Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-13 / 9. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 13. Sport 17 A két címvédő: a fehérorosz Viktorija Azarenka és a szerb Novak Djokovics (SITA/ AP-felvételek) Az év első tenisz Grand Slam-tornáján nem sokan szorongathatják meg Serena Williamst Ha AusOpen, akkor Djokovics Magyar idő szerint ma éjszaka indult útjára az év első Grand Slam-te- nisztornája, az Australi- an Open. A hölgyeknél a belorusz Viktorija Azarenka, a férfiaknál a szerb Novak Djokovics készül címvédésre. Ami közös bennük, hogy egyiküknek sem lesz könnyű dolga. GYÖRGY NORBERT A hölgyeknél egyszerűbb a képlet (legalábbis annak tűnik): aki megveri Serena Williamst, az nagy valószínűséggel AusOpen-bajnok lesz. És ez még úgy is igaz, hogy az elmúlt két évben Azarenka itt, az AusOpenen szerezte meg teniszkarrierje eddigi két GS-tor- nagyőzelmét. Tehát a belorusz lány Melbourne-ben nagyon otthon érezheti magát. Ráadásul ebben a mostani női mezőnyben nem igazán akad más, aki éles meccsen meg tudná verni Serenát. Ő is csak ritkán, de neki itt-ott azért sikerül. Letaszítani Serenát a trónról Serena Willamsnek viszont már nincs mit bizonyítania: 32 éves, toronymagasan vezeti a ranglistát, mindent megnyert, ami a teniszben megnyerhető, és egyszerűen ő a legjobb. A nagyravágyó és/vagy trónkövetelő teniszezőhölgyeknek pedig egyetlen feladat marad csupán: hogy most, pl. itt, az AusOpenen kell letaszítani a tenisz nagyasszonyát a trónról. Mert később már késő lesz. A már említett Azarenka, a sérülés után visszatérő Marija Sarapova, az újra formába lendülő szerb Ana Ivanovics és a cseh Petra Kvitová, az elnyű- hetetlen, és S. Williams-kortárs kínai Na Li, a technikai szempontból talán legtehetségesebb lengyel Agnieszka Radwanska, valamint a német lányok, An- gelique Kerber vagy a tavaly wimbledoni döntőt játszó Sabine Lisicki írhat éppen tenisztörténelmet, ha tud. Novak szereti Melboume-t A férfiak mezőnyében Novak Djokovics már három éve veretlen Melbourne-ben. Ez az év eleji GS-torna valamiért nagyon fekszik a szerb klasszisnak: vagy az ő formaidőzítése tökéletes, vagy a többiek ébrednek kicsit későn a téli álomból (vagy mindkettő), mindenesetre az idei AusOpenen is ő az első számú favorit. Ráadásul Novakot a US Open döntője óta senki nem tudta legyőzni. Az persze már más lapra tartozik, hogy Novak ennek mennyire örül: a győzelmek ellenére kénytelen volt lemondani a világranglista első helyéről, és a szerbek a Davis-kupa-döntőt is elveszítették a csehekkel szemben (természetesen ez sem rajta múlott). Most mindenki arról beszél, hogy Djokovicsnak Boris Becker lett az edzője. Végül is, ha ez hiányzott a menybemenetelhez, akkor miért ne. Boris Becker amúgy nem egy pedagógusaikat (pia, nők, póker stb., persze a teniszt is magas szinten művelte, ez igaz), és kérdéses, hogy mit fog tudni hozzátenni Novak játékához. Hogy a Djokovics-klán részéről Becker szerződtetése milyen arányban volt szakmai és milyen arányban marketinghúzás, az rövidesen kiderül. Novak Djokovicsból a szlovák Marián Vajda csinált világverő játékost, ezt mindenki tudja. Teniszezőnek anno Vajda sem volt teljesen kutyaütő, de egyértelmű, hogy edzőnek (mentornak, pótpapának, vagy nevezzük, ahogy akarjuk) jobb. És biztos vagyok benne, hogy ha Novak játékával a közeljövőben valami gondok támadnának, akkor Vajda jönni fog (amúgy hivatalosan el sem ment, de tudjuk, ez is csak formalitás). Nadal-Djokovics döntő várható Rafael Nadal viszont nem rúgta ki a nagybácsi Toni Na- dalt (miért is tette volna), ráadásul Nadal az egyetlen a topjátékosok közül, aki tudott változtatni a játékstílusán, miután belátta, hogy az a fránya térd nem fog örökké tartani. Agresszívebb lett, gyorsabb, adogatásai határozottabbak, amiből egyenesen következik, hogy Nadal játékában ugyan megnőtt a hibafaktor, de a hatékonyság is, s többek között ennek köszönhetően sikerült abszolválnia egy olyan nyarat kemény borításon, amilyet abszolvált (veretlenség, több tornagyőzelem begyűjtése, végül a diadalmas US Open-menete- lés). Nadal és Djokovics: eddig 39 tétmeccset játszottak együtt (22-17 a spanyolnak), ami abszolút rekord az open érában. A mostani erőviszonyokat elnézve meglepetés lenne, ha nem egy újabb Nadal-Djokovics döntő várna ránk két hét múlva. Már csak azért is, mert a nagyok közül csak ők ketten képesek konstans csúcsteniszt játszani. Andy Murrayról most már tudjuk, kitűnő játékos, de a sérülésből visszatérve még messze nincs optimális formában, s ő maga sem vár túl sokat az idei AusOpentől. Roger Federer