Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-31 / 302. szám, kedd

www.ujszo.com UJSZÓ 2013. DECEMBER 31. Ilyen volt2013 3 Átszabott kisebbségi bizottság, megkurtított támogatások, leszavazott peredi kezdeményezés, becsukásra ítélt kisiskolák Szép csendben felrúgták a status quót Az újraértelmezett status quo: nektek itt jobb nem lesz (Illusztrációs fotó: KDSZ) Kisebbségi szempontból két részre osztható az idei év. Pozitív momen­tumok egyik félévben sem voltak, ám az esz­tendő elején a negatívak legalább még elkerültek minket. Nyártól viszont minden volt, ami össze nem egyeztethető a ko­rábban beígért status quóval. MÓZES SZABOLCS Véget kell vetni a kisebbsé­gi jogokkal való zsarolásnak; az államot nem a kisebbsé­geknek alapítottuk, hanem a szlovák nemzetnek - február végén Robert Fico egyebek mellett ezt mondta a Matica slovenská ünnepségén, majd pár nappal később, észlelve a heves reakciókat, gyorsan visszavonulót fújt. Elnézést nem kért, ám la­punknak adott interjújában többször kifejtette: sajnálja, ha a kisebbségek kijelentései miatt megbántva érzik magu­kat. Az első öt hónap gyakor­latilag egyetlen kisebbségel­lenes kormányzati momen­tuma ez volt. Ami viszont utána következett, abban sem bocsánat, sem köszönet, sem sajnálat nem volt. A Híd a májusi parlamenti ülésre beterjesztette a kétnyelvű vasúti táblák kihe­lyezését engedélyező minima­lista tervezetét, melyet június 4-én leszavazott a smeres több­ség. Utána pedig elindult a la­vina, persze lehet, hogy e nél­kül is hasonló lett volna a for­gatókönyv. A párt az elutasítás­ra reakcióként lemondásra szó­lította fel A. Nagy László ki­sebbségi biztost, ősszel pedig sorban jöttek a visszásságok. Nyáron a Smer még azt állí­totta, pár héten belül lesz új ki­sebbségi biztos - azóta fél év telt el, ám még mindig nem le­lik A. Nagy utódját. A hivatal­ban közben beindult a tisztoga­tás, a biztos magyar és ruszin szakértőit áthelyezték vagy el­engedték. A biztosi hivatalt egy hozzá nem értő, huszonéves szlovák hivatalnok irányítja, akit két éve vettek fel a kor­mányhivatalba egy, a kisebb­ségekkel nem kapcsolatos posztra. A biztos távozása után nem sokkal mondvacsinált okokra hivatkozva leváltották Hégli Dusánt, az Ifjú Szivek igazgatóját, a poszt azóta is be­töltetlen. A nyári szünet alatt átírták az A. Nagy által jegyzett, a kormányzattal szemben kriti­kus kisebbségi jelentést, majd ezt átnyomták a kisebbségi bi­zottságon. A testületben nem sokkal később átalakították a szavazati rendszert: minden kisebbségnek csak egy voksa lett. Ez a nagyobb közösségek- a magyar, a ruszin és a roma- számára hátrányos. A ki­sebbségi kultúrák támogatásá­ra a 2014-es költségvetésben lényegesen alacsonyabb összeget határoztak meg, mint a korábbi években - ráadásul úgy módosították a pályázati rendszert, hogy ebből a ma­gyarok kevesebbet kapjanak. A kormányzattal „kollaboráló” kis kisebbségek - pl. a szerbek -pedig jól jártak. Ősszel a kormány elutasítot­ta a perediek helynév-változta­tási kérelmét, a parlament pe­dig december elején megsza­vazta az új közoktatási tör­vényt, amely arányait tekintve a magyar iskolarendszert érinti a leghátrányosabban. A kisebbségi lét sajátos moz­zanata volt Kassa megye képvi­selőinek (három MKP-s és egy hidas) augusztusi szavazása, az