Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-17 / 293. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 17. www.ujszo.com Levélben kérik a pályázati kiírás átértékelését Tiltakozó magyar kiadók ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nincs összhang­ban a támogatásokról szóló törvénnyel, és diszkriminatív. Ezt kifogásolják a Kisebbségi kultúrák 2014 program pályá­zati kiírásában a hazai magyar sajtótermékek kiadói. Szerin­tük ezért át kell értékelni, és módosítani. A kormányhivatal által december elején közzétett kiírás ugyanis nem teszi lehe­tővé, hogy a kisebbségi kulturá­lis támogatásokért jövőre cé­gek is pályázzanak. Ilyen az előző években nem volt, ráadá­sul a kulturális minisztérium a saját pályázati programjaiban továbbra is megengedi a cé­geknek, hogy pályázzanak, em­lékeztet a levél, amelyet 9 ki­adó és portálüzemeltető írt alá. „Emellett a kiírás olyan pályá­zókat diszkriminál, akik hosszú évek óta hozzájárulnak a ki­sebbségi kultúra fejlődéséhez” - hangsúlyozza a levél. A ki­adók azt is sérelmezik, hogy a kormányhivatal a változtatást nem indokolta. Egyben figyel­meztetnek, hogy a cégek kizá­rása sok éve megjelenő folyó­iratok megszűnését eredmé­nyezheti. A tiltakozó levelet Nagyvendégi Éva, az Új Nőt megjelentető Loar kiadó veze­tője, Slezákné Kovács Edit, az Új Szót és a Vasárnapot kiadó Petit Press igazgatótanácsi tag­ja, Barak Mónika, a parameter.sk hírportált üze­meltető Darcus Kft. ügyvezető­je, Barak László, a Nap Kiadó vezetője, Szénássy Tímea, a Deltát kiadó KT Kft. ügyvezető­je, Hodossy Gyula, a Katedrát és a Mizujs? című diáklapot ki­adó Lilium Aurum vezetője, Lamos Annabella, a Jó Gazdát, a Tücsköt és az Irodalmi Szem­lét megjelentető Madách Poso- nium ügyvezetője, Balázs F. At­tila, az AB Art vezetője és Varga Péter, a Szabad Újságot kiadó Mediaimpress vezetője írták alá. A levelet Robert Fico kor­mányfőnek is elküldték. A kormányhivatal lapunk kérdésére nem indokolta meg a változtatást, csupán annyit írt, hogy a cégek a kiírás értelmé­ben pályázhatnak a 2014-es támogatásokra. Mivel az a cé­geket kizárja, így nem pályáz­hatnak. (vps) RÖVIDEN Sadiki újra 22 évet kapott Epeijes. Bűnösnek találta kábítószer-kereskedelem vádjá­ban, és 22 évi szabadságvesztésre ítélte az Eperjesi Járásbíró­ság tegnap Baki Sadiki albán drogbárót. A bíróság ugyanúgy döntött, mint 2011 januárjában, ezt az ítéletet azonban a Leg­felsőbb Bíróság megsemmisítette. A szabadságvesztést fegy- házban kell letöltenie. Sadiki ügyvédje azonnal fellebbezett a döntés ellen. Sadiki vizsgálati fogságban marad a másodfo­kon eljáró Eperjesi Kerületi Bíróság döntéséig. (TASR) Klausová már nagykövet Pozsony. Lívia Klausová, Václav Klaus egykori cseh állam­fő felesége hivatalosan is Csehország pozsonyi nagykövete, a diplomata tegnap átadta megbízólevelét Ivan Gašparovič ál­lamfőnek. A cseh kormány július végén hagyta jóvá Klausová kinevezését. (SITA) Pavol Paška bejelentette, az államfőválasztás időpontját még idén megtudjuk Holnap kiderül, kit indít a Smer Júniusban mi is beinthetünk neki (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Még a héten megtudjuk, indul-e Fico a köztársasági elnöki posztért. Ha sok ajelölt, könnyebb dolga lesz a legerősebbnek, véli a po­litológus. ÖSSZEFOGLALÓ Holnap délután ül össze a Smer elnöksége, hogy eldönt­se, kit indít a kormánypárt a jö­vő évi államfőválasztáson. Hamarosan megtudhatjuk a választás pontos időpontját is, derült ki Pavol Paška nyilatko­zatából. A parlament elnöke tegnap nem, kívánta kommen­tálni a lehetőséget, hogy a kormányfő, vagyis Robert Fico lehet a Smer jelöltje. „Ez az ő döntése, és persze az