Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-17 / 293. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 17. Vélemény És háttér 7 Hamburgban született 1967-ben, de csak 1989-ben kapott német állampolgárságot Egy török a német kormányban Először került török szár­mazású politikus a német kormányba: a 46 éves Ay- dan Özoguz tárca nélküli miniszterként irányítja a bevándorlási, menekült- ügyi és társadalmi integ­rációs politikát. MTl-HÁTTÉR „Lám, hova juthat valaki, ha szeret politizálni. Még akkor is, ha bonyolult neve van” - mondta nevetve a sajtónak a szociáldemokrata politikusnő. Özoguz kinevezését az egyik legnagyobb meglepetésként üdvözölte a német sajtó, és több írást is szentelt az állam­miniszternek. A Hürriyet című török lap az új német kormány­ról szóló cikkét vele kezdte. Az SPD képviselőnője török kereskedők lányaként született 1967-ben Hamburgban, 1989- ben szerzett német állampol­gárságot. Amikor Olaf Scholz, Hamburg jelenlegi szociálde­mokrata polgármestere „felfe­dezte”, egy alapítvány beván­dorlók integrációjával foglal­kozó projektjeiért felelt. 2004-ben lépett be a pártba, 2009 óta volt képviselő. Sigmar Gabriel, az SPD veze­tője a párton belül növelni akarta a külföldi gyökerekkel rendelkezők számát, különö­sen a Thilo Sarazzin-botrány után. A szociáldemokrata Sa- razzin 2010-ben Németország a vesztébe rohan címmel jelen­tetett meg egy könyvet, amely­ben azt írja, a bevándorlás, kü­lönösen a török bevándorlás strukturálisan ássa alá Német­országot. Özoguzt 2011-ben megválasztották a párt elnök- helyettesévé. „A Sarrazin-ügy hatalmas csapást mért az SPD- re. Úgy gondolom, jobb lett volna kizárni, hogy világos jel­zést küldjünk” - mondta nem­rég az esetről. A választások előtt az Angela Merkel ellenfeleként induló Peer Steinbrück oldalán gyak­ran megjelent a török politi­kusnő. A kampány során azon munkálkodott, hogy meggyőz­Aydan Özoguz bevándorlókért felelős miniszter asszony (TASR/AP-felvétel) ze a külföldi származású német állampolgárokat, hogy szavaz­zanak a szocdemekre. A párt többek között azt ígérte, kettős állampolgárságot ad minden bevándorló gyermekének, aki Németországban cseperedik fel, ők ugyanis mindeddig arra kényszerültek, hogy válassza­nak származási országuk és a befogadó ország között. A kon­zervatívokkal kötött nagykoa­líciós megegyezésben az SPD elérte, hogy a kettős állampol­gárság felkerüljön a szövetségi kormány napirendjére, azzal a megszorítással, hogy a Német­országban született gyerme­kekre vonatkozhat. Képviselőként Özoguz a csa­láddal, időskorúakkal, fiata­lokkal és nőkkel foglalkozó parlamenti bizottság tagja volt. Amikor tavaly májusban a jövő­jével kapcsolatos kérdésekre válaszolgatott, már akkor sem titkolta, hogy szóba került a miniszteri beosztás. „Ez meg­lehetősen összeegyeztethetet­len lenne a családi élettel, és csak akkor szeretnék ezzel fog­lalkozni, ha igazán jól csinálha­tom”. A politikusnőnek egy 13 éves lánya van, férje, Michael Neumann hamburgi tartomá­nyi politikus.