Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-28 / 300. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 28. Külpolitika 2013 3 Kibővült az Európai Unió - lemondott pápai posztjáról XVI. Benedek - Afrika a szélsőséges iszlám célkeresztjében - átmenetileg megbénult az USA Továbbra is forrong az iszlám világ Nem volt békés a búcsúzó év. Szíriában egyre durvult a vallási színezetet öltő bel- háború, Líbiában és Egyip­tomban továbbra is zavaros a helyzet, Maliban, a Közép­afrikai Köztársaságban és Nigériában a szélsőséges iszlámisták ölték a polgári lakosságot. Európát Afrika felől menekülthullám árasztotta el, a Fülöp-szige- teket pedig tájfun tarolta le. JANUÁR Január 1. Írország vette át az Európai Unió soros elnöki tisztét Ciprustól fél évre. Január 3. Letették a hivatali esküt a 113. amerikai Kong­resszus tagjai. Másnap a hiva­talban lévő Barack Obamát új­raválasztották az Egyesült Ál­lamok elnökének. Január 11. Maliban a kor­mányerők francia csapatokkal együtt indítottak hadműveletet az iszlamista lázadók megállí­tása érdekében. Január 25-26. Az első köz- veden csehországi elnökvá­lasztást Miloš Zeman nyerte. FEBRUÁR Február 1. Letette a hivatali esküt John Kerry amerikai kül­ügyminiszter, aki Hillary Clin­tont váltotta a poszton. Február 6. Először találko­zott egymással Brüsszelben Tomislav Nikolic szerb és Atife- te Jahjaga koszovói elnök. Február 11. A 86 éves XVI. Benedek pápa bejelentette, ko­ra miatt február 28-án lemond tisztségéről. A pápaválasztó konklávé március 13-án a 76 éves Jorge Mario Bergoglio ar­gentin bíborost választotta meg a római katolikus egyház fejévé. A 266. pápa Ferenc néven fog­lalta el Szent Péter trónját. Február 12. A kommunista Észak-Korea a nemzetközi fi­gyelmeztetések ellenére vég­rehajtotta harmadik föld alatti kísérleti atomrobbantását. Február 19. Lemondott Ha- madi Dzsebali tunéziai minisz­terelnök, március 23-án iszla- misták uralta új kabinet lépett hivatalba. Február 20. Bulgáriában a tömegtüntetések nyomására lemondott a Bojko Boriszov ve­zette kabinet. Február 24. Az olasz parla­menti választásokon a balközép koalíció szerezte a legtöbb mandátumot. A római törvény- hozás április 30-án szavazott bizalmat az Enrico Letta vezette nagykoalíciós kabinetnek. Február 27. A szlovén par­lament leváltotta a korrupció­val meggyanúsított Janez Jansa miniszterelnököt, az új kor­mányfő Alenka Bratusek lett. MÁRCIUS Március 5. Meghalt Hugo Chávez venezuelai elnök, a la­tin-amerikai baloldal jelképé­nek tekintett, populista politi­kus. Az április 14-én rendezett elnökválasztást Nicolás Ma- duro ügyvivő elnök nyerte meg. Március 5-17. A Kínai Or­szágos Népi Gyűlésen végbe­ment a vezetőváltás: a pártfő­titkár Hszi Csin-ping államfő, Li Ko-csiang első miniszterelnök­helyettes kormányfő, Csang Tö- csiang miniszterelnök-helyet­tes a parlament elnöke lett. Március 6. A visegrádi együttműködés kormányfő­inek varsói csúcstalálkozóján részt vett Angela Merkel német kancellár és Francois Hollandé francia államfő is. Március 21. A skót kormány 2014. szeptember 18-ra nép­szavazást írt ki Skócia függet­lenségéről. Március 23. Tűzszünetet hirdetett a Törökországban működő Kurd Munkáspárt ka­tonai szárnya, amely 1984 óta folytatott fegyveres harcot. Március 24. A Közép-afrikai Köztársaságban a kormány el­len