Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-03 / 2. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 3. Közélet 3 Fico csúcsra jut: márciusban államfővé választják; Kaliňák is csúcsra ér: miniszterelnök lehet; ezután viszont jöhet a lejtmenet 2014 a választások éve lesz Mi hoz az idei év a hazai politikában? Róbert Fico elnök lesz, Robert Kaliňák miniszterelnök, elindul a Smer amortizálódása, újabb véres csaták lesznek magyar-magyar fronton. Az ellenzék továbbra is bárgyú marad. MÓZES SZABOLCS Idén minden a választásokról fog szólni. Háromszor - pontosabban négyszer, mivel az elnökválasztás kétfordulós lesz - is az urnákhoz járulunk. Erre legutóbb öt éve volt példa: akkor is államfő- és EP-válasz- tást tartottak tavasszal, ősszel pedig megyeit. Idén ősszel a regionálisnál nagyobb érdeklődésre számot tartó, ezáltal több szavazót vonzó helyhatósági választásokra kerül sor. Új elnök Márciusban jön a legfontosabb idei választás: ekkor dől el, Robert Fico hol folytatja karrierjét. Szinte biztos, hogy az államfőválasztás kétfordulós lesz, kicsi ugyanis az esélye, hogy a kormányfő az első fordulóban a leadott voksok több mint 50 százalékát megszerezze. A második forduló két hétre rá, március 29-én lesz, a jobboldali jelöltek közül Pavol Hrušovský, Andrej Kiska, Ra- doslav Procházka és Milan Kňažko esélyes a továbbjutásra. Ján Čarnogurský túl megosztó személyiség ahhoz, hogy 20% körüli voksot szerezzen, Bárdos Gyula pedig nagyrészt csak magyar szavazatokra számíthat. Szerintünk Fico 40% körüli eredménnyel jut tovább, ellenfele pedig Hrušovský lesz. Kiska a felmérésekben mutatottnál lényegesen kevesebb voksot kap, Procházka a 10-15 százalék közötti szintről nem fog tudni elrugaszkodni, Kňažko pedig túl későn és bágyadtan indította kampányát ahhoz, hogy esélye legyen behozni konkurenseit. Hrušovský továbbjutásának a Népi Platform pártjain kívül Fico és a Smer is örülni fog, ugyanis a potenciális továbbjutók közül ő a legkevésbé esélyes arra, hogy megszorongassa a miniszterelnököt. Fico 60:40 arányban nyer a második körben és köztársasági elnöklesz. Új kormányfő Fico megválasztása után új miniszterelnököt kap az ország. Fico az elmúlt hetekben többször is kifejtette: utódja pártja alelnökei közül kerül ki. A Smernek hat alelnöke van: Dušan Čaplovič oktatási miniszterként nem vált be, ráadásul már öreg, Vladimír Maňka a megyei választásokon égett le, Peter Kazimír pedig túlságosan új arc a pártvezetésben ahhoz, hogy kormányfő legyen. Marad Pavol Paška, Marek Maďarič és Robert Kaliňák. Paškáról Fico mondta, hogy pótolhatatlan a parlament élén, a házelnöknek állítólag nincsenek is kormányfői ambíciói. Maďarič az utóbbi években háttérbe szorult, a párt egyik szürke eminenciásának számít. A kormányfői tisztséget éppen ezért nagy valószínűséggel a Smer második legnépszerűbb politikusa, Robert Kaliňák szerzi meg. A kormányváltás minisztercseréket is hozhat, ám nem valószínű, hogy egy-két helynél többön változtassanak. Čaplovič cseréje már hónapokkal ezelőtt felmerült, az ő elmozdítása tűnik jelenleg a legvalószínűbbnek. A Smert várhatóan nem ugyanaz az ember fogja irányítani, mint a kormányt - hogy a párton belüli erőviszonyokat jobban kiegyensúlyozzák. A pártelnöki tisztségre az alelnökök közül Paška és Maďarič esélyes. Régi ellenzék A váltás elvileg új esélyt jelenthet az ellenzéknek: Kaliňák népszerűsége ugyanis jóval alacsonyabb, mint Ficóé. Az ellenzéki pártok viszont 2014-ben is ugyanazt folytatják, amit tavaly