Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-03 / 281. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 3. www.ujszo.com Kijev után már a vidéki nagyvárosok is forronganak, a legfontosabb ukrán megyékben sztrájkfelhívásokat fogalmaztak meg Ma megbuktatnák az ukrán kormányt Ütős érvei vannak. Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (Udar) párt ve­zetője, egykori klasszis ökölvívó kijelentette: nem elegendő a kor­mány menesztése, teljes hatalomváltásra van szükség. (SITA/AP) mminnmm Koszovó: békés választások Kosovska Mitrovica. Különösebb rendzavarás nélkül zajlottak le a hely- hatósági választások Ko­szovóban. Vasárnap 19 óráig több mint 1 millió 371 ezer választó járulha­tott az urnákhoz, hogy megválassza 25 település új polgármesterét. A vá­lasztásra jogosultak 41,5%-a adta le a voksát. A rendőrség közlése sze­rint összesen hat személyt vettek őrizetbe a választás megzavarása miatt. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) megfigyelői sem számoltak be töme­ges vagy nagyobb rendel­lenességekről. A végleges választási eredményeket legkésőbb december 3-ig közzéteszik, az új polgár- mestereknek pedig 30 napjuk lesz arra, hogy hi­vatalba lépjenek. A koszo­vói választások jelentősek Szerbia és Koszovó euró­pai uniós integrációja szempontjából is. (MTI) Nagyobbjogkör a hadseregnek Kairó. Az egyiptomi al- kotmányozó tanács va­sárnap elfogadta az új al­kotmánytervezetet, amely rendkívüli hatáskörökkel ruházza fel a Mohamed Murszi iszlamista elnököt hatalomból eltávolító hadsereget. Amr Mussza, az 50 tagú alkotmányozó tanács elnöke a szavazás után bejelentette, hogy az új tervezetet ma terjesztik Adli Manszúr ideiglenes köztársasági elnök elé. Az új alkotmány felhatal­mazná a hadsereget, hogy saját maga döntsön a vé­delmi miniszter személyé­ről, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is. Lehetőséget adna arra, hogy katonai bíróságok járjanak el civilekkel szemben, katonákat ugyanakkor nem lehetne polgári törvényszék elé ál­lítani. (MTI) Iszlamisták támadása Lagos. Több száz iszla­mista támadt rá a nigériai légierő egyik támaszpont­jára és egy nemzetközi re­pülőtérre, sok halottat hagytak maguk után, ami­kor visszavonultak. A szél­sőségesek tehergépko­csikkal és páncélautókkal érkeztek a helyszínre. A bázison 3 repülőgépben és számos más járműben esett kár a támadás során. A nemzetközi repülőteret lezárták. Az afrikai ország északkeleti részén találha­tó Maiduguri a Boko Ha­ram nevű iszlamista moz­galombölcsője. (MTI) Kijev/Brüsszel. Tegnap is­mét tüntettek Kijev főte­rén az Ukrajna uniós in­tegrációjáért küzdők, blo­kád alatt tartották a kor­mány székházát, miköz­ben a kabinet a fővárosba rendelte a belügyminisz­térium katonai alakulata­it. Az ellenzék teljes hata­lomváltásról beszél. v. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap reggeltől körülzárta az ukrán kormány épületét Ki- jevben néhány ezer, az ország európai uniós társulását támo­gató tüntető, elállva az épület összes bejáratát. Az épületben lévő hivatalnokoknak azt taná­csolták, hogy menjenek haza, előző nap ugyanis az ellenzék általános sztrájkot hirdetett. A demonstrálok a kormány távo­zását követelik. Azért tiltakoz­nak, mert a várakozásokkal el­lentétben Ukrajna a múlt héten nem írta alá a társulási megál­MT1-ÖSSZEFOGIALÓ Bangkok. Folytatódtak a tüntetők és a kormány épületét védő rendőrök.közötti össze­csapások tegnap a thaiföldi fő­városban, Bangkokban. A rend- fenntartó erők könnygázt, víz­ágyúkat és egy helyen gumilö­vedékeket is bevetettek a táma­dó tömeg feloszlatására, így próbálva védelmezni a kor­mánynak otthont adó épületet. A kormány lemondását követe­lő tüntetők egy másik csoportja a városi rendőrség