harcoló Séléka szövetség bevonult a fővárosba és kor­mányt alakított. Az országban eluralkodó anarchia miatt az ENSZ december 5-énjóváhagy­ta, hogy Franciaország katonai beavatkozást hajtson végre. ÁPRILIS Április 2. Az ENSZ Közgyűlése elfogadta a világ első, a hagyományos fegyverek kereskedelmét szabályozó megállapodását. Április 8.87 éves korában el­hunyt Margaret Thatcher kon­zervatív politikus, Nagy-Britan- nia első női miniszterelnöke. Április 16. A Boston Marat­hon futóversenyen két pokol­gép robbant, a merénylet há­rom halálos áldozatot követelt. Április 30. Vümos Sándor lett az új holland király, miután anyja, Beatrix királynő 33 évi uralkodás után lemondott. MÁJUS Május 11. Latin-Ameriká- ban először ítéltek el népirtá­sért volt államfőt, Jósé Efrain Ríos Montt volt guatemalai diktátor 80 év börtönt kapott. Május 11. Kairóban meg­kezdődött Hoszni Mubarak volt egyiptomi államfő perének újratárgyalása, aki a vád sze­rint felelős a hatalmát 2011 elején megdöntő tüntetések során megölt 850 ember halá­láért. Az exelnököt augusztus 22-én kiengedték a börtönből és házi őrizetbe helyezték. Május 22. Londonban két afrikai férfi a nyílt utcán meg­gyilkolt egy brit katonát, az el­követők iszlamisták voltak. - Május 31. Isztambulban egy tér tervezett beépítése miatt tömegtüntetések kezdődtek, amelyek átterjedtek más nagy­városra is. A Recep Tayyip Er- dogan kormányfő iszlamista kormányzása elleni tiltakozó megmozdulásokat erőszakkal oszlatták fel. JÚNIUS Június 2-12. Minden idők egyik legnagyobb árhullámával kellett megküzdeni Németor­szágban, Ausztriában, Csehor­szágban, Szlovákiában és Ma­gyarországon. Június 7. Első ízben szólalt meg a nagyszabású amerikai kormányzati adatgyűjtéssel kap­csolatban Barack Obama ameri­kai elnök, miután kiderült: a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) amerikai telefonhívások millióit és az internetes szolgálta­tó cégek adatforgalmát is figyeli. AzNSAvoltmunkatársa, Edward Snowden által kiszivárogtatott értesülések az USA tekintélyét csorbító nemzetközi botránnyá dagadtak. Snowden augusztus 1-jén ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországban. Június 13. A cseh rendőrség kormánypárti politikusokat vett őrizetbe, köztük Petr Nečas kor­mányfő kabinetfőnökét. Nečas 17-én benyújtotta lemondását. Július 10-én hivatalnokkormány alakult Jin Rusnok vezetésével. Az október 25-26-i voksoláson a szociáldemokraták szerepeltek a legjobban. Június 13. Barack Obama amerikai elnök a Bassár el-Asz- ad szíriai elnök rendszere ellen harcoló felkelőknek nyújtandó katonai támogatás mellett dön­tött. A katonai segélyezést no­vember 2-án felfüggesztették. Június 14. Iránban a mérsé­keltek és reformpártiak jelöltje, Haszan Róháni nyerte az el­nökválasztást. Június 18. Az afgán hadse­reg az ország csaknem teljes te­rületén átvette a biztonsági el­lenőrzést a NATO erőitől. Június 19. Meghalt Horn Gyula, az MSZP egykori elnö­ke, aki 1994 és 1998 között magyar kormányfő volt. Június 20. A tüntetési hul­lám csúcsán egymillió ember vonult az utcákra szociális kö­vetelésekkel Brazíliában. Június21.Aszerbparlamenta délvidéki magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett véreng­zéseket elítélő nyilatkozatot fo- gadottel. JÚLIUS Július 1. Horvátország az Eu­rópai Unió 28. tagállama