- Megőrültek az emberek! Azt sóhajtozza itt egy vevő, hogy jaj, csak ezt a karácsonyt túléljem. (Peter Gossónyi rajza) A magánbiztosítókat talán igen, de a magántőkét már nem lehet kiszorítani az egészségügyből Az egészség nem áru! Vagy mégis? HORBULÁK ZSOLT Nemrég a Penta pénzügyi csoport három újabb kórházat vásárolt az Egészség Világa kór­házcsoportjába, ezzel tizenhá­romra nőtt a kezelésében lévő gyógyintézetek száma. Közülük kettő magyarlakta városban ta­lálható. Az egészségügyben való vál­lalkozás nem újdonság. A Penta- csoport már hat éve részesedést szerzett egy gyógyszertárlánc­ban. De nem ő az első pénzügyi befektető, amely erre a piacra tévedt, a kevésbé ismert Across közel tíz évvel ezelőtt már meg­próbálkozott a gyógyszertárak­kal. A Penta azonban nem csu­pán portfolió befektető, hanem stratégiai, konkurensével ellen­tétben nem kíván kiszállni az egészségiparból. Komolyan gondolja a részvételt a szektor­ban, az Egészség Világán kívül továbbihét(l) egészségügyi pro­jektben érdekelt. Van köztük rendelőintézet, laboratórium, mentőszolgálat, és a legismer­tebb a Dôvera egészségbiztosító. Azt, hogy mennyit javult a Pen- tához tartozó kórházakban az el­látás színvonala, csak a betegek tudják megmondani. Persze most még korai ítélkezni, a pénzügyi csoport csupán tavaly nyáron nyitott a fekvőbeteg-el­látás felé. Érdekes kísérlet előtt állunk, izgalmas lesz figyelni, mennyire lesz sikeres egy profitorientált vállalkozás a kórházakban. Ta­lán ez az a terület, amelyre pénzügyi szempontból a közvé­lemény a legsarkosabban tekint. Egyrészt elvárja az ingyenes szolgáltatást, másrészt baj ese­tén a gyógyulás érdekében óriási pénzeket hajlandó kiadni, dön­tően hálapénz formájában. Az egészségügy is szolgálta­tás. Ha ezt tisztességes árakkal sikerül biztosítani, már sikeres lehet a magánkórház-projekt. De menedzselni is kell, ezt vi­szont a lehető legnagyobb költ­séghatékonysággal. Ez nemcsak az intézmények tulajdonosai­nak az érdeke, hanem betegeké is. A magántőke további előnye az átláthatóság. A Penta alapve­tő marketing érdeke, hogy min­den renden legyen. A Smer-kormány magán­egészségbiztosítók elleni harca lassan keresztes hadjáratra ha­sonlít. Ha hatalmas anyagi áldo­zatok árán ki is tudná szorítani a magánbiztosítókat az ország­ból, a magántőkét az egészség­ügyből már nem. Talán nem is akaija, hiszen csak az egészség- biztosítók vannak a célkereszt­ben. A kórházak, gyógyszertá­rak vagy laboratóriumok terüle­tén megmarad a piaci verseny. Az egészség ugyan nem áru, de ára van. A magánintézmények létezése ezt nyilvánvalóvá teszi. KOMMENTÁR Káosz vagy integráció? NAGY ANDRÁS Lucia Žitňanská a 2012-es parlamenti választá­sokon az SDKÚ listáján több mint 100 ezer pre­ferenciaszavazatot, azaz karikát kapott, közel kétszer annyit, mint az őt követő Ivan Miklós, és mintegy ötször annyit, mint Pavol Frešo je­lenlegi pártelnök. Tehát nyugodtan kijelent­hetjük, hogy Žitňanská a párt legkedveltebb politikusa. A múlt héten Miroslav Beblavýval és Magda Vášáryovával együtt bejelentette, hogy kilép az SDKÚ frak­ciójából. Žitňanská a választások után megpályázta a pártelnöki posz­tot, de alulmaradt Frešóval szemben, ami azt mutatja, hogy a párttagok nem úgy gondolkodnak, mint a szavazóik. Akkor Žitňanská még lenyelte a békát, bár az, hogy nem fogadta el a felkínált alelnöki posztot, már jelzésértékű volt. Amikor nemrég Beblavýval országjáró körutat hirdettek, tudni lehe­tett, hogy ennek kilépés lesz a vége, hűséges pártkatonák nem szoktak ilyesmit csinálni. Žitňanská valószínűleg még meg akarta várni a megyei választást, mert ha Frešo veszít Pozsonyban, valószínűleg kilökhette volna a pártelnöki