Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-18 / 294. szám, szerda

24 Panoráma ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 18. www.ujszo.com December 18 NÉVNAP Auguszta Az Auguszta női név a la­tin eredetű Augustus (magyarul Ágost és Ágos­ton) férfinév párja. A latin név jelentése: magasztos, fennkölt. ESEMÉNY Kossuth Lajos, az Orszá­gos Honvédelmi Bizott­mány elnöke szabadcsa­patok alakítására szólítot­ta fel az ország népét. (165 éve) MAI ÉVFORDULÓINK 100 éve született Willy Brandt Nobel-békedíjas német szociáldemokrata politikus, az NSZK kancel­lárja. 70 éve született Keith Ri- chars angol gitáros, a Rol­ling Stones tagja. 1946-ban született Steven Spielberg Oscar-díjas a- merikai rendező, produ­cer. 50 éve született Brad Pitt amerikai filmszínész. 2 éve hunyt el Václav Ha­vel cseh drámaíró, ember­jogi harcos, csehszlovák, majd cseh államfő. NAPI VICC Zöldségesnél: Egy nő dinnyét vásárol. Vagy harmincat meg­nyomkodott, szagolga­tott, mire a zöldséges:- Legközelebb a férjét küldje el vásárolni, az nem válogatós.- Miből gondolja?- Ha az lenne, nem magát vette volna feleségül. ORVOSMETEOROLOG1A Az időjárás fipwBil nem terheli szervezetün- két, általában pozitív hatá­sú lesz. Erősebb lesz a koncentráció, javul a tel­jesítőképességünk. A szív- és érrendszeri betegség­ben szenvedők azonban kerüljék a megterhelő munkát. Migrénes fejfá­jásra és gyenge szédülésre az alacsony vérnyomású- ak számíthatnak. A ködös területeken légzési nehéz­ségek adódhatnak. Negyven éven át rejtve maradt a kutatók előtt Rejtett kódot fedeztek fel az emberi DNS-ben Washington. Rejtett, má­sodik kódot fedeztek fel az emberi DNS-ben ame­rikai genetikusok. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az 1960-as években felfede­zett DNS-ről régóta tudják, hogy belőle indulnak a szerve­zet fehérjéinek építésére adott információk, ám a Washingto­ni Egyetem kutatói most azt is felfedezték, hogy ez a genetikai kód két különböző „nyelven” íródott. Az elsőt a tudósok ismerik, és eddig ennek a kutatására koncentráltak. Ez az a nyelv, amely molekuláról molekulára meghatározza a fehérjék építé­sét. Úgy tűnik, a második nyelv további, az első kód fölé ren­delt információkat hordoz. A második kód több mint 40 éven át rejtve maradt a kutatók előtt, mivel a két nyelv annyira átfedi egymást, hogy a viszo­nyuk bonyolult. Most, hogy a genom rejtett kódját is felfe­dezték, a kép egyre teljesebb. ,Az új felfedezés rávilágít, milyen hihetetlenül nagy kapa­citású információtároló esz­közről van szó, amelyet a ter­mészet meglepő módon tökéle­tesen ki is használ” - magya­rázta John Stamatoyannopou- los, a Washingtoni Egyetem genomkutatója, a Science tu­dományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője. A DNS első kódja a vászonra felvitt széles ecsetvonásoknak tűnt, a második a finom árnya­lás lehet. Noha 2003-ban telje­sen elkészült az emberi géntér­kép, még hosszú időbe telhet megérteni, hogyan működik minden egyes eleme. A Washingtoni Egyetem tu­dósai azt fedezték fel, hogy a DNS néhány kodonjának két külön jelentése is van. A geneti­kai kód 64 kodont használ, ezek a kodonok valójában nukleo- tidhármasok, melyek mind­egyike egy-egy aminosavnak fe­lel meg. Duonoknak nevezték el azokat, amelyeknek két funkci­ójuk is van. A duón egyik funk­ciója, hogy kódolja a fehérjék sorrendjét, a másik funkciója pedig a stabilizálással, a gének ellenőrzésével kapcsolatos. A DNS hordozza az összes genetikai információt, mely ahhoz szükséges, hogy egy szervezet éljen, növekedjen és szaporodjon. A DNS nem egyetlen molekula, inkább két hosszú lánc, amelyek egymás­hoz tapadnak, és a híres ket- tősspirál-alakzatban fonódnak össze. A transzkripciónak ne­vezett folyamatban a sejt DNS- éről különböző ribonukleinsav­formák jönnek létre, amelyek meghatározzák a fehérjék épí­tésének pontos sorrendjét. A kutatócsoport úgy véli, a duonok megismerése változá­sokat hozhat a betegségek di­agnózisában és kezelésében. 