általuk támogatott rendelet alapján a rozsnyói közös igaz­gatású gimnáziumban .jövőre nem nyílhat magyar osztály. Novemberben a Kétnyelvű Dél- Szlovákia Pereden tartott akci­ót: a Tešedíkovo táblát Peredre cserélték. A táblát másnap el­távolították az útkarbantartók, mint később kiderült, a „van­dál” cselekedetre a peredi al­polgármester hívta fel az álla­mi szervek figyelmét. IDÉN TÁVOZTAK Sidó Zoltán (1939) - a Csemadok egykori elnöke, volt szövetségi parlamenti képviselő Duka-Zólyomi Árpád (1941) - volt parlamenti és EP-képviselő, fizikus Kiss József (1944) - az Új Szó egykori főszerkesz­tője, történész Ág Tibor (1928) - nép- zenekutató, az Ifjú Szivek első művészeti vezetője és karnagya Nagy József (1926)- grafikus- és festőművész, illusztrátor Brandl Ferenc (1958)- néptáncos, koreográfus Jakab István (1928) - nyelvész, nyelvművelő, egyetemi oktató Varga Ervin (1955) - táncos, koreográfus, a Szőttes és az Ifjú Szivek egykori vezetője Huszár Tibor (1952) - nemzetközileg ismert fotóművész, egyetemi ok­tató Vojtek Sándor (1972)- pedagógus, a komáromi Selye János Egyetem ok­tatója Bajnok István (1941) - orvos, pszichiáter, volt Csemadok-elnök és par­lamenti képviselő Szeberényi Judit (1932) - egyetemi oktató, fordító, pedagógiai szak­író Bereck József (1945) - író, műfordító, szerkesz­tő, publicista Külön utakon: várhatóan jövőre is hasonló kottából játszik a két párt Híd-MKP: továbbra sincs magyar-magyar együttműködés VERES ISTVÁN Nem hozott áttörést a Híd és az MKP viszonyában a 2013-as év. A két párt párbeszéde ugyanott tart, mint egy éve: a pártelnökök leginkább a sajtón keresztül üzengetnek egymás­nak. Idén a megyei választáso­kat megelőző egyeztetések bi­zonyították be, hogy a magyar szavazatokért versengő két párt a régiókban sem találja a közös hangot. Besztercebánya megye déli járásait leszámítva sehol sem született Híd-MKP megállapodás, vagy csak olyan, amelyben a magyarok a szlo­vák pártokkal közösen vettek részt (Pozsony megyében a jobboldali nagykoalíció része­ként, Kassán pedig Zdenko Trebula smeres, Nyitrán pedig a jobboldali megyeelnökjelöl­tet támogatva). Az egyetlen ügy, amelyben a két párt idén közösen lépett fel, a kisiskolák megszüntetése el­leni tiltakozó akció volt. A Híd és az MKP politikusai a nyáron kezdtek el egyeztetni a közok­tatási törvény módosítása kap­csán, november végén pedig - a Kerékasztallal karöltve - a parlament elé szerveztek egy közös tüntetést, amelyen nagy­jából háromszázan vehettek részt. A két párt közti feszültség novemberben, a megyei vá­lasztások első fordulója után kulminálódott. Az MKP gyakor­latilag megőrizte megyei pozí­cióit (37 képviselőt állíthat­tak), a Híd pedig bár megtöbb­szörözte képviselőinek számát (17-et szereztek), a déli járá­sokban egyértelműen Berényi- ék nyertek. A Nagyszombat megyében a 2. fordulóba beju­tó Berényi József támogatásá­val kapcsolatos egyezkedés nyilatkozatháborúba torkollt. Év végén a szembenállásra ráerősített, hogy az MKP saját államfőjelöltet állított Bárdos Gyula személyében, s szinte biztos, hogy 2014-ben az EP- választásokon is külön indul a két párt. Štefan Harabin tovább garázdálkodik az igazságügyben Főügyészség: Čentéš ki, Čižnár be DEMECS PÉTER Egy évvel ezelőtt az volt a kérdés, ki kerül a Főügyészség élére, mi