központját akarta elfoglalni, ők is összeüt­közésbe kerültek a rendőrök­kel. A demonstrálok megpró­báltak keresztüljutni a mintegy két méter magas betonbariká­don és a szögesdrót kerítése­ken, amelyeket az állami léte­MT1-HÍR Peking/T okió/Washington Kína az ügy „szándékos átpolitizálásával” vádolta meg Japánt tegnap a Peking által be­jelentett légvédelmi azonosító övezettel kapcsolatos viszály­kodás miatt. A kínai külügyi szóvivő - Tokió bírálása mellett - egyúttal üdvözölte, hogy az Egyesült Államok azt tanácsolta légitársaságainak: tartsák be a Peking által megkövetelt szabá­lyokat az övezetben. A japán kormányszóvivő eközben azt hangsúlyozta Tokióban, hogy Washington továbbra is határo­zottan elutasítja a kínai lépést. Kína alig egy hete jelölte ki az övezetet, amely kiterjed Japán és Dél-Korea által magáénak tartott területekre is, és átfedés­ben van mindkét ország saját lapodást az Európai Unióval. Pavel Lebegyev ukrán védelmi miniszter eközben egy tévéin- terjúban cáfolta azokat az in­terneten megjelent információ­kat, miszerint harckocsik tarta­nának Kijev felé azzal a céllal, sítmények köré vontak a rend- fenntartó erők. Az összetűzések a város nyugati részén található kormányzati negyedre össz­pontosultak, míg a szállodai és üzleti negyedben továbbra is nyugalom volt. A zavargások helyszínén az utcákat sűrű könnygázfüst lepte el. Jinglak Sinavatra miniszter- elnök ismét visszautasította a tüntetők követelését, kijelent­ve, hogy az nem egyeztethető össze az ország alkotmányával. Sinavatra hangoztatta, hogy kész „minden ajtót nyitva tartani” a helyzet békés megol­dására irányuló tárgyalások előtt, ugyanakkor miniszterel­nökként „az alkotmányt tiszte­letben tartva kell cselekednie”. A tüntetők egyik vezetője, Szu- thep Thaugszuban közölte: légvédelmi zónájával. Peking azt követeli, hogy a területre be­lépő gépek azonosítsák magu­kat, küldjék el repülési terveiket és folyamatos rádiókapcsolatot tartsanak fent a kínai légi irányí­tással. Az USA, Japán és Dél-Ko- rea korábban több alkalommal küldött vadászgépeket a terü­letre, dacolva Peking lépésével, és tegnap Tajvan is bejelentette, hogy légiereje legalább 30 repü­lést hajtott végre a zónában. Szöul ezzel párhuzamosan kö­zölte, hogy saját légvédelmi övezetének kiterjesztését terve­zi a Sárga-tengeren, hogy meg­védje nemzeti érdekeit. A héten Joe Biden amerikai alelnök Japánt és Kínát is érintő kelet-ázsiai kőrútján a feszült­ségek enyhítésére fog töreked­ni, emellett ki fog állni a szövet­séges Tokió mellett. hogy rendkívüli állapotot ve­zessenek be. A demonstrációk gyakorlatilag folyamatosak, Ki­jev Függetlenség terén a tilalom ellenére már több tucatnyi sát­rat állítottak fel, tüntetők ezrei éjszakáznak a köztereken. nem elégednének meg azzal a megoldással, ha a kormány le­mondana, és új választásokat írnának ki. Népi tanács létreho­zását követelik választások nél­kül, és ezt a tanácsot bíznák meg az új miniszterelnök kivá­lasztásával. Néhány kormány­zati intézményt - például a pénzügyminisztériumot - to­vábbra is tüntetők tartanak megszállva, az ottani alkalma­zottak ezért más állami épület­ben vették fel a munkát. A to­vábbra is robbanékony helyzet­re való tekintettel a főváros egyetemei, akárcsak iskolák tu­catjai biztonsági okokból zárva maradtak hétfőn. Az ENSZ be­zárta bangkoki központját. A helyzet a hét végén mérge­sedett el, miután a tüntetők összetűzésbe keveredtek kor­Közben a parlament illetékes bizottsága jóváhagyta a kor­mány elleni benyújtott bizal­matlansági indítványt. Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (Udar) párt vezetője, aki tagja a bizottságnak, a döntés után ki­jelentette: nem elegendő a kormány menesztése, teljes ha­talomváltásra van szükség, be­leértve Viktor Janukovics elnök távozását. A bizalmatlansági indítványról várhatóan a mai plenáris ülésen tárgyal a parla­ment. Először szólalt meg az ukrán tüntetések kirobbanása óta Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök azzal vádolta az ukrán el­lenzéket, hogy vagy nem érti, mi történik az országban, vagy szélsőséges erők tevékenységét leplezi. Putyin azt hangoztatta, hogy mindaz, ami Kijevben tör­tént, inkább hasonlít pogro­mokra, mint forradalomra. Há­rom nyugat-ukrajnai megye, Lviv, Ivano-Frankivszk és Ter- nopil vezetése csatlakozott az ellenzék által meghirdetett álta­lános sztrájkhoz. Kelet-Ukraj- nában a Donyec-medence Füg­mánypárti civilekkel. A kor­mányellenes tüntetőket - az el­lenzéki Demokrata Párthoz kö­zelálló konzervatív polgárság és a szélsőséges királypárti cso­portok heterogén táborát - az köti össze, hogy gyűlöletet éreznek a miniszterelnök báty­ja, a falusi szegények szemében hős Thakszin Sinavatra korábbi kormányfővel szemben, akit azzal vádolnak, hogy valójában ő irányítja a kormányt, Jinglak csupán bátyja bábja. A de­monstrációkat egy törvényter­vezet váltotta ki, amely amnesz­tiát adott volna a dubaji száműzetésben élő Thakszin- nak, akit 2006-ban a hadsereg hasonló tömegtüntetések után távoh'tott el a kormányfői szék­ből, később pedig két év börtön­re ítélték korrupció vádjával. getlen Bányász Szakszervezete közleményben tudatta, hogy kész csatlakozni a sztrájkfelhí­váshoz, és követeli Janukovics és a kormány távozását. Jósé Manuel Barroso, az Eu­rópai Bizottság elnöke telefo­non beszélt Viktor Janukovics ukrán államfővel. Barroso öt dologra hívta fel az ukrán ál­lamfő figyelmét: valamennyi félnek önmérsékletet kell tanú­sítania, tiszteletben kell tartani a polgári jogokat és minden szabadságjogot, amint lehet, ki kell vizsgálni az erőszakos rendőri fellépést, az ukrán ha­tóságoknak sürgősen párbe­szédet kell kezdeniük a politikai erőkkel, valamint hogy Ukrajna számára az egyetlen kiút a je­lenlegi helyzetből a békés poli­tikai megoldás. Janukovics kér­te, egy ukrán delegáció Brüsz- szelben tárgyalásokat folytat­hasson az Európai Bizottsággal a társulási megállapodás egyes elemeiről. Barroso világossá tette, a tárgyalások újranyitásá- ra nincs lehetőség, mert a meg­állapodást már parafálták. Horvátok és a házasság Keresztény felfogás szerint Zágráb. A házasság egy férfi és egy nő közötti életközösség­ként meghatározott definíciója kerülhet be a horvát alkot­mányba: a vasárnapi népszava­záson a részvevők 65%-a támo­gatta, míg 35 százaléka ellenez­te az alkotmánymódosító javas­latot - ezzel eleve kizárták az azonos neműek házasságának lehetőségét a jövőben. A szava­zópolgárok arról dönthettek, akarják-e, hogy az alkotmány a házasságot a keresztény felfo­gás szerinti, egy férfi és egy nő közötti életközösségként hatá­rozza meg. A népszavazást a római katolikus egyház által támogatott csoportok kezde­ményezték, miután sikerült 750 ezer aláírást gyűjteniük a 4,2 milliós országban. (MTI) A katolikus egyházfő szentföldi látogatásáról is szó volt Ferenc pápa és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tegnapi vatikáni találkozóján. A pápai lakosztály könyvtárszobájában tartott be­szélgetésen Netanjahu megerősítette Ferenc pápa szentföldi meghívását. „Alig várjuk, hogy jöjjön!" - mondta a pápának az izraeli miniszterelnök jelen levő felesége. Olasz források szerint a pápa május harmadik hetében látogathat a Szentföldre. (TASR/AP-felvétel) Tartós zavargások a thaiföldi főváros kormánynegyedében - a pénzügyi tárca a tüntetők kezén van Folytatódnak az összecsapások Bangkokban Tajvan vadászgépeket küldött a kínai övezetbe Biden a térségbe látogat

Next

/
Thumbnails
Contents