lett. Ugyancsak július 1-jével csök­kentek az EU-n belüli mobiltele­fonálás roamingdíjai. Július 3. Az egyiptomi hadse­reg megbuktatta az iszlamisták érdekeit képviselő Mohamed Murszi elnököt. Az ideiglenes ál­lamfő Adli Manszúr lett, miköz­ben milliók tüntettek Murszi el­len és mellett. Murszit július 26-án őrizetbe vették, szeptem­ber 2-án vádat emeltek ellene. Szeptember 23-án betiltották a 2011-es választáson győztes Muszlim T estvériséget. Július 5. Ferenc pápa aláírta a II. János Pál és XXIII. János pápa szentté avatásához szükséges dokumentumot. Július 8. Washingtonban megkezdődtek a tárgyalások az USA és az EU között a világ leg­nagyobb szabadkereskedelmi övezetének létrehozásáról. Július 9. Az uniós pénzügy- miniszterek jóváhagyták, hogy Lettország 2014. január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez. Július 17. Az államcsődtől fenyegetett Görögország par­lamentje újabb gazdasági meg­szorításokat tartalmazó jogsza­bálycsomagot szavazott meg. Július 22. Fia született Vil­mos hercegnek, a brit trón vá­rományosának és hitvesének, Katalin hercegnőnek. Július 25. 79 halálos áldoza­tot követelő vasúti baleset tör­tént a spanyol Galíciában, ahol kisiklott egy expresszvonat. AUGUSZTUS Augusztus 1. Az olasz bíró­ság egy év letöltendő börtön- büntetésre ítélte adócsalás mi­att Silvio Berlusconi volt kor­mányfőt, akit november 27-én kizártak a szenátusból. Augusztus 21. A polgárhá­borús Szíriában Damaszkusz mellett mérges gázokkal vég­rehajtott támadásban vesztet­te életét több száz ember. Szeptember 10-én a szír kor­mány elfogadta azt az orosz javaslatot, hogy helyezze nemzetközi felügyelet alá ve- gyifegyver-arzenálját. Az ENSZ szeptember 28-án elfo­gadta a szíriai vegyi fegyverek "kötelező megsemmisítéséről szóló határozatot. SZEPTEMBER Szeptember 5-6. Szentpé­terváron rendezték a G20 cso­port találkozóját, amelynek fő témája a szíriai válság ügye volt. Szeptember 12. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA beje­lentette: a Voyager-1 űrszonda első ember építette szerkezet­ként elhagyta a Naprendszert. Szeptember 22. Németor­szágban a parlamenti választá­sokon az Angela Merkel kancel­lár vezette CDU/CSU konzerva­tív pártszövetség győzött, koa­líciós partnerük, a liberális FDP 64 év után kiesett a szövetségi gyűlésből. A CDU/CSU és a szo­ciáldemokrata SPD nagykoalí­ciós kormányát december 18-án iktatták be hivatalába.-Szeptember 21-24. A ke­nyai fővárosban, Nairobiban Szomáliái iszlamisták véreng­zést rendeztek egy bevásárló- központban, a terroristák leg­alább 67 civilt öltek meg. Szeptember 27. A zágrábi bíróság elrendelte Hernádi Zsoltnak, a Mól vezérigazgató­jának előzetes letartóztatását, aki állítólag vesztegetési pénzt fizetett Ivó Sanader horvát ex- kormányfőnek. Hernádi ellen október 1-jén európai elfoga­tóparancsot is kiadtak. Szeptember 28. Barack Obama amerikai elnök három évtized után először beszélt te­lefonon az iráni államfővel, az újonnan megválasztott, mér­sékelt Haszan Róhánival. Szeptember 29. Ausztriá­ban a választásokon a nagykoa­lícióban kormányzó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Nép­párt (ÖVP) a voksok 50,9%-át kapta, a december 12-én meg­kötött megállapodás alapján tovább irányíthatja az országot. OKTÓBER Október 1. Miután az ame­rikai Kongresszusban nem szü­letett