Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-13 / 9. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 13. Vélemény És háttér 5 1990 óta mindig valaki ellen, nem pedig valakire szavazunk e minket nem nagyon szerető honban Nekem olyan elnök kell... ...ha beteg is, keljen fel. Olyan, akire fölnézhetek. Aki miatt nem kell lesütnöm a szemem, ha külhonban járok. Akinek erkölcsi nívója miatt elhiszem, ha kegyelmet ad, ha törvényt dob vissza, ha beszól politikusaiméknak, akkor közjóért teszi. LOVÁSZ ATTILA Aki azért jelölteti magát, mert elnök is akar lenni. S ami a legfontosabb: ne az legyen az egyetlen szakképesítése, hogy le akarja győzni Robert Ficót. Mert mi itt, ebben a minket valahogy nem nagyon szerető kis honban 1990 óta mindig valaki ellen szavazunk. 1990-ben a kommunisták ellen szavaztunk - sikeresen. 1992-ben az ország szétesése ellen szavaztunk- sikertelenül. 1994-ben Vladimír Mečiar ellen szavaztunk- sikertelenül. 1998- ban Vladimír Mečiar ellen szavaztunk - sikeresen. 1999- ben Vladimír Mečiar ellen szavaztunk - sikeresen. 2002-ben Vladimír Mečiar és Robert Fico ellen szavaztunk - sikeresen. 2004-ben Vladimír Mečiar ellen szavaztunk - de minek. Kaptunk egy ugyanolyan Ha nem rosszabbat. 2006-ban Robert Fico ellen szavaztunk - sikertelenül. 2009- ben Ivan Gašparovič ellen szavaztunk- sikertelenül. 2010- ben Robert Fico ellen szavaztunk - sikeresen. 2012-ben Robert Fico ellen szavaztunk - sikertelenül. 2014-ben pedig Robert Fico ellen akarunk szavazni - az eredményt nem borítékolom. S most tegyük hozzá: a „sikeresen” szót sok esetben keményen idézőjelbe kellett volna tenni, mert nem mindig volt siker a siker. S tegyük még hozzá, hogy a 12 említett szavazás során talán 1998-ban volt jelen a valamiért való szavazás - a Nyugathoz akartunk tartozni, uniós tagok akartunk lenni, meg a NÄTO tagjai. Meg talán 2002-ben is volt némi valahová tartozás igénye a szavazásnál, de egyébként valahogy úgy sikerült a szabad választások története, hogy mindig valaki ellen szavaztunk. A valaki ellen szavazás abszurduma pedig az volt, amikor 2004-ben „akárki, csak Mečiar ne” motivációval, lehet, hogy kesztyűben és gázmaszkban, de Gašparovičra szavaztak több ezren az őt soha nem támogatók közül is, és kaptunk egy olyan elnököt, akinél talán- maga Mečiar is jobb, de legalábbis karakteresebb lett volna. S most megint. Megint 14 olyan elnökjelöltünk van, akiknek legfontosabb üzenete, hogy le akarják győzni Robert Ficót! De miért? Mi lesz jobb attól, hogy legyőzik? Attól eleve jobb lesz az elnök intézménye? Hitelesebb? Attól már ab ovo erkölcsi autoritás lesz az államfő? Nyugodtan aludhatunk? S kicsit populistábban: olcsóbb lesz a kenyér? Jó lenne már végre kimondani: nekünk nem olyan köztársasági elnök kell, aki megveri Ficót. Nekünk olyan köztársasági elnök kell, aki hitelesen, hatékonyan, példamutatóan gyakorolja a közügyek reá eső részét. Úgy, hogy politikai ellenlábasai is tisztelettel szóljanak róla, ha majd egyszer lejár a mandátuma. E heti találós kérdés: melyik ez ajelölt? A válaszra két hónapunk van. A Ficót olyannyira legyőzni akaróknak pedig a következő opusban írom meg, hogy miért éppen ez az egy (szerintem továbbra is helytelen) kritérium az, amit ma egyik ellenjelölt sem képes teljesítem. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) NYUGI, CSAK AZ ELNÖKVÁLASZTÁSIG LESZ KINT AZ A KERESZT. Az Európában zajló munka utáni vándorlás egyértelmű nyertese Németország és Nagy-Britannia Jól jár a Nyugat a vendégmunkásokkal MT1-F1GYELŐ A brit jóléti kasszának jelentős nettó haszna származik abból, hogy Nagy-Britanniában uniós bevándorlók dolgoznak - mondta tegnap a BBC-nek Andor László. A foglalkoztatásért felelős EU-biztost a rádió politikai magazinműsora az uniós munkavállalók szociális ellátásával kapcsolatban London és Brüsszel között kibontakozó egyre hangosabb vitáról kérdezték. Andor kijelentette: lehet, hogy a brit szociális ellátórendszer „kissé nagyvonalúbb” az európai átlagnál, ám a külföldi EU-munkaválla- lók összességében sokkal kevesebb ellátást és kedvezményt vesznek igénybe, mint amennyit adók és járulékok formájában a brit szociális kasszába befizetnek. Martin Schulz a The Obser- ver című brit lapnak kijelentette: az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítése az EU egyik legnagyobb sikere. „Ez alapelv, és ugyanúgy nem lehet újratárgyalni, mint ahogy az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának elvét sem” - fogalmazott az Európai Parlament német szociáldemokrata elnöke. Hangsúlyozta, ilyen szerződésmódosításhoz az összes tagország egyhangú támogatása lenne szükséges, és az Európai Parlamentben is el kellene fogadtatni, ahol biztosan elbukna. Ugyanakkor a bajor miniszterelnök élesen bírálta és elke- serítőnek nevezte Brüsszel magatartását az uniós államokból érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitában. Horst Seehofer szerint a brüsszeli bizottság „szinte hetente előjön egy ötlettel, amely fenyegeti a német munkahelyeket. Elkeserítő, hogy az Európai Bizottság mennyire kevéssé érzékeli az európai emberek való világát” - mondta a Der Spiegelnek. Arra a hírre reagált, hogy a luxembourgi Európai Bíróság szerint ellentétes az uniós joggal, ha Németországban automatikusan megtagadják a segélyt azoktól az uniós állampolgárságú bevándorlóktól, akiknek még nem volt munka- viszonyuk az országban. A bíróság ugyanakkor az automatikus elutasítást kifogásolta, és kimondta azt is, hogy külföldiek segélyezését nem úja elő a közösségi jog. Ennek ellenére Andreas Scheuer, a CSU főtitkára azt mondta, Brüsszelben „eurokrata őrület” tombol, és ennek megálljt kell parancsolni. A bajor konzervatívok „utolsó erejükig ellenállnak, ha a bizottság luxusirodákban ülő hivatalnokai hozzá akarnak nyúlni a nemzeti szociális ellátórendszerekhez” - fogalmazott a politikus. Szakértők szerint az aggodalom alaptalan. A képzett munkaerő egyre nagyobb hiánya miatt „nem kevesebb, hanem több bevándorlóra van szükség” - emelte ki Clemens Fuest, a mannheimi gazdaság- kutató intézet elnöke. Hozzátette, jelenleg a Németországba érkező bevándorlók képzettségi szintje magasabb a német lakosság egészét jellemző képzettségi szintnél. Akadnak példák visszaélésre a szociális juttatásokkal kapcsolatban, de Németország így is a kontinensen zajló vándorlás „egyértelmű nyertese”. KOMMENTÁR Spártai uniós elnökség S1DÓ H. ZOLTÁN Hivatalosan január 8-án vette át Görögország az Európai Unió soros elnökségénekfeladatait, s az Athénba érkező brüsszeli csúcsvezetőket megcsapta a csípős füst, mintegy jelezve: a 28 tagú unió legsebezhetőbb, legnagyobb gondokkal küszködő állama diktálja a tempót hat hónapon át. A már hat éve súlyos válságban vergődő, anyagilag kivérzett hellének egy része ugyanis már csak füstöt okádó fával és hulladékkal tud fűteni. Athén annak érdekében, hogy a 240 milliárd eurós mentőcsomagon túl ne kényszerüljön újabb hitelfelvételre, drasztikusan megemelte a fűtőolaj árát. A Szamarasz-kormány a takarékosság jegyében próbálja levezényelni az elnökséget. Ez lesz az eddigi legszerényebb, szó szerint spártai költségvetésből dolgozó ciklus, a szokásos 80-100 millió eurós keret helyett 50 millióból próbálják állni a legalább másfél száz hivatalos megbeszélés számláit. „Senki ne számítson arra, hogy a találkozókra