műveltek. Az SDKÚ tovább veszít súlyából, az új pártok egyelőre nem lesznek képesek nagyobb tömegeket megszólítani. Kérdéses, hogy a sikertelen, de ismertté vált jobboldali elnökjelöltek mit kezdenek a kampányban szerzett politikai tőkéjükkel. Pártot alapít-e Ra- doslav Procházka és Andrej Kiska, esetleg belépnek-e valamelyik már létező formációba? Procházka esetében az Új Többséghez (Nova) való csatlakozás tűnik logikusnak, ám lehet, hogy Lipšicék alacsony támogatottsága elriasztja ettől a lépéstől az elnökjelöltet. Megszorítások Az új kormánynak nyomban megalakulása után a költségvetési fékre kell lépnie. Szakértők szerint Ficóék választási költségvetést készítettek, így az új kabinétnek hatékonyabb adóbehajtásra, néhány megszorító intézkedésre vagy pár költségvetési trükkre (pl. a II. pillér további megnyirbálása) lesz szüksége ahhoz, hogy a következő évi hiánycélokat teljesíteni tudjuk, s az államadósság ne lépje túl a kritikus 60%-os szintet. Igaz, az adósságplafonról szóló törvény 2016-ig nem fogja fékezni a kabinetet: ebben ugyanis szerepel egy olyan kitétel, hogy új kormány alakulása esetén két évig nem lépnek életbe a restriktiv intézkedések. Brüsszel, városok, falvak Május még a kormányváltásról fog szólni, a hónap végén azonban már EP-választás lesz. Ezen a megválasztható képviselők alacsony száma (13) miatt nem fog annyira tarolni a Smer. Mandátumot ugyanis minden, legalább 5%-ot elért párt szerez. Ilyenből pedig több mint féltucatnyi lesz. Ha pl. nyolc párt lépi át a küszöböt, a Smer legfeljebb hat helyet szerez, ha kilencen szerepelnek sikerrel, maximum ötöt. Ezen a választáson a kis pártok is jó eséllyel indulhatnak, ha kellőképpen mozgósítani tudják törzsszavazóikat. Az év végén lesznek az ön- kormányzati választások. Ezeken viszonylag jól fog szerepelni a Smer, ám a magyar pártok is megerősítik pozícióikat délen. Három választás, három csata; idén egyik fronton sem harcol vállvetve a Híd és az MKP Tovább tart a szlovákiai magyar iszapbirkózás Elmaradnak a kézfogások (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Fico elnökjelölt lett, ám jóban maradt Orbánnal Számadás: egy éve ezt jósoltuk 2013-ra MÓZES SZABOLCS Együttműködés, modus vivendi vagy folytatódó csatározás? A honi magyar politikai fronton idén is utóbbira van kilátás. 2014-ben három választásra kerül sor, mind a három során élesen szembemegy egymással a Híd és az MKP. Először az elnökválasztást tartják, itt már most biztos, hogy az első fordulóban más jelöltet fog támogatni a két párt. A sikeresebb várhatóan az MKP lesz. Szinte biztos, hogy a déli, magyarlakta járásokban Bárdos Gyula több szavazatot szerez, mint a Híd által is támogatott Pavol Hrušovský. A második fordulóban ugyanazt a jelöltet - a továbbjutó jobboldalit - fogja támogatni mindkét párt. Az első forduló eredményét mindkét párt saját erejének és pozíciójának demonstrálására fogja használni. Ebből a szempontból három kulcskérdés lesz: Bárdos hány százalékot szerez, milyen lesz délen a részvétel, Hrušovský jut-e tovább a második körbe. Ha Bárdos jobb százalékos eredményt ér el, mint amilyen az MKP támogatottsága (tehát több mint 5%-ot), akkor Berényiék várhatóan ezt úgy fogják beállítani, hogy magyar viszonylatban az MKP az erősebb párt. Ha délen az átlagosnál nagyobb lesz a szavazókedv, ezt az MKP úgy is interpretálhatja, hogy Bárdosnak köszönhetően sikerült növelni a részvételt és megakadályozni Robert Fico megválasztását az első körben. Ha Hrušovský továbbjut, a Híd