Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-09 / 6. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 9. Iskola utca 19 Nyolcrészes előadás-sorozat a Füleki Gimnáziumban - a vendégek példaképül szolgálhatnak egy ifjú nemzedéknek életükkel, tudásukkal Izgalmas témák, ismert személyiségek A magyar közszolgálati televízió képernyőjéről ismert, füleki származású Reisz András azt bizony­gatta a füleki gimnazistáknak, hogy bizony a meteorológia tömény fizika (Fotó: a Füleki Gimnázium archívuma) A2013/2014-es tanév­ben a Füleki Gimnázium nyolcrészes előadás-so­rozattal gazdagította a diákéletet, amelybe a nyolcéves gimnázium, valamint a négyéves gimnázium szlovák és magyar tagozatának ta­nulói is bekapcsolódhat­tak. Sok előadásra az alapiskola diákjai is ellá­togattak. GYETVA1 ANNA A rendezvény a Rákóczi Szabadegyetem nevet viselte, mivel a Rákóczi Szövetség fü­leki helyi szervezete, a Regio Philek, illetve a Rákóczi Szö­vetségnek a gimnáziumban is működő ifjúsági szervezete támogatta. A „gazdagítás” szándéka már a program összeállításánál egyértelmű volt, hiszen sokféle tartalommal, sokoldalúan, sok szempontot figyelembe véve formálódott. Az előadás-sorozat a diá­kokhoz leginkább közel álló tartalommal kezdődött, mivel Jaroslav Oster az internetről, annak biztonságos használatá­ról tartott előadást. Bár a vi­lághálót minden diák használ­ja, az előadás során mégis kide­rült, mennyi hibát lehet elkö­vetni a használatánál, mennyi bajt és gondot okozhatnak, akik nem tudatosan élnek az internet lehetőségeivel. Másodikként Pap Jánost kö­szöntötték a diákok az iskolá­ban, aki a budapesti Liszt Fe­renc Zeneakadémiáról érke­zett Nevetni jó! című előadá­sával. „A nevetés játékszignál. Azt fejezi ki, hogy nevetek, te­hát játszom, nem veszem vé­szesen komolyan az életet. A nevetés nem a felelőtlenség szignálja. Sokkal inkább az életörömé, a barátságé, a szereteté” - mondta. Őt követte a szintén ma­gyarországi, bár füleki kötő­désű Agócs Gergely. A néprajz- kutató előadásából a messzi tá­jak és saját vidékünk zenéjéről, hangszereiről tudhatott meg többet a közönség. Meghallgat­ták a különböző furulyák, a fu­jara és a tárogató hangját. A di­ákok megérinthették a hang­szereket, melyekhez hasonlót talán még a dédszüleik is a ke­zükben tarthattak. Egy felhőtlen előadásban le­hetett része mindenkinek, aki Reisz Andrást hallgatta meg. Mivel a fiatal meteorológus kel­lő humorral és egyszerűen me­sélt szakmájáról, így senkinek nem maradt ködös a meteoro­lógia témája. Az informatikai eszközök - köztük az interaktív tábla - ma már bármely iskola számára elérhetők. Alkalmazá­sukhoz azonban szükséges a felszínes lehetőségeken túl a mélyebb, módszertani lehető­ségek bemutatása is. A prog­ramon sok érdeklődő és a té­mára fogékony pedagógus vett részt, és visszajelzéseik alapján a program elérte a célját, vagy­is ráirányította a figyelmet az interaktív táblák használatá­nak fontosságára, lehetőségei­re. Az informatikai eszközökről Róth Csaba, a Mozaik Kiadó képviselője, valamint Tomolya Róbert, a Füleki Gimnázium tanára tartott előadást. Ellátogatott hozzánk az is­mert és elismert pszichiáter, Hunčík Péter. Saját élettapasz­talatain keresztül mesélt az életről, nem takargatta hibás lépéseit, sőt arra buzdított minket is, tanuljunk belőlük. Az utolsó két előadónk ugyanazon a napon érkezett az iskolánkba. Kállay Jolán pszi­chológusnő Komáromból az alapiskola és a „kisgimi” tanu­lóinak szerzett kellemes pilla­natokat. Vidám játékokkal, be­szélgetésekkel teli órákat töl­töttek együtt, melyeket mind­két fél nagyon élvezett. Ezalatt a „nagyok” Lovász Attilával is­merkedhettek. Az újságíró el­mondta, hogyan élte meg ő az 1989. november 17-ei forra­dalmat, majd a szólásszabad- - ságról és a szólás utáni szabad­ságról beszélgettünk. Szükségük van-e a mai diá­koknak ilyen előadás-sorozat­ra? Egyértelműen igen a vá­lasz. Miért? Jó megismerni a tanulásnak a padban ülésen kí­vüli formáját is. De nem csupán ezért, hanem azért is, mert ta­nulságos a diákoknak érdekes és sikeres embereket látni, akik példaképül szolgálhatnak egy ifjú nemzedéknek életükkel, tudásukkal, s azzal a viselke­désmóddal, ahogy a diákot emberségesen s egyenrangú partnerként kezelik. Jó diák­nak lenni a Füleki Gimnázium­ban, s csak remélni tudjuk, hogy előadónak is jó lenni az iskolánkban. A szerző a Füleki Gimnázium IV. A osztályos tanulója A somorjai Corvin Mátyás Magyar Tannyelvű Alapiskola IX. A osztálya (Fotó: CM AI A POSTA HOZTA Somorján az Új Szóval