Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-17 / 293. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 17. Vélemény És háttér 7 Hamburgban született 1967-ben, de csak 1989-ben kapott német állampolgárságot Egy török a német kormányban Először került török származású politikus a német kormányba: a 46 éves Ay- dan Özoguz tárca nélküli miniszterként irányítja a bevándorlási, menekült- ügyi és társadalmi integrációs politikát. MTl-HÁTTÉR „Lám, hova juthat valaki, ha szeret politizálni. Még akkor is, ha bonyolult neve van” - mondta nevetve a sajtónak a szociáldemokrata politikusnő. Özoguz kinevezését az egyik legnagyobb meglepetésként üdvözölte a német sajtó, és több írást is szentelt az államminiszternek. A Hürriyet című török lap az új német kormányról szóló cikkét vele kezdte. Az SPD képviselőnője török kereskedők lányaként született 1967-ben Hamburgban, 1989- ben szerzett német állampolgárságot. Amikor Olaf Scholz, Hamburg jelenlegi szociáldemokrata polgármestere „felfedezte”, egy alapítvány bevándorlók integrációjával foglalkozó projektjeiért felelt. 2004-ben lépett be a pártba, 2009 óta volt képviselő. Sigmar Gabriel, az SPD vezetője a párton belül növelni akarta a külföldi gyökerekkel rendelkezők számát, különösen a Thilo Sarazzin-botrány után. A szociáldemokrata Sa- razzin 2010-ben Németország a vesztébe rohan címmel jelentetett meg egy könyvet, amelyben azt írja, a bevándorlás, különösen a török bevándorlás strukturálisan ássa alá Németországot. Özoguzt 2011-ben megválasztották a párt elnök- helyettesévé. „A Sarrazin-ügy hatalmas csapást mért az SPD- re. Úgy gondolom, jobb lett volna kizárni, hogy világos jelzést küldjünk” - mondta nemrég az esetről. A választások előtt az Angela Merkel ellenfeleként induló Peer Steinbrück oldalán gyakran megjelent a török politikusnő. A kampány során azon munkálkodott, hogy meggyőzAydan Özoguz bevándorlókért felelős miniszter asszony (TASR/AP-felvétel) ze a külföldi származású német állampolgárokat, hogy szavazzanak a szocdemekre. A párt többek között azt ígérte, kettős állampolgárságot ad minden bevándorló gyermekének, aki Németországban cseperedik fel, ők ugyanis mindeddig arra kényszerültek, hogy válasszanak származási országuk és a befogadó ország között. A konzervatívokkal kötött nagykoalíciós megegyezésben az SPD elérte, hogy a kettős állampolgárság felkerüljön a szövetségi kormány napirendjére, azzal a megszorítással, hogy a Németországban született gyermekekre vonatkozhat. Képviselőként Özoguz a családdal, időskorúakkal, fiatalokkal és nőkkel foglalkozó parlamenti bizottság tagja volt. Amikor tavaly májusban a jövőjével kapcsolatos kérdésekre válaszolgatott, már akkor sem titkolta, hogy szóba került a miniszteri beosztás. „Ez meglehetősen összeegyeztethetetlen lenne a családi élettel, és csak akkor szeretnék ezzel foglalkozni, ha igazán jól csinálhatom”. A politikusnőnek egy 13 éves lánya van, férje, Michael Neumann hamburgi tartományi politikus.- Megőrültek az emberek! Azt sóhajtozza itt egy vevő, hogy jaj, csak ezt a karácsonyt túléljem. (Peter Gossónyi rajza) A magánbiztosítókat talán igen, de a magántőkét már nem lehet kiszorítani az egészségügyből Az egészség nem áru! Vagy mégis? HORBULÁK ZSOLT Nemrég a Penta pénzügyi csoport három újabb kórházat vásárolt az Egészség Világa kórházcsoportjába, ezzel tizenháromra nőtt a kezelésében lévő gyógyintézetek száma. Közülük kettő magyarlakta városban található. Az egészségügyben való vállalkozás nem újdonság. A Penta- csoport már hat éve részesedést szerzett egy gyógyszertárláncban. De nem ő az első pénzügyi befektető, amely erre a piacra tévedt, a kevésbé ismert Across közel tíz évvel ezelőtt már megpróbálkozott a gyógyszertárakkal. A Penta azonban nem csupán portfolió befektető, hanem stratégiai, konkurensével ellentétben nem kíván kiszállni az egészségiparból. Komolyan gondolja a részvételt a szektorban, az Egészség Világán kívül továbbihét(l) egészségügyi projektben érdekelt. Van köztük rendelőintézet, laboratórium, mentőszolgálat, és a legismertebb a Dôvera egészségbiztosító. Azt, hogy mennyit javult a Pen- tához tartozó kórházakban az ellátás színvonala, csak a betegek tudják megmondani. Persze most még korai ítélkezni, a pénzügyi csoport csupán tavaly nyáron nyitott a fekvőbeteg-ellátás felé. Érdekes kísérlet előtt állunk, izgalmas lesz figyelni, mennyire lesz sikeres egy profitorientált vállalkozás a kórházakban. Talán ez az a terület, amelyre pénzügyi szempontból a közvélemény a legsarkosabban tekint. Egyrészt elvárja az ingyenes szolgáltatást, másrészt baj esetén a gyógyulás érdekében óriási pénzeket hajlandó kiadni, döntően hálapénz formájában. Az egészségügy is szolgáltatás. Ha ezt tisztességes árakkal sikerül biztosítani, már sikeres lehet a magánkórház-projekt. De menedzselni is kell, ezt viszont a lehető legnagyobb költséghatékonysággal. Ez nemcsak az intézmények tulajdonosainak az