pedig már egy jó ideje nem tud két top tízes játékost megverni egy tornán. Énélkül pedig nem fog menni. A többiek pedig: az argentin Juan Martin dél Potro nyert utoljára GS-t a nagy négyesen kívül (Nadal-Federer-Djoko- vics-Murray), 2009-ben a US Openen, ami ugye már elég régen volt. Jó hír, hogy Delpo nagy formában van: a sydney-i felvezető tornát pl. megnyerte, és nem csak ő gondolja úgy, hogy már itt lenne az ideje egy újabb nagy trófea begyűjtésének. Talán még a francia örömjátékos, Jo-Wilfried Tsonga vagy a svájci Stanislas Waw- rinka (az elegáns és kíméletlen egykezes fonákjaival) szerezhet kellemes meglepetést Melbourne-ben. Illetve a már veteránnak számító, amúgy Fede- rerrel egyidős ausztrál Lleyton Hewitt, aki a végső győzelemre talán nem, de egy-két emlékezetes találkozóra még össze tudja kapni magát. És ne feledjük, Hewitt hazai pályán fog játszani. A SZLOVÁKOK ES A MAGYAROK ELLENFELEI Lukáš Lacko (szlovák)-Novak Djokovics (szerb, 2.) Martin Kližan (szlovák)-John Isner.(amerikai, 13.) Dominika Cibulková (szlovák)-Francesca Schiavone (olasz) Daniela Hantuchová (szlovák)-Heather Watson (brit) Magdaléna Rybáriková (szlovák)-AndreaPetkovic (német) Jana Čepelová (szlovák)-Jamie Hampton (amerikai, 27.) Karolina Schmiedlová (szlovák)-Babos Tímea (magyar) VINKLI Sátánnál vagy nélküle? BŐDT1TAN1LLA Ki lehet-e hagyni egy legendát az olimpiai keretből? Az ötmillió jégkorongkapitány országában mindenkinek megvan a véleménye Vladimír Vűjtek döntéséről, hogy nem nevezte a hokiválogatott Szocsira készülő keretébe Miroslav Sátánt, aki eddig Szlovákia minden nagy hokisikerében jelentős részt vállalt. Hogy Vűjtek egyáltalán hogyan vetemedhetett ilyesmire? Az észérvek őt igazolják. Miroslav Satan 2012 novemberében súlyos sérülést szenvedett a Lev Praha-Slovan KHL- meccsen, amikor honfitársa, Zdeno Chára (aki akkor a Levben játszott) nekikente a palánknak. Lábadozása hosszú ideig tartott, ráadásul a csigolyasérülés nem múlt el kockázat nélkül: akár egy kis ütközés is fatális következményekkel, bénulással járhatott volna. Satan tavaszig egyáltalán nem játszott - aztán csatlakozott a vb-re készülő válogatotthoz, sőt, a világbajnokságon ő viselhette a csapatkapitányi mezt. A vb-n ütött egy gólt, de valahogy mégsem sütött róla az a šatani lendület, ami korábban mindig jellemezte - nagyjából úgy játszott, mint egy világklasszis, aki azért még mindig tart tőle, hogy egy rossz mozdulat tönkreteheti az életét. Satan olimpiai szereplésének nem tett jót az sem, hogy nyáron furcsa üzengetésekbe keveredett a Slovannal. Miközben Amerikában nyaralt, a pozsonyi klub a sajtón keresztül adott neki ultimátumot: vagy azonnal bekapcsolódik a felkészülésbe, vagy ne számítson szerződésre. Satan a pihenést választotta, a Slovan meg kétségbeesve kereste a helyettesét - de csak novemberben találta meg, maga Satan személyében. A 39 éves támadó nyíltan kimondta, főleg az motiválta a visszatérésre, hogy Vűjtek amerikai látogatása idején megmondta neki: ha nem fog rendszeresen játszani, akkor esélye sincs bekerülni az olimpiai csapatba. Satan tehát újra a Slovánban hokizik, de első kilenc KHL- meccsén csak két gólt ütött. (Paradox módon éppen akkor kezdett el belelendülni, miután Vűjtek kihirdette a keretet.) Az elmúlt tizennégy hónapban 19 tétmérkőzésen játszott. Elég ez ahhoz, hogy valaki olimpiai kerettag legyen? S ott van a Chára-kérdés, amiről a kívülállók csak találgathatnak, de Vűjtek bizonyára képben van: az ominózus prágai incidens óta a két kiválóság nem találkozott a nemzeti csapatban, s ki tudja, milyen a viszony közöttük. Chára csapat- kapitány lesz Szocsiban. Tudna-e mellette Satan is vezér- egyéniség lenni? Elfogadnák-e egyáltalán vezérnek úgy, hogy az utóbbi időben alig játszott? Ezeken a kérdéseken az ötmillió jégkorongkapitány is elgondolkozhat, de a válaszokért csak Vladimír Vűjteknek kell viselnie a felelősséget. Még az is lehet, hogy Satan az utolsó pillanatban bekerül a keretbe, ha valaki sérülés miatt kidől. Emellett is szólna egy észérv: ha csak a Satan nélküli csapat nem nyeri meg az olimpiát, Vűjteknek ezentúl mindig azt kell majd hallgatnia, bezzeg Šatannal sikeresebb lett volna a válogatott. Holnap ismét Focitipp! A tartalomból: ► Milyen volt az őszi szezon? Összehasonlítottuk a topligákat. ► Atlético-Barcelona: dupla nulla ► Itt kezdődik a magyar futball (pécsbányai riport) ► Az olasz fasizmus és a futball ► Olvasónapló: James Bannon: A beépített huligán ► Európai adatbankok, futballkrónika, heti menü... Focitipp - a keddi Új Szóban. Ne hagyja ki a ziccert!