tanulnak Nagy létszámban és eredményesen képviselték iskolájukat Párkányi diákok a TUDOK-on Szeretném megköszönni, hogy a Tanuljunk az Új Szóval munkafüzetben egy igazán öt­letes, elgondolkodtató kérdés­sorozatot sikerült összeállítani hazánk lakosságáról és telepü­léseiről, színesebbé téve ezáltal a kilencedikes földrajz tan­anyagát. A diákok örültek a napilapnak, szinte már csalá­dias hangulat uralkodott a nagyszünetekben az osztá­lyokban, amikor lapozták, ol­vasták az újságot tízóraizás közben. A mai fiatalok kevesebbet olvasnak, viszont a füzet fel­adatai egy kicsit arra serkentet­ték őket, hogy bizonyos dol­goknak utánaolvassanak, ily módon ugyanis könnyebben rögzülnek az új ismeretek. Azt gondolom, ha abból indulunk ki, hogy minden ember más (de éppen ez a jó), a lap sokré­tűségének köszönhetően szinte mindegyik diák akarva-akarat- lanul megtalálta a figyelmét felkeltő olvasmányt vagy akár a rejtvényt,játékot. A legérdekesebb válaszokat azokra a kérdésekre adták, amelyeknél a saját véleményü­ket, látásmódjukat kellett meg­fogalmazni, vagy éppen leraj­zolni. Különböző fantáziadús rajzok születtek például az Ál­maim otthona vagy a Ha száz­éves leszek című képregény el­készítésénél. Annak érdeké­ben, hogy mit tegyenek, hogy öregkorukban jól élhessenek, egyebek mellett ilyen válaszo­kat adtak: „Spórolok és igyek­szem nem eladósodni.” „Meg­próbálok jobb munkahelyet szerezni, hogy magasabb le­gyen a nyugdíjam, és megpró­bálok jó kapcsolatot tartani a gyerekeimmel.” Örömmel töltött el, hogy so­kuk igazán őszintén válaszolt a lakosság elszegényedésével vagy akár a magyarok számá­nak csökkenésével kapcsolatos s az egyéb problémákat bon­colgató kérdésekre, s mindezek ellenére, ha majd eljön az ide­je, többségük szintén szeretne „egy vagy két gyereket, mert nélkülük értelmetlen az élet, mivel nincs kiről gondoskodni, és hogy legyen ki gondoskod­jon rólam, ha öreg leszek” - írta az egyik fiú. Hamar Tímea BESZÁMOLÓ A Párkányi Gimnázium tu­dásra éhes diákjai már számos alkalommal bebizonyították, hogy tudnak. Ráadásul nem máshol, mint a neves Tudomá­nyos Diákkörök Országos Kon­ferenciáján, avagy a TUDOK- on. A TUDOK-versenyt a ma­gyarországi Kutató Diákok Mozgalma (rövidítve KutDiák) rendezi meg évente, amelyre nemcsak Magyarországról, ha­nem Szlovákia, Szerbia és Ro­mánia területéről is nevezhet­nek be diákok saját kutatásai­kat bemutató munkáikkal. A felvidéki elődöntőkön a párká­nyi gimnazisták rendszeresen nagy létszámban képviselik is­kolájukat - eredményesen! Szinte minden évben van pár­kányi továbbjutó, ráadásul 2011-ben az akkor VIL D osztá­lyos Uzsák Krisztina - kategó­riája legjobbjaként - megnyer­te a Kárpát-medencei nemzet­közi döntőt is. Az idei tanévben 14. alka­lommal rendezték meg a TUDOK-versenyt. A felvidéki elődöntőt a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Magyar Tan­nyelvű Alapiskolában rendez­ték meg. A Párkányi Gimnázi­umot idén 11 diák képviselte összesen 9 munkájával, ami a teljes mezőny majdnem egy- harmadát jelentette. Az orvostudomány és pszi­chológia témakörben Koncz Regina és Tamasek Nikoletta „Elpuskáztuk...?” című munká­jával a diákok által ismert és használt puskázási szokásokat mutatta be. Szöllösi Péter ,A folyékony adrenalin” című elő­adásában az alkoholizmus ki­alakulását és hatásait elemez­te, majd Krč Viktor a reklám­pszichológiáról és a reklámok fiatalokra való hatásáról tartot­ta „ReklÁmítás” című prezen­tációját. A történelem, helytörténet és népművészet kategóriában először Szúnyogh Bianka be­szélt ,A 2. világháborúról és előzményeiről Bajtán és Leléden”. Zalaba Ádám az Aranycsapat kapusáról, Grosics Gyuláról adott elő, Kanozsai Cyntia munkája pedig Ratkó Annáról szólt. Pásztor Adám ,A selmeci diákhagyományokat” idézte fel, Izsák Dóra és Verbók Bianka Burián László életét mutatta be a „Hiszek a szeretet végső győzelmében” című pá­lyamunkájában. Végül Mucha Márk „Amit mindennap látok az osztályom ablakából...” cí­mű előadásában az esztergomi bazilikát mutatta be. A zsűrik döntése alapján Pásztor Ádám kategóriája 3. helyezettjeként végzett. Krč Viktor pályamunkájával 1. he­lyezett lett, így sikeresen to­vábbjutott a Kárpát-medencei nemzetközi döntőbe, ahol to­vábbi 7 diákkal együtt Szlová­kiát fogja képviselni. Köszönet illeti a felkészítő tanárokat, PhDr. Mocsi Beátát, Mgr. Lőrincz Nikolettát, Mgr. Csicsay Saroltát, akik szabad­idejükben is a „kutatók” segít­ségére voltak, (g) A párkányi gimnazisták csapata (Fotó: PG

Next

/
Thumbnails
Contents