1 Stamatoyannopoulos ezt úgy magyarázta, hogy sok DNS-változás, amely úgy tűnik, módosítja a fehérjék sor: rendjét, valójában úgy is beteg­séget okozhat, hogy a génkont- rollt szakítja meg, és úgy is, hogy mindkét folyamatra ha­tással van. Brad Pitt ma ünnepli 50. születésnapját, s Madame Tussaud londoni viaszmúzeuma ebből az alkalomból lepte meg a színészt saját és párja, Angeline Jolié viaszszobrával. A remekül sikerült mű a múzeum parti zónájában található. (TASR/AP-felvétel) Rekordot jelent az eset az orvostudomány történetében; az asszony túlélte a szülést Tíz halott magzatot hozott a világra egy indiai nő MTl-JELENTÉS Újdelhi. Az orvostudomány történetében rekordot jelentő tíz magzatot hozott egyszerre a világra egy közép-indiai falu­ban élő nő, ám tragikus módon a magzatok mindegyike halott volt. A Madhja Prades állambeli Köti nevű faluban élő Andzsu Kusvaha a tíz magzatból kilen­cet a kórházba szállítás közben hozott a világra helyi idő sze­rint vasárnap késő éjszaka. Az orvosok szerint a 28 esztendős nő a tizediket már a Sandzsaj Gandhi kórházban szülte meg. A nő túlélte a szülést, ám tragikus módon a magzatok mindegyike halva született. „Kilencet közülük út közben szült meg, kórházunk szülészei pedig a műtőben segítettek ne­ki világra hozni a tizediket - a magzatok mindegyik nagyjá­ból 12 hétre, halva született” - mondta S.K. Pathak, a kórház munkatársa. Az orvosok sze­rint egyetlen méhből soha ennyi magzatot nem hoztak még a világra egyszerre. 1971- ben Rómában egy or­vos 15 magzatot távolított el egy 35 éves nő méhéből. TUDOMÁNY Több mint 5000 éve él a macska az ember mellett MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Több mint ötezer éve él a macska az ember mellett, a ragadozó ugyanis hasznos volt, mert távol tartotta rágcsálókat a gabonától - feltételezik kínai ku­tatók. A macska nem tűri a lopást, valószínűleg ezért lett az ember­nek ilyen kedves háziállata - ír­ják a kutatók az amerikai tudo­mányos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmá­nyukban. Kínai állatcsontmaradványok tanúsága szerint a hajdani földművesek szoros közelségben éltek macskáikkal. Valószínű, hogy gabonafélékkel etették, és ezzel háziasították őket. A macska az ember egyik leg­kedvesebb háziállata: ma a vilá­gon több mint félmilliárd él belő­lük - emlékeztetett tanulmá­nyában a pekingi kínai tudomá­nyos akadémia Jaovu Hu vezette kutatócsoportja. Egyiptomi festmények arról árulkodnak, hogy az ember már legalább négyezer éve tart há­zimacskát. Cipruson olyan vad­macska maradványaira bukkan­tak, melyet emberrel együtt te­mettek el mintegy 9500 éve. Ar­ról azonban keveset tudnak a kutatók, hogyan háziasította az ember a szabadságszerető vad­macskát. Jaovu Hu és kollégái legalább két macska nyolc csontleletét vizsgálták meg. A maradványo­kat a közép-kínai Sanhszi tar­tomány Csüanhucun falujában tárták fel. Radiokarbonos kor­meghatározásuk - a 14-es szén­izotóp kimutatása - szerint az ál­latok