Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-19 / 295. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 19. Hasznos tanács 9 A Szociális Biztosító általában 60 napon belül elbírálja a kérvényt, ha megvan minden irat Kérdezz-felelek: válaszol a Szociális Biztosító Hivatalos igazolás helyett elég a két tanú által aláírt becsületbeli nyilatkozat (Peter Žákovič felvétele) 1. Még karácsony előtt elérem a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjat az idén igényeljem, vagy várjak januárig, amikor már érvényben lesz a nyugdíjemelés? Mindenki, aki még 2013-ban eléri a nyugdíjkorhatárt, maga dönti el, még az idén vagy csak 2014-ben kéri-e nyugdíjaztatását. A lehetőségek mérlegelésekor mindig figyelembe kell venni az időszerű nyugdíjértéket, ami minden évben törvényből kifolyólag változik, és nem szabad elfeledkezni a karácsonyi nyugdíj-kiegészítés folyósításának a lehetőségéről sem. 2. Milyen hosszú ideig tart a nyugdíj kérvény elbírálása? Törvényből kifolyólag a biztosítónak 60 napon belül el kell bírálnia a kérvényt, a folyamat csak rendkívüli esetben szokott tovább tartani. Ez akkor fordulhat elő, ha az ügyfél a nyugdíjkérelméhez csatolt nyilatkozatában olyan társadalombiztosítási időszakot is feltüntetett, melyről nincs semmilyen bizonyíték. Az ügyintézés akkor is el szokott húzódni, ha az 1983 utáni biztosítási időszakról az ügyfél csak annyit közöl, hogy mikortól meddig dolgozott, a kivetési alapról azonban hiányoznak az információk. A hiányzó adatokat a Szociális Biztosítónak utólag kell pótolnia, minek következtében az elbírálási folyamat elhúzódik. Hosszabb ügyintézésre kell számítani akkor is, ha az ügyfél külföldön is szerzett valamilyen biztosítási időszakokat, ám ezek értékelése nélkül nem teljesíti a nyugdíjjogosultság feltételeit. Ilyenkor segíthet, ha az ügyfél tudja a külföldi társadalombiztosítási számát. 3. A cég, ahol mintegy 10 évig dolgoztam, már megszűnt, és erről az időszakról nincs semmilyen dokumentumom. Mit csináljak, hogy ezt a biztosítási időszakot is figyelembe vegyék a nyudíj- kérelmem elbírálásakor? Ha az ügyfél nem tudja igazolni a hiányzó biztosítási időszakot, a munkaadó pedig már nem létezik, a biztosító a szükséges iratokat a vállalat jogutódjától és az archívumokból próbálja megszerezni. Ha nem sikerül a megfelelő dokumentumokat előteremteni, a hiányzó biztosítási időszakról egy becsületbeli nyilatkozatot lehet megfogalmazni, melyet két tanú is aláír. Tanú olyan természetes személy lehet, aki közvetlen információkkal rendelkezik a bizonyítandó időszakról, azaz ő is a már megszűnt cégnél dolgozott. A tanú lehet egykori főnök, a bérelszámoló, a személyzeti osztály vezetője, kolléga. A becsületbeli nyilatkozatnak tartalmaznia kell az ügyfél teljes nevét (az előzőt is) és személyi adatait, valamint a munkaadó nevét és (akkori) címét, a munkahelytípusát, a bruttó fizetést. Az ügyfél és a tanúk aláírását egyaránt hitelesíteni kell. 4. Özvegyi nyugdíjat kapok, és még az idén elérem a nyugdíjkorhatárt. Ha igénylem az öregségi nyugdíjat, milyen összegre számíthatok? És mekkora lesz akkor az özvegyi nyugdíjam? A Szociális Biztosító megállapítja az öregségi nyugdíj összegét, és összehasonlítja az özvegyivel. Amelyik több, azt teljes összegben folyósítja, az alacsonyabbnak csak a felét fizeti ki. Ha a két nyugdíj összege egyforma, akkor az özvegyit felezik meg. 5. Idén leszek 62 éves. Ledolgoztam 40 évet, abból 15 évig a II. munkakategóriába sorolt állásom volt. A II. munkakategória befolyásolja majd a nyugdíjam összegét? A II. munkakategóriába sorolt állás alapján benyújtott igény lényegében a 2003. december 31-éig hatályos törvény által meghatározott öregségi nyugdíj és a 2004. január 1-jétől érvényes törvény szerinti járandóság közötti különbséget jelenti. Vagyis a Szociális Biztosító a nyugdíjat mindkét norma alapján kiszámolja, majd a kettőt összehasonlítja, és azt az összeget hagyja jóvá, amelyik magasabb, (sza) A NYUGDÍJ összege 1. A nyugdíj összegét a következő képlettel számítják ki: POMBxODPxADH. A POMB az átlagos személyi bérpont (priemerný osobný mzdový bod), az ODP a teljes nyugdíjbiztosítási időszak (obdobie dôchodkového poistenia), az ADH az aktuális nyugdíjérték (aktuálna dôchodková hodnota). Ha olyan személyről van szó, akinek a nyugdíjkorhatár elérése után is volt társadalombiztosítása (még utána is dolgozott), először kiszámítják, a nyugdíjkorhatár elérésének pillanatában milyen járandóságra jogosult, majd az utána ledolgozott időszakot külön értékelik, külön összeget állapítanak meg, és a kettőt összeadják. Ha valaki utána ismét munkába áll, s így újabb biztosítási időszakot szerez, évente egyszer kérheti a járandósága átértékelését - a biztosító mindig az új biztosítási időszak alapján kiszámított összeggel (esetenként csak pár centtel) megtoldja a korábban jóváhagyott havi járandóságot. 