egy évvel korábbi rekordját - mindezt úgy, hogy két hónappal a játékok előtt műtötték a sérült térdét. (Aztán Calgary után már egyetlen világversenyen sem lett első, mint ahogy az olimpia előtt sem nyert semmit.) A finnek botrányhős síugró- fenoménja, Matti Nykänen is összeszedte magát a játékokra. Azok után, hogy alkoholproblémái miatt csak később csatlakozott a finn küldöttséghez, mindkét egyéni számban és csapatban is aranyérmet nyert. A legnagyobb médiafigyelem viszont így is egy „csak” kétszeres bajnoknak járt ki: az olimpián Kanadában debütáló olasz szívtipró, Alberto Tómba stílusa nem csak a sípályán (konkrétan műlesiklásban és óriás-műlesiklásban) volt ellenállhatatlan. A kövér sas Nagy ünneplésben részesült az egzotikus jamaicai bobcsapat is: a rasztafrizurás válogatott történetét (amely borulás miatt nem tudta befejezni a négyesek versenyét) később meg is filmesítették. Feltűnő jelenség volt a vastag keretes szemüveget viselő, kissé túlsúlyos brit síugró, Eddie Edwards is. „Eddie, a sas” mindkét számban utolsóként végzett - mintegy feleakkora ugrással, mint az utolsó előtti... Az NDK-s Christa Rothenburger teljesítménye viszont valóban elismerésre méltó volt: előbb gyorskorcsolyában lett első 1000 méteren, majd hét hónappal később a szöuli nyári olimpián szerzett ezüstöt kerékpározásban. Három csehszlovák érem A 62 tagú csehszlovák küldöttség három éremmel zárt, sífutásban a 4x10 km-es férfiváltó, síugrásban pedig Pavel Ploc és Jirí Malec is dobogóra állhatott. A hokiválogatott a csalódást keltő hatodik helyen végzett, a tornát ismét a Szovjetunió nyerte. A magyar színeket mindössze 5-en képviselték Calgaryben, közülük az En- gi Klára, Tóth Attila duó hetedik lett jégtáncban. *< 7 ■ Helyszín, időpont: Calgary, 1988. febr. 13-28. ■ Indulók: 57 ország 1423 sportolója (1122 férfi, 301 nő) ■ Sportágak/versenyszámok: 10/46 ■ Magyar érem: ■ Csehszlovák érem: ezüst - férfi 4x10 km-es sífutóváltó (Ladislav Švanda, Pavel Bene, Radim Nyč, Václav Korunka); Pavel Ploc, síugrás (normálsánc) bronz - Jiŕí Malec, síugrás (normálsánc) Sebestyén Júlia tíz éve Budapesten Európa-bajnok lett, most a megnyitón fog korcsolyázni (Szamosvölgyi Kitti felvétele)