elnökségé” - mondta Paška. Ha túl sok az államfőjelölt, a helyzet a legerősebb jelöltnek kedvez - véli Michal Horský. A politológus szerint a köztársa- ságielnök-választás második fordulójában az erősebb jelölt­tel szemben nehezebben moz­gósíthatók az első körben ki­hullottak szavazói. Mivel eddig egyik közvélemény-kutatás sem jelezte, hogy az elnökvá­lasztás már az első fordulóban eldől, Horský szerint az a dön­tő, hány jelölt lesz az első kör­ben. Szerinte a sok jelölt a pénzügyi válságjele, és arról is árulkodik, hogy nem kellőkép­pen fejlett a demokrácia. Eddig 13-an jelentették be, hogy in­dulnának a posztért. Horský egyébként nem oszt­ja azt a nézetet, hogy a több in­duló nagyobb részvételi arányt jelent. Éppen ellenkezőleg: mi­vel nincs egyszerű és világos kínálat, szerinte ez még nega­tívan is hathat a részvételre. Ivan Gašparovič államfő má­sodik megbízatási időszaka 2014. június 15-én jár le, tehát ezen a napon lesz beiktatva az új elnök. Jelenleg 13 jelölt ne­vét ismerjük, de Szlovákia Kommunista Pártja is jelezte, állít jelöltet, (vps, SITA, TASR) Mokrášová és Čerňan maguk javasolták, hogy ne legyen vizsgálat, mert nem etikus Hedviget nem hallgatták ki a pszichiáterek VRABEC MÁRIA Nyitra. Maiina Hedvig teg­nap megjelent a pszichiáterek­nél, ám azok nem voltak haj­landók őt kivizsgálni. Hedviget 2012 májusa óta invitálja am­buláns pszichiátriai kivizsgá­lásra a főügyészség által meg­bízott két hatósági szakértő. „Elmondtam a pszichiáterek­nek, hogy nem önszántamból vagyok itt, hanem mert kény­szerítettek, és mert meg aka­rom óvni a családomat attól, hogy rendszeresen rendőrök kopogtassanak nálunk” mondta lapunknak Hedvig. „Hangsúlyoztam, hogy tovább­ra is tartok attól, a vizsgálat nem lesz objektív, hiszen Miro­slav Čerňan doktor már tavaly kijelentette, hogy az agyrázkó­dás és a poszttraumás stressz szindróma kizárják egymást, amit azóta több neves szakem­ber is cáfolt. Emlékeztettem őket, hogy a kezelőorvosom, doktor Hašto a retraumatizáci- ótól óv, amit a velem történtek felelevenítése is kiválthat, ezért próbáltam mostanáig el­kerülni a vizsgálatot. Végül azt is elmondtam, hogy az egész ügyirat és a teljes egészségügyi dokumentációm a rendelkezé­sükre áll, ennek alapján kidol­gozhatták volna a szakértői je­lentésüket. Ma sem gondolom, hogy hét év után többet tudnak megállapítani a lelkiállapo­tomról, mint azok, akik akkor vizsgáltak. De eljöttem, és haj­landó vagyok felelni a kérdése­ikre, mert azt akarom, hogy ennek legyen vége, és ne kell­jen az intézeti elzárás fenyege­tésével élnem.” Ezek után Hedvig lepődött meg a legjobban, a pszichiáte­rek ugyanis kijelentették, ilyen körülmények között nem vizsgálhatják ki, mert az nem volna etikus és pro­fesszionális. „Azt mondták, hogy az aggályaimat hama­rabb kellett volna közölnöm velük. Elena Mokrášová dok­tornő végig aranyoskámnak szólított és próbált meggyőz­ni, hogy ők a világért sem akarnak traumatizálni. Én ra­gaszkodtam ahhoz, hogy te­gyék fel a kérdéseiket, erre doktor Čerňan azt mondta, ezt nem teheti meg, ha én nem bízom meg benne. Végül én álltam fel és mondtam azt, hogy akkor nincs értelme, hogy tovább raboljuk egymás idejét” - mondta Hedvig. Ügyvédje úgy véli, a két ha­tósági szakértő a nemzetközi szakma állásfoglalása miatt ér­zi kínosnak az ügyben való részvételt, és megragadták az alkalmat, hogy kihátrálhassa­nak belőle. „Elmondtam nekik, hogy a hiteles szakvélemény készítésének egyetlen módja van. Az ügyész idézze be ki­hallgatásra azokat az orvoso­kat, akik kezelték és a tanúkat, akik látták védencemet a tá­madás után. Ők mint hatósági szakértők legyenek ott a ki­hallgatáson és tegyék fel a kér­déseiket. Erre nem reagáltak, nem feltételezem, hogy ezt fog­ják javasolni az ügyésznek. A folytatást magam is kíváncsian várom”. Míg Csehországban volt miniszterelnök is rács mögé kerülhet a vasfüggöny működtetéséért, nálunk eddig minden esetben leállították az eljárást A hatóságok nem büntetik az elmúlt rendszer gyilkosságait DEMECS PÉTER Pozsony. Áram, kutyák és határőrök is gyilkolták azokat, akik illegálisan próbálták meg átlépni az 1948 és 1989 között fennálló határt Nyugat és Kelet között. Egy férfi például kisre- pülőn akart átjutni a vasfüg­göny túloldalára, a határőrök­nek viszont sikerült eltalálniuk, sagép lezuhant. Volt kormányfőre vadásznak a csehek A Nemzeti Emlékezet Intéze­te (ÚPN) több tucat, határátlé­péssel próbálkozó személy meggyilkolása miatt tett felje­lentést az ügyészségen, a ható­ságok viszont eddig minden esetet leállítottak. A vasfüg­göny, amelyet azzal a céllal épí­tettek ki, hogy az emberek ne juthassanak Nyugatra, egy rendkívül bonyolult és átgon­dolt rendszer része volt, mely­nek üzemeltetéséhez több száz ember kellett. Az ÚPN szerint nemcsak azokat a katonákat kellene rács mögé juttatni, akik gyilkoltak a határvédelem so­rán, hanem azokat is, akik kiad­ták a parancsot az emberölésre, vagy akik üzemben tartották és megalkották a vasfüggönyt. A környező posztkommu­nista országok közül Csehor­szágban vannak a legközelebb ahhoz, hogy bíróság elé állít­sák azokat, akik a vasfüggö­nyért felelősek. A cseh idnes.cz hírportál szerint a cseh rend­őrségnek év végéig elegendő bizonyítékot sikerül össze­gyűjtenie ahhoz, hogy meg­kezdjék az első bűnvádi eljárá­sokat. Lapértesülések szerint már Ľubomír Štrougal egykori kormányfő is a rendőrség látó­körében van. Štrougal ugyanis a hatvanas években belügymi­niszter volt. Abban az időszak­ban a vasfüggöny szögesdrót­jaiba vezetett áram embereket gyilkolt meg. Az idnes.cz kér­déseire nem akart válaszolni. A vasfüggöny átlépésével összefüggő bűncselekmények felgöngyölítésében a legered­ményesebb Németország, ott több embert ítéltek jogerősen A vasfüggöny áldozatai Az ÚPN adatai szerint a vasfüggöny szlovák szakaszán ülegá- lis határátlépés során minimum 18 embert lőttek le, egyet miközben repülőben próbált átjutni a határon, 12 személyt a szögesdrótba vezetett áram ölt meg, három megfulladt a Morva folyóban, minimum egy személyt kutyák téptek szét, egy férfi pedig azután halt meg, hogy autójával nekirohant a határátkelő sorompójának, (dp) szabadságvesztésre azért, mert lelőtték azokat, akik megpróbáltak átjutni a berlini falon. Elévülésre hivatkoznak A cseh hatóságok azért le­hetnek eredményesebbek, mi­vel ott emberiesség elleni bűncselekményként kezelik a vasfüggöny átlépésével kapcso­latos gyilkosságokat; a szlovák hatóságok viszont gyilkosság megalapozott gyanújával indí­tottak eljárást, s a szlovák jog­szabályok szerint ezek a bűntettek 20 év elteltével el­évülnek. A főügyészség nem vála­szolt arra a kérdésünkre, miért nem kezeli más bűntettként ezeket a gyilkosságokat, ha így legalább minimális esély lenne a tettesek megbüntetésére. Ľubomír Morbacher, az ÚPN munkatársa szerint Dobroslav Trnka egykori főügyész ko­rábban úgy nyilatkozott, az 74 nap szabadság járt annak a határőrnek, aki valakit illetékte­len határátlépés során lelőtt (PeterŽókovič felvétele) elmúlt rendszerben az illegális határátlépés során történt em­berölésekkel nem a hatósá­goknak, hanem inkább jogtör­ténészeknek kellene foglal­kozniuk. Az ÚPN képviselői szerint a főügyészség gyakran azt a fá­radságot sem veszi, hogy tájé­koztassa az intézetet arról, hogy a beadványuk kapcsán indított eljárást leállították.

Next

/
Thumbnails
Contents