megállapodás az áthida­ló költségvetésről, a kormány­zat részlegesen fizetésképte­lenné vált, részlegesen felfüg­gesztették a szövetségi kor­mányzati intézmények tevé­kenységét. A törvényhozás ok­tóber 16-án szavazta meg az adósságplafont megemelő tör­vényt, elhárítva a technikai ál­lamcsőd veszélyét. Október 3. Elsüllyedt egy af­rikai menekülteket szállító hajó az olasz Lampedusa sziget part­jainál, a tragédia 133 áldozatot követelt. NOVEMBER November 11. Lecsapott a Fülöp-szigetekre a Haiyan táj­fun, a szélvihar több mint 6000 ember halálát okozta és száz­ezreket tett földönfutóvá. November 20. Malala Ju- szufzai, a lányok oktatáshoz va­ló jogáért kiálló 16 éves pakisz­táni lány az Európai Parlament­ben átvette a gondolatszabad­ságért járó Szaharov-díjat. November 21. Az ukrán kormány - orosz nyomásra - leállította az Ukrajna és az Unió közötti társulási folyama­tot, 27-én döntést hozott az EU társulási megállapodás alá­írásának elhalasztásáról. A be­jelentés után 2004 óta a leg­nagyobb tömegtüntetések kezdődtek Kijevben, több alka­lommal véres összetűzésre ke­rült sor a rohamrendőrökkel. Viktor Janukovics elnök de­cember 18-án elfogadta Moszkva bőkezű, olcsóbb gáz­ról szóló ajánlatát. November 22. Rigában be­omlott egy bevásárlóközpont. Az 50-nél több áldozatot köve­telő tragédia miatt 27-én le­mondott a lett kormány. November 22. Első fokon 6 év fogházra ítélték négy ember halálát követelő járművezetés miatt a szlovák Eva Rezešovát. November 24. Fél évre szó­ló megállapodás született Genfben az iráni atomprog­ramról a hatok (az ENSZ BT ál­landó tagjai és Németország) csoportja és Teherán között, ez lehetővé teszi egy végleges szerződés kidolgozását. November 27. David Came­ron brit kormányfő terveket je­lentett be a külföldi EU-mun- kavállalók szociális juttatásai­nak szigorítására, a szigorítás januártól lép életbe - derült ki december 19-én. November 28-29. Az EU- elnök Litvánia fővárosában rendezték meg az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóját, amelyen parafálták a társulási megállapodást Grúziával és Moldovával, az ukrán társulási megállapodás aláírása elma­radt. November 30. Thaiföldön kormányellenes tüntetők száll­ták meg a kormánynegyedet, a tüntetések miatt december 9-én feloszlatták a parlamen­tet, a kormány a helyén ma­radt. DECEMBER December 4. Egy amerikai bíróság hivatalosan is csődbe jutottnak nyilvánította Detroit városát. December 5. Elhunyt Nel­son Mandela polgárjogi harcos, Dél-Afrika első fekete elnöke. December 13. Észak-Kore- ában bejelentették, kivégezték az országot vezető Kim Dzsong Un kegyvesztetté vált nagy­bátyját, Dzsang SzongTeket. December 14. Leszállt a Holdra a Csang'o-3 kínai űrszonda egy holdjáró robot­tal. December 20. Tíz év bör­tönbüntetés után Vlagyimir Pu- tyin orosz elnök amnesztiában részesítette Mihail Hodor- kovszkij olajmágnást. December 23. Kiengedték a börtönből az orosz Pussy Riot punkegyüttes két tagját. Ez maradt az év természeti csapása nyomán. A Fülöp-szigeteken végigsöprő Haiyan szupertájfunnak több mint 6000 halálos áldo­zata volt, félmillió ház megsemmisült, 4 milliónál többen marad­tak fedél nélkül. A szélvihar Vietnamra és Kína délkeleti részére is lecsapott, áldozatok százait hagyva maga mögött. (SITA/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents