Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-03 / 281. szám, kedd

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Bächer Iván író, újságíró Budapest. Hosszú, súlyos betegség után, életének 57. évé­ben tegnap elhunyt Bächer Iván író, újságíró, publicista. 1981-től jelentek meg szépirodalmi igényű írásai az Élet és Irodalom, az Új Tükör és a Magyarország hasábjain. 1991 óta a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa volt, tárca­novelláit, novellafüzéreit, riportjait rendszeresen közölte a lap. Húsz kötete jelent meg, a szerző ezek közül a Rötúr, a Ku­tya Mandovszky, a Haláltánc, a Klétka és az Intőkönyv című családtörténeteket, valamint a Vándorbab, az Elindulni há­rom nővel, a Hogyan kell a nőkkel bánni, A nagypapa hűlt he­lye, a Zónázó és a Névsorolvasó című tárcaköteteket tartotta fontosnak. Utolsó, Utóíz című könyvét e héten mutatja be be az Ab Ovo Kiadó - a kötetbe régebbi írásaiból, receptjeiből vá­logattak. (MTI, juk) Lajkó Félix toplistás sikere Budapest. Lajkó Félix Mező című citerás albuma az előkelő 5. helyen végzett a 2013-ban megjelent világzenei lemezek listáján, a World Music Charts Europe-on. A világzenei szak­emberek összesen 913 lemezt jelöltek. Az európai születésű előadók közül Lajkó Félixet sorolták a legelőkelőbb helyre, az előtte szereplő művészek afrikaiak vagy közép-amerikaiak. A most közzétett listára végül 149 lemez került fel, Lajkó albu­ma az egyetlen magyar. A Mező előtt legutóbb 1996-ban Se­bestyén Márta Kismet című lemeze jutott az éves WMCE lista felső régióiba, és lett második. 1999-ben a Muzsikás együttes Bartók albuma a 18. helyen végzett. Lajkó Félix a Mezőt a Fo­nó Kiadó felkérésére készítette el, csak citerán játszik rajta, megszokott hangszerén, hegedűn egyáltalán nem. (MTI) Zalabai-emlékkonferencia Somorján „Csak vándorok, csak bujdosók vagyunk” ÚJ SZÓ-HÍR Somolja. „Csak vándorok, csakbujdosókvagyunk” címmel rendez emlékkonferenciát Za- labai Zsigmond halálának 10. évfordulóján a Fórum Intézet és a Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár. Holnap 10 órakor kezdődik a tanácskozás a Fó­rum Intézet somorjai székházá­ban. Zalabai Zsigmond szerepét a Bibliotheca Hungarica, a köz­ponti szlovákiai magyar könyv­tár megalapításában Végh Lász­ló, a Bibliotheca Hungarica igazgatója méltatja. Filep Ta­más Gusztáv irodalomtörténész előadásának témája Zalabai Zsigmond szerkesztői és tudo­mányszervezői tevékenysége. Bárdos Gábor, Somorja pol­gármestere Zalabai szerepéről beszél a Csemadok kultúrmun- kájában, Koncsol László iroda­lomtörténész a regionális kuta­Zalabai Zsigmond (1948-2003) tások úttörőjeként és vezéralak­jaként emlékezik meg a 10 éve elhunyt irodalomtudósról. Tóth László irodalomtörténész Zala­bai kalandozása a költészetben - versutazások a történelemben címmel tart előadást. Az emlék- konferenciát 14 órakor koszo­rúzás zárja Zalabai Zsigmond sírjánál, (k) Regényeit a világ legjelentősebb nyelveire fordították, A hullaégetőért Nobel-díjra jelölték Változatok titkos húrra Hrabal kerszkói macska­seregével, Kundera soha véget nem érő rejtőzkö­désével, Ladislav Fuks a múzeumnak, ravatalnak, régiségboltnak és céllö­völdének egyszerre beillő lakásával vált különleges figurájává a 20. századi európai irodalomnak. SZABÓ G. LÁSZLÓ Születésének 90., halálának közeledő 20. évfordulója al­kalmából A hullaégető történe­te címmel Jan Poláček szedte kötetbe mindazt, ami a lélekta­ni regény és a horrorelemekkel átszőtt groteszk nagymesteré­ről ennyi idő után még hitelesen elmondható. A leírtak alapján pedig nem nehéz megállapíta­ni: Fuksnál bizarrabb figurával aligha találkozik az olvasó, de ha mégis, fényesre csiszolt alko­tásaiért a korona mindenkép­pen őt illeti. Nem véletlenül fordították le műveit (Utazás az ígéret Földjére, Az utolsó ügy, Boldogultak bálja, Mundstock úr, Mooshaberné egerei, Válto­zatok sötét húrra, A hullaégető) minden vüág- és sok kisebb nyelvre, köztük magyarra. La­dislav Fuks páratlan szín a világ- irodalmi palettán. A Juraj Herz rendezésében, Rudolf Hrušin- ský zseniális alakításával film­vászonra került és az Oscar-díj kapujáig jutott A hullaégetővel is ezt bizonyította: Kopfrkingl úr, a példás polgárból lett tö- meggyükos, a józan lélekből őr­jöngő, családját is elképesztő lelki nyugalommal kiirtó fana­tikus elszántsága a náci meg­szállás éveinek talán leghátbor­zongatóbb története. Poláček, a könyv szerzője igyekszik a lehe­tő legközelebb hozni olvasójá­hoz az író alakját, s kétség nem férhet hozzá: ez sikerül is neki. Aki csak egyetlenegyszer is ré­szesült a kiváltságban, hogy ki­érdemelte Fuks meghívását, s vendége lehetett sötét, labirin­tusszerű birodalmában, az tud­ja: mindaz, amit Poláček-az író egykori barátait megszólaltatva - csaknem háromszáz oldalon közöl róla, az az utolsó szóig igaz, sőt dermesztőén hiteles. Ladislav Fuksnál