érdeke, hanem betegeké is. A magántőke további előnye az átláthatóság. A Penta alapvető marketing érdeke, hogy minden renden legyen. A Smer-kormány magánegészségbiztosítók elleni harca lassan keresztes hadjáratra hasonlít. Ha hatalmas anyagi áldozatok árán ki is tudná szorítani a magánbiztosítókat az országból, a magántőkét az egészségügyből már nem. Talán nem is akaija, hiszen csak az egészség- biztosítók vannak a célkeresztben. A kórházak, gyógyszertárak vagy laboratóriumok területén megmarad a piaci verseny. Az egészség ugyan nem áru, de ára van. A magánintézmények létezése ezt nyilvánvalóvá teszi. KOMMENTÁR Káosz vagy integráció? NAGY ANDRÁS Lucia Žitňanská a 2012-es parlamenti választásokon az SDKÚ listáján több mint 100 ezer preferenciaszavazatot, azaz karikát kapott, közel kétszer annyit, mint az őt követő Ivan Miklós, és mintegy ötször annyit, mint Pavol Frešo jelenlegi pártelnök. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy Žitňanská a párt legkedveltebb politikusa. A múlt héten Miroslav Beblavýval és Magda Vášáryovával együtt bejelentette, hogy kilép az SDKÚ frakciójából. Žitňanská a választások után megpályázta a pártelnöki posztot, de alulmaradt Frešóval szemben, ami azt mutatja, hogy a párttagok nem úgy gondolkodnak, mint a szavazóik. Akkor Žitňanská még lenyelte a békát, bár az, hogy nem fogadta el a felkínált alelnöki posztot, már jelzésértékű volt. Amikor nemrég Beblavýval országjáró körutat hirdettek, tudni lehetett, hogy ennek kilépés lesz a vége, hűséges pártkatonák nem szoktak ilyesmit csinálni. Žitňanská valószínűleg még meg akarta várni a megyei választást, mert ha Frešo veszít Pozsonyban, valószínűleg kilökhette volna a pártelnöki székből. Ám így, hogy a pártelnök megvédte megyei elnöki pozícióját, sokkal nehezebben lehet nekitámadni. Žitňanská és Beblavý túl értékes politikusok ahhoz, hogy egy olyan SDKÚ-ban maradjanak, mely stabilan már csak a harmadik helyet tudja elérni a jobboldali pártok között, ők maguk pedig a párton belül is ellenzékben lennének. A párt nagy öregje, Mikuláš Dzurinda is kapott egy remek pozíciót, az Európai Néppárt nemzetközi alapítványát vezetheti, neki sem lesz kedve már az SDKÚ-val foglalkozni, s úgy tűnik, Ivan Mikloš is inkább a saját ügyeivel törődik, mint a pártéval. így az SDKÚ-t olyan, korábban második vonalas politikusok vezetik, akik képtelenek kihúzni a kátyúból. Hogy mi lesz Žitňanská és Beblavý sorsa, egyelőre nem tudni, időt kértek maguknak, pár hónapig független képviselők lesznek. Azt viszont látni, hogy a jobboldalon jelen pillanatban a legerősebb mágnes Dániel Lipšic és pártja, a Nova. Hogy végül ott kötnek-e ki, nehéz megjósolni, mert Beblavýnak Lipšic túl konzervatív politikus,.Žitňanská pedig újra csak másod- vagy harmadhegedűs lehetne. Ketten viszont kevesek ahhoz, hogy új pártot hozzanak létre, valóban elég már az ilyen kétszemélyes jobboldali formációkból. Csak reménykedni lehet, hogy ez a két politikus, akik eddig nagyon józanul politizáltak, racionális döntést hoztak, az integráció felé tolják el a jobboldalt. Mert a demokráciának talán mégsem az a lényege, hogy annyi párt legyen a parlamentben, ahány képviselő. FIGYELŐ Bírság egy román lapnak Megbírságolta a román Diszkrimináció-ellenes Tanács azt a szatmárnémeti román újságot, amely egy magyarokkal szemben diszkriminatív hirdetést tett közzé, és szankcionálta a hirdetés feladójátis.2ezerlej (450eu- ró) bírságot kell fizetnie a lapnak. A hirdetés feladójára, egy magánszemélyre, 3 ezer lej (725 euró) bírságot róttak ki. Novemberben jelent meg- egy álláshirdetés, amelyben szerepelt, hogy magyarok ne jelentkezzenek. Először került a tanács napirendjére ilyen eset, amikor egy hirdetésben magyarokat részesítettek hátrányos megkülönböztetésben. Eddig a roma nemzetiséget hátrányosan megkülönböztető hirdetések bukkantak fel. (MTI) Snowden az év embere Edward Snowdent választotta az év emberének a Profil című osztrák hetüap. A szerkesztőség indoklása szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusa, az Egyesült Államok és más kormányok titkos adatgyűjtési gyakorlatának kiszivárogtatója „mindenki másnál jobban tudatosította az emberekben, hogy milyen sebezhető a virtuális élet, amit milliók és milliók élnek gondtalan naivitással a valós életük mellett”. Snowden „mindenkinél egyértelműbben leplezte le, hogy túlkapás az országok 2001. szeptember 11-e óta egyre növekvő igénye arra, hogy minden polgári szabadságjogot alárendeljenek egy szünet nélküli terrorelhárítás szempontjainak” - írták. Az adatgyűjtési botrány kirobbantója lökést adott ahhoz, hogy az emberek kritikusabban szemléljék az internetet, amely „már a létezés egyik terepévé vált” - értékelte a Profil. A The Guardian című brit lap azt írta, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség mérlegeli, hogy amnesztiát kellene adni Snowden- nek, cserébe a NSA-től eltulajdonított dokumentum visszaszolgáltásáért. (MTI)