székből. Ám így, hogy a pártelnök megvédte megyei elnöki pozícióját, sokkal nehezebben lehet nekitámadni. Žitňanská és Beblavý túl értékes politikusok ahhoz, hogy egy olyan SDKÚ-ban maradjanak, mely stabilan már csak a har­madik helyet tudja elérni a jobboldali pártok között, ők ma­guk pedig a párton belül is ellenzékben lennének. A párt nagy öregje, Mikuláš Dzurinda is kapott egy remek pozíciót, az Európai Néppárt nemzetközi alapítványát vezetheti, neki sem lesz kedve már az SDKÚ-val foglalkozni, s úgy tűnik, Ivan Mikloš is inkább a saját ügyeivel törődik, mint a párté­val. így az SDKÚ-t olyan, korábban második vonalas politi­kusok vezetik, akik képtelenek kihúzni a kátyúból. Hogy mi lesz Žitňanská és Beblavý sorsa, egyelőre nem tud­ni, időt kértek maguknak, pár hónapig független képviselők lesznek. Azt viszont látni, hogy a jobboldalon jelen pillanat­ban a legerősebb mágnes Dániel Lipšic és pártja, a Nova. Hogy végül ott kötnek-e ki, nehéz megjósolni, mert Beblavýnak Lipšic túl konzervatív politikus,.Žitňanská pedig újra csak másod- vagy harmadhegedűs lehetne. Ketten vi­szont kevesek ahhoz, hogy új pártot hozzanak létre, valóban elég már az ilyen kétszemélyes jobboldali formációkból. Csak reménykedni lehet, hogy ez a két politikus, akik eddig nagyon józanul politizáltak, racionális döntést hoztak, az in­tegráció felé tolják el a jobboldalt. Mert a demokráciának ta­lán mégsem az a lényege, hogy annyi párt legyen a parla­mentben, ahány képviselő. FIGYELŐ Bírság egy román lapnak Megbírságolta a román Diszkrimináció-ellenes Ta­nács azt a szatmárnémeti ro­mán újságot, amely egy ma­gyarokkal szemben diszkri­minatív hirdetést tett közzé, és szankcionálta a hirdetés feladójátis.2ezerlej (450eu- ró) bírságot kell fizetnie a lapnak. A hirdetés feladójára, egy magánszemélyre, 3 ezer lej (725 euró) bírságot róttak ki. Novemberben jelent meg- egy álláshirdetés, amelyben szerepelt, hogy magyarok ne jelentkezzenek. Először ke­rült a tanács napirendjére ilyen eset, amikor egy hirde­tésben magyarokat részesí­tettek hátrányos megkülön­böztetésben. Eddig a roma nemzetiséget hátrányosan megkülönböztető hirdetések bukkantak fel. (MTI) Snowden az év embere Edward Snowdent válasz­totta az év emberének a Profil című osztrák hetüap. A szer­kesztőség indoklása szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt infor­matikusa, az Egyesült Álla­mok és más kormányok titkos adatgyűjtési gyakorlatának kiszivárogtatója „mindenki másnál jobban tudatosította az emberekben, hogy milyen sebezhető a virtuális élet, amit milliók és milliók élnek gond­talan naivitással a valós életük mellett”. Snowden „minden­kinél egyértelműbben leplez­te le, hogy túlkapás az orszá­gok 2001. szeptember 11-e óta egyre növekvő igénye ar­ra, hogy minden polgári sza­badságjogot alárendeljenek egy szünet nélküli terrorelhá­rítás szempontjainak” - írták. Az adatgyűjtési botrány ki­robbantója lökést adott ah­hoz, hogy az emberek kritiku­sabban szemléljék az interne­tet, amely „már a létezés egyik terepévé vált” - értékelte a Profil. A The Guardian című brit lap azt írta, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynök­ség mérlegeli, hogy amnesz­tiát kellene adni Snowden- nek, cserébe a NSA-től eltu­lajdonított dokumentum visszaszolgáltásáért. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents