Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-23 / 298. szám, hétfő

I www.ujszo.com ÚJ SZÓ Mi'll. DECEMBER 23. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Árszabályozási Hivatal: a piac még nem érett arra, hogy a lakossági energiaárakat is liberalizálják Marad az állami árszabályozás Pozsony. A szlovákiai áram- és gázszolgáltatók egyre hevesebben követelik a kormánytól, hogy a lakos­sági szegmensben is libe­ralizálja az árképzést, ami szerintük a fogyasztók számára is pozitív döntés­nek számítana. Az Ársza­bályozási Hivatal szerint azonban a szlovák ener­giapiac még nem érett meg erre a lépésre, így ha sza­bad kezet adnának az energiaszolgáltatóknak, a lakosság drasztikus ár­emelésekre számíthatna. ÖSSZEFOGLALÓ Az energiaszolgáltatók szerint ugyan egyre több európai ország a lakossági energiaárakat is liberalizálja, az Árszabályozási Hivatal szerint azonban ennek a pénztárcánk látná kárát (Képarchívum) Az energiaszolgáltatók sze­rint a szlovák energiapiacon minden feltétel adott ahhoz, hogy a lakossági energiaárak alakítását is teljes mértékben rájuk bízzák. „Soha nem volt még ilyen jó alkalom arra, hogy a lakossági energiaárakat is liberalizálják” - állítja Martin Ondko, a Magna E. A. alterna­tív energiaszolgáltató ügyveze­tője, aki mindezt azzal magya­rázza, hogy az energiaárak tör­ténelmi mélyponton vannak, a szolgáltatóknak így nem áll ér­dekükben az áremelés. „Az eredeti cél az volt, hogy még a jelenlegi, vagyis a 2016-ig tartó árszabályozási időszakban meghozzák a lakossági árak li­beralizációjáról szóló hivatalos döntést, ám erre valószínűleg nem kerül sor, talán a követke­ző szabályozási időszakban, vagyis 2016 után” - vallja And­rea Danihelová, a Kelet-szlová­kiai Áramszolgáltató (VSE) szóvivője. A jelenlegi állami árszabá­lyozás a szolgáltatók vélemé­nye szerint deformálja az ener­giapiacot. ,A szlovák energia­piac alapjában véve teljesen li­beralizált. Minden szegmens­ben, így a lakossági üzletágban is több szolgáltató versenyez az ügyfelekért. Épp ezért az álla­mi árszabályozásnak semmi ér­telme, ráadásul az európai or­szágok többsége is az árlibera­lizáció mellett döntött” - nyi­latkozta Peter Bednár, a Szlo­vák Gázművek (SPP) szóvivő­je. Danihelová szerint az állami árszabályozást csak azokban az esetekben kellene fenntartani, amelyekben nem működik a konkurencia, így például to­vábbra is szabályozni kellene az átviteli díjakat. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) egyelőre nem tervezi, hogy a nagyobb fogyasztókhoz hasonlóan a lakossági üzletág­ban is liberalizálja az árkép­zést. „Még csak nem is gondol­kodunk azon, hogy ebben a szegmensben, vagyis a lakos­sági fogyasztók és a kisebb cé­gek esetében esetleg véget vet­nénk az árszabályozásnak. A szlovák energiapiac még egyál­talán nem érett meg arra, hogy ezt a lépést nyugodtan meg­hozhassuk” - nyilatkozta Miro­slav Lupták, az ÚRSO szóvivő­je. Szerinte az állítását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a cégek esetében végrehajtott tavalyi árliberalizációt követő­en az energiaárak ebben a szegmensben 10-20 százalék­kal nőttek. Az energiaszolgáltatók nem értenek egyet az ÚRSO érvelé­sével, szerintük az árliberalizá­ció a fogyasztók szemszögéből is pozitív döntés lenne. Hosszabb távon ugyanis a libe­ralizált környezetben a jelenle­ginél olcsóbban juthatnának hozzá az áram- és gázszolgálta­táshoz. ,A liberalizációt követő első évben erre természetesen nem számíthatnánk. Legalább két évnek kellene eltelnie, hogy a piac stabilizálódjon, és beál­lítsa az optimális árat. Ha ezt eléri, a versenyképes környe­zetnek köszönhetően az árak az állami árszabályozás előtti szint alá eshetnek vissza” - nyi­latkozta Dávid Vlnka, az Energie2 energiaszolgáltató igazgatója, (mi, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Matolcsy: négy bank távozik Budapest. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy péntek esti tévéinterjújában közölte: 8 nagybank van ma Magyaror­szágon, ennek a fele 6-18 hónap alatt ki fog vonulni az országból. Nem hiteleznek ezek a bankok, nem segítik a magyar gazdaságot - tette hozzá Matolcsy. „A külföldi bankok aránya 58%”, ami túl magas, a kivonuló bankok helyére magyar szereplők fognak érkezni . A maguk mögött hagyott űrt az állam is kitöltheti, és a „Takarék­bankban is hatalmas lehető­ség van”, de kelet-ázsiai és közép-ázsiai bankokat is vár­nak. A jegybankelnök szerint két út van most a bankok előtt, vagy „megjavulnak” és másképp végzik a tevékeny­ségeiket vagy bemondják, hogy ,ja, ebben az országban már nem lehet csalni?”, ők lesznek azok, akik elmennek majd. Korábbi hírek szerint az ÜniCredit Bank és a Raiffe­isenbank fontolgatja távozá­sát Magyarországról. Szanyi Tibor MSZP-képviselő szerint „a nagybankok esetleges ki­vonulása egy provokatív lé­péssor következménye, a Fi­desz nemcsak a bankokat, hanem gyakorlatilag min­denkit próbál kipiszkálni és a pénzügyi szektort is a saját klientúrájának akarja át­passzolni.” (Index, ú) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA I ÁRFOLYAM I VALUTA wmm AM Angol font 0,8348 KM Lengyel zloty 4,1653 n Cseh korona 27,660 KM Magyar forint 298,83 D Horvát kuna 7,6388 Wi Román lej 4,4780 a Japán jen 142,66 Mi Svájci frank 1,2263 Kanadai dollár 1,4600 Q USA-dollár 1,3655 □ VÉTEL - ELADÁS 1 BANK IKETOMI CSEH KORONA FORINT I Sberbank­­OTP Bank 1,43-1,31 28,79-26,36 312,60-286,25 Postabank 1,41-1,32 28,55-26,62­Szí. Takarékpénztár 1,41-1,32 28,33-26,76 313,35-286,36 Tatra banka 1,41-1,33 28,41-26,75 311,12-287,48 Príma banka­­­Általános Hitelbank­­­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Kaufland - Önökért vagyunk! Szavazzon ránk az Obchodník roka 2013 versenyben a www.obchodnik-roka.sk honlapon vagy küldjön sms-t a 0902 028 996 telefonszámra a következő formában: OR KAUFLAND, és nyerjen mobiltelefont vagy tabletet. OBCHODNÍK ROKA 2013 RE 130498

Next

/
Thumbnails
Contents