Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-19 / 295. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 19. Kultúra 13 Akinek elege van az örökzöldekből és kitartóan keresgél az interneten, igazi csemegéket találhat Formabontó karácsonyi dalok (Képarchívum) Mivel ezekben a napok­ban leginkább a Csendes éj és a Jingle Bells folyik a csapból, azoknak aján­lunk karácsonyi hallgat- nivalót, akik ráuntak az örökzöldekre, és valami szokatlanra vágynak. JUHÁSZ KATALIN Összeállítottunk egy „alter­natív” dallistát, a rádiós zenei szerkesztők figyelmére is szá­mítva. Bob Dylan: It Must Be Santa Az ír kocsmahangulat nem igazán jellemző Bob Dylanre, a Mikulásról való dalolászás még kevésbé. Ezért is lepődtünk meg kissé, amikor rátaláltunk az amerikai rocktörténet egyik legegyénibb hangú költőjének 2009-ben született dalára. Semmi társadalomkritika, há­borúellenesség vagy egyéb po­litikai üzenet, semmi önmar- cangolás, de még szürrealista szimbólumok és bíráló tónus sem fedezhető fel ebben a dal­ban. Vidámság, sodró lendület, humor és a zene iránti szeretet annál inkább. Az összhatás rendkívül pozitív, talán azért is, mert Bob Dylantől senki sem várt ilyesmit. The Vandals: My First Xmas (As a Woman) A „vandálok” a dal elején szépen belekomponálták a punk-rock alapokba a harang­szót, később viszont komoly gi­tárzúzás hallható. A szöveg jó­val bizarrabb, mint a dallam, de mivel irodalmi igényű elem­zésre itt nincs hely, maradjunk a muzsikánál, amely semmi­lyen szempontból nem hagy kívánni valót maga után, főleg, ha az ember nem múlt még el harminc. Ez a zenekar az ame­rikai punk infantilis, szarkasz­tikus ágát képviselte a nyolc­vanas években. Mindenből po­ént csináltak, talán épp ezért nem tudtak velük mit kezdeni a magukat igencsak komolyan vevő punkok. Az egyetemisták és fiatal értelmiségiek körében The Kinks,1977 azonban a The Vandals ma is kultuszzenekarnak számít. Santa Claus, Go Straight To The Ghetto James Brown, a showbiznisz történetének leglelkesebb elő­adója, a soul keresztapja, a jó hangulat legkiválóbb szítója számos karácsonyi dalt rögzí­tett hosszú pályafutása során. Vannak köztük vidámak és tán­colhatok, mélyebbek és igénye­sebbek. Talán mind közül a leg­furcsább ez a Mikulást egyene­sen a gettóba küldő szerze­mény, amely anno a Funky Christmas című albumra került fel. „Mondd meg, hogy James Brown küldött”- köti a Mikulás lelkére az énekes. Nyilván így sokkal nagyobb örömmel fo­gadták a puttonyból az ajándé­kokat a gettóban élő gyerekek. Death Cab for Cutie: Baby Please Come Home Sokan Michael Buble vagy Darlene Love előadásában sze­retik ezt a dalt, a Death Cab for Cutie azonban úgy forradalma­sította a számot, hogy nem nyomta agyon, illetve nem for­dította a visszájára. Az alterna­tív szcéna liblingje, a washing­toni Ben Gibbard tizenhat évvel ezelőtt alapította meg fura nevű zenekarát, amely sikert sikerre halmoz, sőt, a Codes And Keys cimű albummal a fősodorba is sikerült betörnie, legalábbis a tengerentúlon. Nálunk kevésbé ismertek, pedig az itteni rádiók is nyugodtan játszhatnák a számaikat: azok a szélesebb kö­zönség számára sem emészthe­tetlenek. Smashing Pumpkins: Christmastime Billy Corgan és indie csapata szintén inkább az USA-ban tarol mostanában, pedig volt idő, amikor az európai alternatív zenekarok többsége is őket má­solta. Ez a karácsonyi hangula­tot árasztó dal abszolút rádió­barát: andalítóan lágy dallam, nagy lelkizés, semmi kemény­kedés, alig lehet ráismerni a Smashing Pumpkinsra. A régi rajongók nem is értették ezt a furcsa kis kitérőt, keresték az idézőjeleket, vagy azt hitték, a zenekar megszelídült. Aztán kiderült, hogy mégsem. A dalokat 1 í \ 1 meghallgathatják az ujszo.com oldalán. Jack White: Christmas Time will Soon be Over Jack White a The White Stri­pes extravagáns „frontembere”, ha lehet így titulálni egy kétfős zenekar egyik tagját. Ez a dal meglepő módon countrys beütésű, a bendzsó és a hegedű dominál benne, afféle laza hü- lyéskedés, legalábbis 9 zenekar munkáihoz és Jack White szó­lóprojektjeihez képest. 2003- ban jelent meg a Jude Law, Ni­cole Kidman és Renée Zellwe­ger nevével fémjelzett Hideg­hegy című film egyik betétdala­ként. Önálló életre csak ilyen­kor, karácsony tájékán kel. The Pogues: The Fairly Tale of NewYork A The Pogues és Kirsty Mac- Coil dala Nyugat-Európában sorra nyeri a „minden idők leg­jobb karácsonyi dala” szavazá­sokat, nálunk viszont csak el­vétve játsszák a rádiók. Az ír népzene és a punk ötvözetét ki­ötlő zenekar egy New York-i emigráns ír párocska karácso­nyi civakodását szedte rímekbe. Szó van benne alkoholizmusról és drogfüggőségről, ami hitele­sen hangzik a frontember, Sha­ne MacGowan szájából, mivel már akkor, 1987-ben is alkohol- és drogfüggő volt. A BBC 2007- ben cenzúrázta a dalt, hogy az­tán a közfelháborodást követő­en visszaadja az eredeti verziót a hallgatóknak. The Kinks: Father Christmas A mai brit rockzene legdiva­tosabb sztárjai egy emberként vallják, hogy Ray Davies köpö­nyegéből bújtak ki. Aki a legen­dás The Kinks élén, ebben a régi dalban nemes egyszerűséggel egy nagyobb összeget kér kará­csonyra a Mikulástól. A további­akban pedig felsorolja, mi min­dent vásárolna a pénzből. A The Kinks-féle koszos, lendületes, néhány akkordból összerakott rock and roll szól, humorral és iróniával. A zenekar sokak sze­rint jóval megelőzte a korát. És tényleg: olyan friss, fiatalos és „cool” ez a szerzemény, mintha idén rögzítették volna. Az Esterházy Madonna először látható együtt a reneszánsz mester Budapesten őrzött rajzaival Az eszmény diadala: Raffaello és kortársai A Szépművészeti Múzeum egyik legféltettebb kincse, az Esterházy Madonna (MTI-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. Az itáliai rene­szánsz mesterének, Raffaelló- nak és kortársainak a rajzait, metszeteit mutatja be a Szép- művészeti Múzeum Az eszmény diadala - Raffello című kiállítá­sa, mely a múzeum gyűjte­ményéből kínál válogatást. A kiállításon Raffaello hat saját kezű rajza mellett olyan ki­emelkedő alkotók munkái sze­repelnek, mint Giulio Romano, Perino del Vaga és Polidoro da Caravaggio. A tárlat különle­gessége, hogy Raffaello híres festménye, a múzeum egyik leg­féltettebb kincse, az Esterházy Madonna első alkalommal lát­ható együtt a mester Budapes­ten őrzött rajzaival, lehetőséget teremtve a reneszánsz festő munkamódszerének mélyebb megismerésére. Raffaello kö­zönség elé tárt rajzai a kiállítá­son is bemutatott rézmetsze­tekhez szolgáltak előrajzként, illetve freskók, nagyobb alkotá­sok előtanulmányaiként készül­tek. Emellett az 1520-ban, 37 évesen elhunyt mester számos kompozíciója a kortársak mun­káiban is visszaköszön. A Szépművészeti Múzeum rene­szánsz grafikai kiállítása 2014. március 30-áig látogatható az épület Dór Piramisában, (k) RÖVIDEN Kern ismét mozifilmet rendez Budapest. A Sztracsatella (1996) és A miniszter félrelép (1997) után újra mozifilmet rendez Kern András. A Gondolj rám című film forgatókönyvét a színész-rendező és Vámos Miklós írta, a főszerepekben