2. A korengedményes nyugdíj esetében a járandóságot úgy állapítják meg, hogy először kiszámolják az öregségi nyugdíjat, s ebből minden 30 napért, amennyi hiányzik a nyugdíjkorhatárig, levonnak 0,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri nyugdíjaztatását, 13 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öregségi nyugdíjként megkaphatna. A korkedvezményes nyugdíjas járadéka a rendes nyugdíjkorhatár elérésével automatikusan öregségi nyugdíjjá változik. 3. A rokkantsági nyugdíj összege a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő hosszától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelően a biztosítottakat 3 csoportba sorolják: 1. a munkaképesség több, mint 70 százalékkal csökkent; 2. a munkaképesség több mint 40, de legfeljebb 70 százalékkal csökkent; 3. a rokkantságot - alkohol vagy más függőséget okozó szerek fogyasztásával - saját maguk okozó személyek. A biztosító honlapján lévő nyugdíjkalkulátor segítségével mindenki kiszámíthatja a feltételezett járandósága összegét. 4. Az özvegyi nyugdíj összege 60 %-a annak az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági járandóságnak, melyet az elhunyt házastársnak a haláláig folyósítottak, illetve amelyikre addig jogosultságot szerzett. 5. Az árvasági nyugdíj 40 %-a annak az öregségi, kor- engedményes vagy rokkantsági járandóságnak, melyet az elhunyt szülőnek vagy örökbefogadónak a haláláig folyósítottak, illetve amelyikre addig jogosultságot szerzett, (sza) Mikor kell kérni a nyugdíjemelést? 1. Csak az év eleji valorizáció automatikus - nem keli kérvényezni. 2. Minden egyéb nyugdíjátszámolást kérni kell. ................. Ho gyan kell kérni a nyugdíjátszámolást? <■ I Ha az öregségi vagy koren- ■ gedményes nyugdíjasnak nyugdíjaztatása után van társadalombiztosítása, jogosult nyugdíjemelésre. Kötelező biztosítása van mindenkinek, aki rendes vagy megbízásos szerződésre dolgozik, valamint azoknak a vállalkozóknak, akik előző évi jövedelme meghaladta a minimális kivetési alap 12-szeresét. A nyugdíjemelést a munkaviszony * megszűnése után lehet kérni. Ha valakinek egyszerre több állása van, i járandósága átszámítását - i csak az összes biztosítás megszűnése után, illetve akkor igényelheti, ha változik a munkaadó. Az utóbbi esetben ugyanis a biztosítás ; megszűnik, és függetlenül i attól, hogy a rá következő i naptól új biztosítása lesz, a I nyugdíjas kérheti nyugdíja átszámítását. 3 A nyugdíjemelést nem formális űrla- ■ pon, hanem saját szavaival megírt levélben kell igényelni, s fel kell tüntetni a pontos nevet, címet, születési számot, valamint a dátumot, mikortól kéri az emelést. Semmilyen iratot nem kell csatolni. 4 Nyugdíjátszámolást évente csak ■ egyszer lehet igényelni - akkor is, ha a nyugdíjasnak év közben több állása is volt, Aki év közben több brigádmunkát tervez, érdemes az átszá- molást az összes betervezett idénymunka befejezése után, egyszerre kérni, az összes biztosítási időszakot figyelembe veszik. Nyugdíjátszámolást csak a S dolgozó öregségi és korengedményes nyugdíjasok kérhetnek. Azok a rokkantnyugdíjasok, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, ugyancsak dolgozhatnak, ám a Szociális Biztosító az ő járandóságukat ez alapján nem számolja át. Viszont az így szerzett biztosítási időszakokat figyelembe veszik az öregségi nyugdíj összegének a megállapításakor. Megszűnő munkahely Nyugdíj vagy munkanélkülisegély? Sokan mérlegelik, hogy mi előnyösebb számukra: a munkahely elvesztése után kérjék előbb a munkanélküli segélyt, vagy rögtön a korengedményes nyugdíjat, ha erre már jogosultak. Korengedményes nyugdíjba az mehet, akinek legfeljebb két év hiányzik a rendes nyugdíj- korhatár eléréséig, és ezzel egy időben még két feltételt teljesít: legalább 15 évig volt társadalombiztosítása, és a kiszámított nyugdíj összege több, mint a létminimum 1,2-szerese. A kor- engedményes nyugdíj összege a rendes nyugdíjkorhatárig hátralévő hónapokért (minden megkezdett 30 napért) 0,5 százalékkal csökken. Ügyelni kell arra is, hogy a Szociális Biztosító egy teljes évért 6,5%-ot, két évért pedig 13%-ot számol le. Ebből az következik, hogy minél kevesebb nap fog hiányozni a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig, annál kevesebbet vonnak le a nyugdíjból, s annál magasabb lesz majd a biztosító által jóváhagyott járandóság összege, a munkanélküli segély tehát a jobb megoldás. Mindig az ügyfél dönti el, mikor igényli a korengedményes nyugdíjat, (sza)
