Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-11 / 8. szám, szombat
PRESSZÓ ■ 2014. JANUÁR 11. www.ujszo.com URALKODÓHÁZAK 17 A nős uralkodó általában kora reggel találkozott Anna Nahowskival (balra) és később Schratt Katalinnal is. (Fotók: wikipedia) Tulajdonképpen Erzsébet királyné hozta össze a császárt a csinos színésznővel. A viszonyt pártolta és támogatta. Schratt Katalin a színpadon F erenc József osztrák császárral, magyar királlyal kapcsolatban az életrajzírók egyvalamiben biztos egyetértenek: abban, hogy vérbeli hivatalnok volt. Reggel jó korán felkelt, a dolgozószobájában az asztalához ült, hogy becsületes és alapos munkával átnézze, láttamozza az aznapi teendőket. Más források azonban azt is elárulják, hogy a császár korai kelését egyéb is indokolta: a nős uralkodó ilyenkor találkozott Anna Nahowskival és később Schratt Katalinnal is. A 16 éves Annát 1875-ben, a schönbrunni kastély parkjában tett egyik reggeli sétája alkalmával ismerte meg a 45 éves Ferenc József. Az uralkodó azóta már nem magányosan rótta az utat hajnalok hajnalán, hanem Annával: míg a lustább bécsiek az igazak álmát aludtak, a párocska - reggel fél hat körül - a park lezárt részében, a Ti- roli kertben turbékolt. Kapcsolatuk egészen 1889-ig tartott. Anna közben elvált, majd újra férjhez ment. Egyesek úgy vélik, hogy Annak két, de legalább egy gyermekének a császár volt az apja. Anyagi szempontból az asszony nagyon jól járt ezzel a kapcsolattal. Azon túl, hogy a gyermekei jövőjét bebiztosította, vett egy villát a schönbrunni park közelében, itt fogadta a titkos ajtón át érkező és távozó császárt. A fiatalasszony esküt tett arra vonatkozólag, hogy a viszonyról hallgat, mint a sír, és ehhez valóban tartotta magát. Míg Schratt Katalin és a császár kapcsolatáról később egész Bécs beszélt, addig a színésznő elődjéről csak nagyon kevesen tudtak, Ferenc József ugyanis kínosan ügyelt a saját jó hírére. Anna Nahowski, a polgárasszony csak a naplójának mesélte el a nagy Övei folytatott viszony részleteit: a sok keserűséget, bánatot (az újabb terhességeket és vetéléseket), amelyben a futó örömteli pillanatokon túl része volt. A sokatmondó könyvecske szerint 1886-tól a császár sokkal ritkábban látogatta meg, mint korábban (de viszonyuk még több mint két évig halódott), mert - mi tudjuk - ez év nyarán lépett a képbe a csinos komika. Ferenc József még 1854-ben vette feleségül Erzsébet bajor hercegnőt, becenevén Sisit, akitől négy gyermeke született. Az uralkodó rajongásig szerette a feleségét, alázatos imádattal csüngött rajta, egy idő után azonban már csak a távolba üzenhette ezt, leveleit mindig magyarul kezdve és zárva, a bécsi udvar nyűgétől minduntalan szabadulni akaró, folyton utazgató Erzsébetnek. Anna figyelme (bár udvarlókban sohasem szenvedett hiányt), de ahogy teltek-múltak az évek, a császárnéhoz hasonlóan ő is megpróbált szabadulni az arany kalitkából. Sorra látogatta azokat a fürdőket, amelyeket Erzsébet ajánlott neki, ő maga is fogyókúrázni kezdett, úgyhogy Ferenc József egy idő után már két szeretett asszony után küldözgette aggódó leveleit szerte a világba. A császár az évek során Mit csinált felséged fél hattól hatig? Nahowski bizonyos szükségleteket kielégített ugyan, és az uralkodót időről időre meglátogatta az egyre népesebb családjának valamelyik tagja, valamint lefoglalták az uralkodással kapcsolatok gondok és kötelességek, Ferenc József mégis magányos volt. A 30 éves Schratt Katalin 1883-ban lett a Hofburgtheater színésznője, és mint ilyen, bemutatkozó látogatást kellett tennie az uralkodónál (mivel a színházat magánpénztárából finanszírozták). Ferenc József szorgalmas színházlátogató volt, s a remek komika, Schratt lett a népies színdarabokért rajongó császár kedvenc színésznője. A császárné volt az, aki ezt a rajongást látva, megtette az első lépést: felfogadott egy festőt, hogy - egy rendkívül ártadan indokkal, egy angol nemes számára - elkészítse a színésznő portréját. Schratt a műteremben találkozott a valódi megbízókkal, vagyis az uralkodó párral. Brigitte Hamann német-osztrák történész írja a császár és a színésznő levelezésével foglalkozó könyve bevezetőjében: „Ezzel az 1886. május 21-i találkozással egyértelművé vált, és Schratt Katalin tudomásul vette, hogy a császár a tisztelője, s hogy a császárnénak semmi kifogása nincs ez ellen a viszony ellen, sőt pártolja és támogatja.” Ezt a kapcsolatot persze hivatalosan sohasem prezentálták a közvélemény felé, s míg Erzsébet élt, Schratt az ő barátnőjének és bizalmasának számított. Ráadásul a komika férjezett volt (de nem élt együtt a magyar ittebei Kiss Miklóssal), és volt egy fia, az 1880-ban született Antal, akit a levelekben Tóniként emleget. A férjnek nem volt különösebb kifogása a magas rangú pártfogó ellen, már csak azért sem, mert az uralkodó rendszeresen kifizette Kiss hatalmas adósságait, és időről időre jól fizető, ám távoli állást biztosított a leginkább a pénzköltésben jeleskedő férfinak. Két nappal az említett találkozást követően Ferenc József elküldte az első levelét egy drága smaragdgyűrű kíséretében, és ezzel elkezdődött a 30 éven át tartó levelezés és viszony. Schratt Katalinnak elég ideje lett volna rá, hogy megsemmisítse Ferenc József hozzá írt leveleit, hiszen 98 évig élt, éppúgy, mint fenséges hódolója, de nem tette. Mint tudjuk, a levéltitok megsértése roppant nagy illedenség, sőt bűn. A híres leveleket közreadó Brigitte Hamann azonban a történész szemével nézi a dolgokat: a leveleknek felbecsül- heteden érdemük van abban, hogy általuk új oldaláról ismerhetjük meg Ferenc Józsefet, „a Monarchia első számú hivatalnokát”. Hamann megjegyzi, Nahowskival egyértelműen szexuális kapcsolatban volt az uralkodó. (Erre abból is következtetni lehet, hogy Anna megjegyezte: a fenség nadrágja, pantallója igen kopott volt, maga mondta, hogy 20 vagy akár 30 éve is hordja. A császárt ugyanis mindig elbizonytalanították az új ruhadarabok, ezért viselte a régieket.) Schratt-tal azonban testiségtől mentes viszonyt ápolt, ez az asszony volt az, aki meghallgatta, babusgatta az uralkodásba és a családi gondokba belefáradt császárt. Nem volt szabad politikáról beszélnie, friss bécsi pletykákkal, jóféle étellel-itallal illett felüdítenie az uralkodót. A levelekből kiderül ugyanis, hogy I. Ferenc József, a hatalmas monarchia idősödő uralkodója is csak esendő, szeretette és jó házi kosztra éhes ember volt, és mert otthon híján volt mindkettőnek, Kathi asszony szalonja és konyhája egyaránt kedves volt a számára. A színésznőnek kezdetben igencsak hízelgett a magas rangú hódoló kitüntető valósággal Schratt-fiiggő lett, különösen imádott felesége 1898-ben bekövetkezett tragikus halála után, és drága ajándékokkal igyekezett megbékíteni a szabadságra vágyó Schrattot. Bár Erzsébet királyné halála után a császári pár legkisebb gyermeke, Mária Valéria megpróbálta kimenteni apját a barátné - szerinte rossz — befolyása alól, némi mosolyszünet után mégis folytatódott a románc. Brigitte Hamann elsősorban Ferenc József leveleit közli, magyarázza, de kisebb részleteket is kapunk a színésznő fogalmazványaiból, esedeges válaszaiból is. Fény derül arra, hogy az egyébként zárkózott és rideg Ferenc József mennyire figyelmes is tudott lenni. Együtt érzett az imádott asszonnyal a „nehéz napok” idején, óvta, féltette a császárné által „megfertőzött” kedvest a hosszú és fárasztó hegyi gyaloglásoktól, túráktól, sűrű bocsánatkérések közepette esedezett a korai találkozókért, hozzátéve, hogy a nap további részében az uralkodás foglalja le minden idejét. Elképzelhető, hogy a színésznő, aki délelőtt próbált, este játszott és későn került ágyba, mennyire örülhetett ezeknek a hajnali látogatásoknak. Akárhogy is volt, egy biztos, az ő számára sem volt közömbös a császár. Leginkább a hadgyakorlatokon érezte igazán elemében magát az uralkodó, ezekről mindig derűsen, elégedetten számolt be. A levelekben a családi örömökről is hírt ad „kedves jó barátnéjának”: egyes unokáiról megjegyzi, hogy „nem szép gyerekek”, jó pár levéllel később meg azt, hogy az adott gyerek „nem olyan csúnya már, és okosnak látszik”. Bőven kijutott Ferenc Józsefnek a családi tragédiákból: míg Anna Nahowski együttérzőn panaszkodik a naplójában, „fényévnyi távolságra” a császártól, addig Schratt Katalin felbecsülheteden és diszkrét szolgálatokat tett az uralkodó párnak fiuk, Rudolf trónörökös öngyilkossága után. Később, Erzsébet királyné halála után is, ő vigasztalta az összetört császárt. Érdekes, hogy míg a személyes találkozásoknál nem, a levelekben teret kapott a politika: Ferenc József rendre elpanaszolta a gondjait a különböző bel- és külpolitikai válságok idején Schratt Katalinnak, mindig megtoldva azzal, mennyire fáradt és öreg már ezekhez a vitákhoz. Mivel az uralkodó meg volt győződve arról, hogy a „megbízatása” Istentől való, és azt csak neki adhatja visz- sza, a végsőkig a helyén maradt. Az utolsó fennmaradt levelet 1915 áprilisában írta a barátnénak, aki rendszeresen látogatta az idős és betegeskedő császárt, két nappal annak halála előtt, 1916. november 19 -én találkoztak utoljára. Akkoriban azt pletykálták, hogy az özvegy császár titokban feleségül vette az időközben szintén megözvegyült és a színpadtól visszavonult színésznőt. Hivatalosan ezt sosem erősítették meg, Kathi asszony ugyan elbúcsúzhatott a halottól, de a temetésen nem lehetett jelen. B. Mánya Agnes (Források: Kedves Jó Barátném! Ferenc József levelei Schratt Katalinhoz. Közreadja Brigitte Hamann, válogatta és fordította Kajtár Éva. Európa Könyvkiadó, Budapest 2009: Ferenc József szeretője voltam. Anna Nahowski titkos naplója. Palatínus, 1997)