igazolva érezheti korábbi döntését, ha nem, akkor Bárdos indulására foghatják, hogy nem a Népi Platform jelöltje jutott tovább. Véleményünk szerint az MKP-s jelölt a voksok több mint 5%-át szerzi meg, délen az átlaghoz közeli lesz a részvétel, s Hrušovský lesz a második helyezett. Május végén európai parlamenti választásokra kerül sor. A következő hetekben szavak szintjén fut még az MKP és a Híd pár kört a közös lista ügyében, ám ezt egyik párt sem gondolja komolyan. A cél itt az lesz, hogy a másikat állítsák be a „közös ügy” elrontójaként. Az EP-választás során az MKP és a Híd is mandátumot szerez - várhatóan egyet-egyet. Az MKP-t az alacsony részvétel és a stabil választói bázis mellett Bárdos relatíve jó szereplése is segíteni fogja. A Híd elsősorban több mint 5% feletti támogatottságából és viszonylag stabil szavazótáborából fog profitálni. Az év végén helyhatósági választásokra kerül sor. A magyar többségű városokban (Komárom, Dunaszerdahely, Somorja stb.) egymásnak feszül a két párt, ősszel durva helyi kampányokra lehet számítani. Az önkormányzati választások eredményét a legnehezebb pártszempontból interpretálni - nehezen hasonlítható össze pl. egy 800 lakosú faluban szerzett öt képviselői hely egy 20 ezer lakosú városban szerzett négy képviselői hellyel, sok helyen függetlenek indulnak majd párttámogatással, illetve ad hoc koalíciók alakulnak ki. Várhatóan mindkét párt saját pozícióinak megerősödéseként fogja értelmezni a választások eredményét. Négy éve az MKP 129, a Híd 85 polgármesteri széket szerzett, ez az arány 2014 után is hasonló fiiarad. MÓZES SZABOLCS Tavaly ilyenkor is belenéztünk a politikai üveggömbbe. Akkor azt mondtuk, Robert Fico lesz a Smer elnökjelöltje, a jobboldal pedig nem talál közös indulót, illetve, hogy a jobboldali pártok nagy része nem áll be Andrej Kiska mögé. Fico elnökjelölt lett, Kiskát pedig egyelőre egy párt sem támogatja. Tavaly úgy láttuk, 2013-ban prioritás lesz a gazdaság és a pénzügyek, ez így is lett. Egyben azt jósoltuk, pótintézkedésekhez kell majd nyúlnia a kormányzatnak, nagy valószínűséggel ismét megnyirbálják a II. pillért - ez nem következett be. A megyei választások kapcsán úgy láttuk, a Smer megőrzi hegemón pozícióját, ám arra mi sem számítottunk, hogy Marian Kotleba személyében ennyire előretörnek a szélsőséges eszmék. Úgy véltük, 2013-ban elindul a Smer népszerűségének lassú eróziója, ám ezt az ellenzék nem fogja tudni kiaknázni. A Smer tavaly valóban vesztett támogatottságából, ám még mindig toronymagasan a legerősebb pártnak számít. Egy éve úgy véltük, a 2012- ben meglepően jól startoló Fico-Orbán kapcsolat 2013- ban hűvösebb lesz, mivel nem fogják tudni megoldani a problémás ügyeket (pl. a kettős állampolgárság kérdését). A kényes témákkal tényleg nem kezdtek semmit sem, ám ez nem nyomta rá bélyegét a viszonylag jó szlovák-magyar államközi kapcsolatokra. A Híd és az MKP együttműködése kapcsán úgy véltük, a megyei választások során alig kerül sor kooperációra. „Úgy látjuk, a dominánsan magyar járásokban ez nem fog összejönni” - ez a jóslat bevált. Várhatóan egyik párt sem fogja lelépni a másikat - írtuk. Az MKP 38:17 arányban nyerte a megyei választást a Híddal szemben, mindenki maga döntse el, ez az ellenfél alapos elverésének számít-e. „A vasúti táblák ügyét idén sem sikerül megnyugtatóan rendezni” - írtuk egy éve, igaz, arra mi sem számítottunk, hogy a kisebbségi biztos már nyár elején távozik, utána pedig a kormányhivatal megkezdi kisebbségellenes lépéseit.