mintegy 5300 évvel ez­előtt éltek, feltehetően ebben az időszakban háziasíthatta az ember a vadmacskát. Méretük összehasonlításából az derült ki, hogy a vizsgált állatok na­gyobbak voltak, mint a mai eu­rópai házimacskák, ám kiseb­bek, mint az európai vadmacs­kák. Végül a két macska, illetve más állatok és egy ember csont­jaiban lévő kollagén nevű anyag szén- és nitrogénizotópjait ele­mezték, hogy a korabeli táplál­kozásukra következtessenek. Az eredmények szerint a vizs­gált emberek, rágcsálók és macskák sok növényi táplálékot ettek, főleg az akkoriban ter­mesztett, malomban őrölt kö­lest fogyasztották. A macskák egyike már egyáltalán nem járt vadászni, hanem az ember etet­te - erre következtettek a kuta­tók abból, hogy eleségének igen nagy része volt növényi eredetű. Az egyik macska ma­gas kort ért meg, ez pedig arra utal, hogy az állatnakjó sora le­hetett az ember közelében. szlovákiai magyar napilap www.ujsztMom www.faiebook.com/ujszo Szerkesztőség: I Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, e-mail: ujszo@ujszo.com, fax: 02/59233469. I Főszerkesztő: Molnár Norbert (02/59233421). I Főszerkesztő-helyettes: Sidó H. Zoltán (02/59233425). I Rovatvezetők: Mózes Szabolcs - politika (02/59233428), Klein Melinda - régió (02/59233426), Holop Zsolt - vélemény (02/59233440), Lakatos Krisztina - kultúra (02/59233423), Bőd Titanilla - sport (02/59233434), Urbán Gabriella - magazinok (02/59233444). Művészeti vezető: Toronyi Xénia. | A szerkesztőbizottság elnöke: Szigeti László. I Fiókszerkesztőségek: Királyhelmec, Nagykapos: 0907/773835, Kassa: 055/6002 225, 0905/228525, Rimaszombat: 0905/823753, Komárom: 0905/840423, Duna- szerdahely: 0905/228526, Érsekújvár: 0905/840419, Nyitra: 037/6522 543, Galánta: 0907/773834, Párkány: 0907/773832. | Kiadja a Petit Press Rt., Lazaretská 12,811 08 Bratislava. | IČO: 35790253. I Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 02/59233101, fax: 02/59233119. I Az igazgatótanács tagjai: Slezákné Kovács Edit (lapigazgató), tel.: 02/59233401, fax: 02/59233338, Peter Maänga, tel.: 02/59233203, Roman Schlarmann, tel.: 02/59233 108, üubica Tomková, tel.: 055/6002204. I Hirdetési osztály: 02/59233228, 02/59233235, 02/59233200, 02/59233240, e-mail: reklama@ujszo.com. | Marketing: 02/59233266. I Lapterjesztés, laprendelés: 02/323 77 777, fax: 02/59233339. I Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. | Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., D. A. CZVEDLER Kft. | Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán. | Külföldi megrendelések: Slovenská pošta, a. s. Účelové stredisko preplatiteľských služieb tlače, Nám. slobody 27, 810 05 Bratislava. Index: 48271. | Engedélyszám: 5/2. ISSN 1335-7050. | Nyilvántartási szám: EV 110/08. | Minden szerzői jog fenntartva. Az Írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. IA lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, az ellenőrzés eredménye a www. sme.sk honlapon található. | © Copyright PETIT PRESS RT. A szerzői jogokkal a kiadó ren­delkezik. A kiadó fenntartja magának az ©ÚJSZÓ megjelöléssel ellátott írások terjesztésé­nek jogát, és a szerzői jogi törvény (33§ la és d cikkely) értelmében kizárólag ő jogosult engedélyezni a szövegek nyilvános terjesztését. | A sajtófigyelést a kiadó megbízásából a Newton IT és az SMA végzi. Egyiptomi festmények arról árulkodnak, hogy az ember már leg­alább négyezer éve tart házimacskát (SITA/AP-felvéteI)

Next

/
Thumbnails
Contents