bizarrabb figurával aligha találkozik az olvasó (Képarchívum) Felsőfokú tanulmányait Fuks a Károly Egyetem bölcsészka­rán végezte, majd diplomával a zsebében egy papírgyárban kezdett, onnan a műemlék- védelmi hivatalba, majd a Cseh Nemzeti Galériába került. Első kötete, a Mundstock úr megje­lenése után, a hatvanas évek el­ső felétől „főállású” író lett. Fél­reállítva egyszer volt: a rend­szerváltás után. Akkor mellék­vágányra terelték, hogy azok kerülhessenek előtérbe, akik addig nem publikálhattak. Na­gyon nagy törést jelentett ez az A rendszerváltás után félreállították, hogy azok kerülhessenek elő­térbe, akik addig nem publikálhattak. egyébként termékeny író életé­ben. Még nagyobb fájdalommal vette tudomásul, hogy 70. szü­letésnapján (1993-ban) nem kapta meg a rendszerváltásig létező s rangosnak számító nemzeti művész címet. Fel sem fogta a kitüntetés megszűnését. Sebezhető, gyenge lélek volt, „naiv és humanista, mint Karel Čapek” - írja róla Poláček, de óvatos, félős, gyakorlatiatlan is. Egész életét az írásnak szentel­te, saját életének történéseit ki­talált történetekbe szőtte, hogy semmiféle konkrét kép ne ma­radjon róla az utókornak. Poláček mindent feltár, min­den titokra erős fénycsóvát vet. Fuks egy napig sem tartó házas­ságának hihetetlen lefolyását is felfedi, kiért, miért és hogyan hagyta el az író a befolyásos olasz orvosnőt, Giuliana Limi- tit, törvényes párját. De ugyan­így kiderül az is, miért nem disszidált azokban az években, amikor a németek mindent fel­kínáltak neki, ami a kényelmét szolgálhatta volna. Megtudjuk, hogy Mundstock úr című regé­nyéből (amelyből Vészi János rendezett Fuks által is nagyon szeretett vizsgafilmet) előbb Richard Burton, majd Anthony Perkins főszereplésével Roman Polanski készített volna ameri­kai játékfilmet, ha a szerzői jo­gok nem gubancolódtak volna össze Prágában. De ugyanez a könyve Charlie Chaplinre is nagy hatással volt, áld szintén komoly rendezői szándékokat táplált a mű iránt, csak éppen váratlan halála minden tervét meghiúsította. Fuks emiatt egy percig sem szomorkodott. Könyveinek kül­földi megjelenése kiapadhatat- lannak tűnő anyagi hátteret biz­tosított számára. Jól élt, sokat utazott, igaz, csak irodalmi es­tekre, konferenciákra, beszélge­tésekre. Család és rokonok híján minden idejét az írásra fordítot­ta, és a lakásában tartott baráti összejövetelekre. Kamaratörté­neteinek megtiport, megalázott, megnyomorított hősei ugyan­olyan félárnyékban, titkok övez­te vüágban éltek, mint ő, a szülői szerétéiből keveset kapott, a zsidókérdést saját bőrén megta­pasztaló, mássága terhét meg­görnyedve cipelő, a skizofréniá­tól rettegő hétköznapi ember. Szűnni nem tudó halálfélelmét • tükrözte a lakása is. Ablakait be- tapétáztatta, hatalmas tükrét keret helyett gyászkoszorúkra való fekete szalag díszítette, polcain, asztalain, ágya szélén vázák, szobrok, szelencék és kü­lönféle emléktárgyak tömkelegé sorakozott. Túlzás nélkül állít­hatom: lakásában egyetlen sza­bad négyzetcentimétersem volt, ahová egy újabb tárgyat elhe­lyezhetett volna. Festmények, régi porcelánok, álarcok, agyag­figurák szenvedélyes gyűjtője volt. De volt kitömött papagája is, rengeteg halott rózsája, s egy ideig, házi használatra, még ko­porsója is, hogy időnként kipró­bálhassa, hogyan tud majd a le­hető legkényelmesebben elhe­lyezkedni benne. Imádta az ope­rát. Maria Callas volt a nagy ked­De volt kitömött papa­gája is, rengeteg halott rózsája, s egy ideig, házi használatra, még ko­porsója is... vence. A Lammermoori Luciát és a Normát naponta többször is meghallgatta. Született csoda­bogár volt, de Hrabal mellett a huszadik század legjelesebb cseh írója, aki utánozhatatlan eleganciával zsonglőrködött a halállal. Miközben leírhatatla- nul rettegett tőle. Utolsó regé­nyéből, a Lucy Fehr különös há­zasságából egyetlen fejezetet írt csak meg. Igazi irodalmi cseme­ge lehetett volna az is, hiszen sa­ját „különös házasságát” szán­dékozta feltárni benne. Mik­száth Kálmáné alighanem pöttyös lányregénnyé vált volna mellette. 1 Alapiskolák, figyelem! Ismét Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában __________KV-, A következő munkafüzet 7. osztályos tanulók részére készül Téma: A kultúrák egymás mellett élése unkafüzeter és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok am időtartama alatt (2014. január 13.-február 14.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2013. december 10-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. Jelentkezési adatok Téma: A kultúrák egymás mellett élése (7. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon: ............................................ E­mail: ..-......................................... A p rogramba bekapcsolódó tanulók száma:............................................... A tantárgyat oktató pedagógusok száma:

Next

/
Thumbnails
Contents