egzotikus szigeteken kerül sor” - figyelmeztettek a szervezők, mert erre Görögország eddigi négy korábbi uniós elnöksége során jócskán akadt példa., A vendégeknek nem fogunk nyakkendőket osztogatni, csak tollat és jegyzettömböt”-jelezte a visszafogottságot Dimitrisz Kourkoulasz külügyi államtitkár. Az elszántságot illusztrálandó, az előkészítő stábból elbocsátották azt a magas rangú hivatalnokot, aki 150 ezer euró értékben nyakkendőket akart rendelni. Az ilyen jellegű hírekkorábban a kis színesek rovatában bukkantak volna fel, most a rideg valóságot mutatják. A 27 százalék feletti munkanélküliségi arányt, a 2007-hez képest 24 százalékkal visszaesett gazdasági teljesítményt, a 320 milliárd euróra rúgó, az Olimposznál is hatalmasabb adóssághegyet, az általános elszegényedést és a szélsőséges mozgalmak előretörését. A 6 hónapos görög elnökség fő uniós célkitűzései a következőké foglalkoztatás növelése, a gazdasági növekedés beindítása, továbbá a bevándorlás kérdése. Ezek a témák minket is érintenek, különösen a gazdaság lendületbe hozása és ezzel párhuzamosan a 30 év alatti fiatalokat megcélzó állásteremtés. Az más kérdés, hogy mindezt központilag, Brüsszelből vagy most éppen Athénból nem lehet levezényelni, adminisztratív úton megvalósítani. Az Európa partjait ostromló bevándorlási hullám Görögországot kiemelten terheli, hiszen az alig 11 milliós államban a külföldiek, a menekültek, a bizonytalan státuszúak száma meghaladja az 1 milliót, ami a válság okozta traumákkal együtt a szélsőségeseknek nyújt táptalajt. Az is megeshet, hogy az uniós elnökség lógója, a tengert jelképező kék háttérben dagadó vitorlájú csónak képletesen Szkülla és Kharübdisz közé kerül - a görög mitológia két tengeri szörnye esetünkben a szélsőséges, idegenellenes pártok, szervezetek előretörését jelképezi. Májusban európai parlamenti választásokra kerül sor, és sokan EU-szerte az eu- roszkeptikus, radikális pártok erősödését valószínűsítik. Athénban az elnökség első napján megtiltották a sztrájkokat, ám az elégedetlenséget nem lehet tartósan elfojtani. A hellén fővárosban az elmúlt hetekben géppisztollyal lőtték a német nagykövetség épületét, és tartani lehet attól, hogy a görög bajok bűnbakjaként számon tartott német delegációk ellen provokációk lehetnek Athénban. A görög elnökség nem ígérkezik valami fényesnek, már az is siker lesz, ha a parlament előtti Szintagma téren nem lesznek sorozatos unióellenes demonstrációk, s ha a májusi uniós választásokat követően nem billen a szélsőségesekfelé a strasbourgi parlament patkója. FIGYELŐ Családbarát hadsereget! Családbarát munkahellyé kell változtatni a német hadsereget az első női védelmi miniszter szerint, akinek hét gyereke van. Ursula von der Leyen a Bild am Sonntagnak elmondta, a katonai pálya és a család összeegyeztethetőségén akar javítani. „A német katonák tartós házasságot és boldog családi életet szeretnének” - mondta a konzervatív politikus. Tervei között szerepel a rugalmas munkaidő elterjesztése a seregben, a három-négy napos munkahét és a munkaidőszámla bevezetése, amelyen a túlórákat lehet gyűjteni, majd átváltani gyereknevelésre. Első intézkedései között lesz a bölcsődei és óvodai hálózat kiépítése a laktanyákban, támaszpontokon. Hozzátette, felülvizsgálják a tisztek két-három évenkénti áthelyezésének gyakorlatát. Nagy karriert „az óriáscégeknél sem lehet gyakori pozíció- és lakhelyváltoztatás nélkül befutni, de nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás a katonáknak” - mondta. A Bundeswehrben 175 ezer hivatásos és 11 ezer önkéntes katona szolgál, köztük 19 ezer nő. A hadkötelezettséget 2011-ben törölték el. (MTI)