Kern András mellett Eszenyi Enikő tűnik majd fel. A fűm zeneszerzője Presser Gábor, ope­ratőre Ragályi Elemér. A mai pesti történet egy sebészorvos­ról szól, aki megtudja, hogy halálos beteg. Úgy dönt, szeret­teit megkíméli attól, hogy halála után sirassák, gyászolják és szomorkodjanak miatta. Ezért hátralevő idejét annak szente­li, hogy mindenkivel megutáltassa magát. A forgatás a tervek szerint nyáron lesz budapesti helyszíneken. A filmet várha­tóan 2015 februárjában láthatja a közönség. (MTI) Szabadulhatnak a punkcsajok Moszkva. Az orosz parlament tegnap elfogadta az amnesz­tiatörvényt, amely a Pussy Riot női punkegyüttes két bebör­tönzött tagjára is vonatkozhat. Az orosz alkotmány elfogadá­sának 20. évfordulója alkalmából született elnöki kegyelem­ben mintegy 25 ezren részesülhetnek, elsősorban kisgyerme­kes anyák és idősek. A Pussy Riot tagjait, Nagyezsda Tolo- konnyikovát, Marija Aljohinát és Jekatyerina Szamucevicset tavaly augusztusban két év munkatáborra ítélték egy Putyin- ellenes dal előadásáért. Szamucevics büntetését később fel­függesztették. Tolokonnyikova nemrég éhségsztrájkba kez­dett a mordvinföldi tárborban, ahol állítólag életveszélyesen megfenyegették. Most egy krasznojarszki kórházban van, ahol hátralevő büntetését tölti. (MTI) PENGE Ilyen kell, mintának Nem az a lényeg, mennyit, hanem milyet ír az író. Tavaly újra kiadták Konrád György Elutazás és hazatérés című önéletrajzi regényét. Mint a címben is írtam: ilyen kell, mintának! Mert elszaporod­tak mostanság a mindenféle családtörténetre és önélet­rajzra hajazó regényszerű­ségek és egyéb próbálkozá­sok. Ezért is ajánlanám min­denkinek ezt a könyvet, mér­céül. ’’JlHL Szászi Zoltán kritikai rovata Elutazás és hazatérés. Ön­életrajzi regény. Mindössze 144 oldal. Sűrű, tömör. Nincs benne érzelgősség, de telve érzelemmel. Van benne sommázás, mégsem kény­szeredett, nem szájbarágós. Nem kirekesztő és nem is melldöngető. Van benne tör­ténés, igazi megélt élet, ha­lálközeiben és életközeiben, egy gyerekélet, megbélye­gezve és kifosztva. Konrád György ebben a könyvben semmi mást nem akar, csak a tisztán látásért a saját sorsán át elmondani azt a történe­tet, amelynek tanulsága: a tébolyult eszmék léteznek. Egyformán hangsúlyosan a fasizmus és a sztálinizmus (vagyis rákosiizmus) ellen szól ez a könyv. Árnyalt és pontos vélemény Konrádé. Nem minősíti még a vétkese­ket sem, csak tényeket közöl. A minősítést nem tartja írói feladatnak, az olvasó ízlésé­re, jóérzésére hagyja. Ä könyv hőse maga a szer­ző, aki a kényelmes kispolgári létből cseppen bele a vészkor­szakba kisfiúként, s egyetlen nap alatt fordul meg a sorsa. Esendő és félénk gyerek indul el egy bihari kisvárosból a fő­város felé. Tizenegy évesen kell önállóvá válnia, szeré­téiből és biztonságból kizu­hanva a félelmetes idegenben talpon maradnia. Ott, ahol csak távoli rokonok együttér­zésére, a szembejövő keretle­gény jóakaratára lehet számí­tani. Ahol a halál megszokott dolog. Ezt írta meg Konrád György. Nincs a könyvnek boldog vége. Ami marad: az emberség. A megbocsátó, de nem megszé­pítő emlékezés. Minden el­veszhet, csak az emberség ne vesszenek Ars longa, vita brevis - ér­telmezésem szerint sok a mű­vészet, az élet meg kurta hoz­zá. Nem szabad tehát unal­masat, rosszat olvasni. Kon- rádot kell. Bármilyen fájdal­mas, szorongató is. Meg ne ismétlődjön a vészkorszak. Vigyázni kell, nem szabad fe­lejteni! Konrád György: Elutazás és hazatérés. Európa Könyv­kiadó, Budapest 2012.

Next

/
Thumbnails
Contents