lesz Jozef Čentéš sor­sa. A Smer gyorsan élt azzal a lehetőséggel, melyet az Alkot­mánybíróság 2012. év végi dön­tése nyújtott számára: Ivan Gašparovič elutasította Čentéš kinevezését, majd pár hónapos huzavona után saját főügyészt választott Jaromír Čižnár sze­mélyében. Az Alkotmánybíró­ság azóta sem döntött Čentéš beadványáról, melyben a köz- társasági elnök eljárására pa­naszkodott. Azt, hogy milyen változások várhatók a Fő­ügyészség munkájában, egye­lőre nehéz megmondani. Čižnár menesztette az addigi főügyész-helyetteseket - közte Elmenekült (Somogyi Tibor felv.) a nagyhatalmú Dobroslav Trn- kát is - és a vezető funkcióban levő ügyészeket, a posztokra jó­formán saját ügyvédjeit hozta, ám azóta úgymond csendben van. Nagy reformokat hirdetett meg, de még december elején jelezte, hogy év végéig nem győzi kidolgozni az ügyészség­ről szóló törvény módosítását. Az igazságszolgáltatásra évek óta rossz fényt vet Malina Hed­vig lezáratlan ügye, s ez idén sem volt másképp. A vizsgálat­ban előrelépés nem történt, Hedviget további megalázó ki­vizsgálásra idézték be. A Nyitrán 2006-ban megvert nő megelé­gelte a hatóságok tehetetlensé­gét és arroganciáját, december­ben felvette a magyar állampol­gárságot és Győrbe költözik. Az igazságszolgáltatás hely­zete nem javult jelentősen az elmúlt egy évben. A bírósági el­járások nem lettek rövidebbek, és a szlovák igazságszolgáltatás legvitathatóbb alakja, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, Štefan Ha­rabin befolyása sem csökkent. Harabin ráadásul idén sorra nyerte az általa kezdeménye­zett pereket. MILYEN VOLT AZ IDEI EV? Csehy Zoltán költő, egyetemi oktató: A kassai Thália Színház az idei ka­posvári olvasószínházi fesztiválon „bemutatta" egyetlen, 21 éves koromban írt drámámat: ez az él­mény egy teljes álló napig el is hitette velem, hogy akár drámaíró is lehetnék. Idén jelent meg első olaszból készült fordításom, illetve új verskötetem is napvilágot látott. Oktatóként a legnagyobb sikerem, hogy a pozsonyi magyar tanszéken idén nagy siker­rel indult be a kiadványszerkesztői szakirány. Horváth Csaba a Piast Gliwice futballistája: Számomra a 2013-as év a vissza­térés éve volt a súlyos könyöksé­rülésemből. Júniusban csapatot váltottam, három év után elhagy­tam a Zaglebie Lubint. A Gliwicében rendszeresen játszom, egészséges vagyok, és védő létemre még három gól is összejött, úgyhogy elégedett vagyok. Lovász Attila az RTVS nemzetiségi adásainak igazgatója: Ez a nagy veszteségek éve volt: a szlovákiai magyar társadalom rengeteg jelentős személyisé­get vesztett. A változások is negatívan érintettek bennünket: kevesebb a pénz a kisebbségi kultúrára, nincsenek megoldva a táblaügyek. Nem volt egy jó év a 2013 a munkahelyen sem: kevesebb pénzből kell gazdálkodnunk, viszont legalább a Pátria hallga­tottságát sikerült stabilizálni. Mayer Éva képzőművész: A szakmai és a magánéletem­ben is szerencsés évet tudhatok magam mögött. Rengeteg önálló, csoportos kiállítás és szervezés ju­tott ez évre is. Önálló kiállításaim közül kiemelném bemutatkozásomat a Macedón Nemzeti Galériá­ban. Aminek nagyon örülök és megtisztelő, hogy márciusban M u n kácsy-d íjja I jutalmaztak, és több képzőművészeti ösztöndíjban, díjban is részesültem. (juk, bt, tb)

Next

/
Thumbnails
Contents