Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-14 / 291. szám, szombat

www.ujszo.com UJSZO 2013. DECEMBER 14. Közélet-hirdetés 3 Žitňanská távozásával sokat veszít a jobboldal korábbi vezető ereje Az unió női kvótát akar, sok tagállam ellenzi a javaslatot Könnyen küszöb alá csúszhat az SDKÚ Pozsony. Javítani biztosan nem fog az SDKÚ támoga­tottságán, hogy három po­litikus elhagyta a pártot, figyelmeztet az elemző. Főleg Žitňanská távozása lehet nagy érvágás. ÖSSZEFOGLALÓ Az SaS sorsára juthat az SDKÚ. Nem kizárt, hogy a párt, amely az elmúlt tizenöt évben a szlovák jobboldal legerősebb játékosaként háromszor adott miniszterelnököt az országnak, most marginális tényezővé vá­lik majd a politikai életben. Legalábbis ezt gondolja Ján Baránek. A Polis közvélemény­kutató ügynökség elemzője szerint Lucia Žitňanská, Magda Vášáryová és Miroslav Beblavý képviselők távozása a párt pre­ferenciáin is meg fog mutat­kozni. „Ha jelenleg hét száza­lék körül áll az SDKÚ a felmé­résekben, akkor nagyon könnyen meglehet, hogy tá­mogatottságuk emiatt a kriti­kus öt százalékra csökken, Az SDKÚ választási eredményei Év Százalék Képviselő 2002 15,09% 28 2006 18,35% 31 15,42% 28 6,09% 11 • Forrás: Wikipedia vagyis a veszélyeztetett öve­zetbe kerülnek” - vélekedik az elemző. Az SDKÚ-nak a legnagyobb kárt Baránek szerint Lucia Žitňanská távozása okozhatja, őt ugyanis sokan a párt máso­dik emberének tekintették. „Az igazságszolgáltatással foglal­kozik, így meglehetősen sok vá­lasztót hozott a pártnak” - ma­gyarázta Baránek. Mindezt alátámaszthatja a tény is, hogy a 2012-es parla­menti választásokon az SDKÚ politikusai közül Žitňanská kapta a legtöbb karikát: össze­sen 103 ezret. Frešo ugyan a kilencedik helyről karikázta fel magát a harmadikra, de csak 21 700 preferenciavoksot ka­pott, így Žitňanská, Dzurinda és Ivan Mikloš után csak a pártlista negyedik helyéről ke­rült a parlamentbe. A párt ta­valyi elnökválasztásának Frešo mellett Žitňanská volt a legna­gyobb esélyese, de a pártstruk­túrák többsége Frešo mellé állt. A legérdekesebb a követ­kezőkben az lesz, hogy ki veszi át az SDKU-ban a három kilé­pett politikus helyét, véli Ba­ránek. A parlamentben így három­mal megnőtt a független képvi­selők száma, már 13-an vannak. Gyakorlatilag a Híd az egyetlen ellenzéki párt, amelynek frakci­ójából a tavalyi választások óta még senki nem lépett ki. Ha az SDKÚ-ból még valaki kilép, frakciójuk is megszűnik, ugyanis legalább 8 képviselő kell egy frakcióhoz. így szűnt meg idén az SaS frakciója, amelyből Libe­rális Egyezség (Lido) néven lé­pett ki öt képviselő, akik később Daniel Lipšic pártjához, a Nová- hoz csatlakoztak. Lipšic Jana Žitňanskával tavaly a KDH-ból lépett ki, így ők is függetlenek. Az OLaNO-bólmár ketten távoz­tak. (vps, SITA) Megunta Frešo árnyékát (Sita-felvétel) Frešo sajnálja Žitňanskáék távozását, de nem akarta visszatartani őket Kilépők: nem világos az irányvonal ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem világos a párt irányvonala, a vezetőség pedig nem képes döntéseket hozni. Ezek azok a fő indokok, ame­lyek Jana Žitňanskát, Magda Vášáryovát es Miroslav Bebla- výt az SDKÚ-ból való távozásra késztették. A három képviselő csütörtök este jelentette be, hogy elhagyja a pártot. AHZDS útján A párt, amely az elmúlt évti­zedben leginkább elősegítette Szlovákia fejlődését, most elve­szítette szakmai tekintélyét, vé­li Miroslav Beblavý. A képviselő az egyik közösségi portálon részletesen megindokolta dön­tését. „Nem vagyok képes egy olyan pártban maradni, amely­nek legnagyobb célja és ered­ménye az, hogy vezetőjét meg­tartsa az egyik megye elnöki posztján” - magyarázta Bebla­vý. Úgy véli, nincs értelme mes­terségesen összetartani azt, ami nem tartozik össze. „Fáj, de ki kell mondani: az SDKÚ a HZDS útjára lépett” - tette hozzá, majd bocsánatot kért azoktól, akik korábban rá szavaztak. „Továbbra is a foglalkoztatás­sal, az oktatásüggyel és a kor­rupció elleni harccal fogok fog­lalkozni” - zárta bejegyzését. Nem érzi a pártvezetés támo­gatását, nem kapnak teret a té­mái sem - indokolta döntését Magda Vášáryová. „Újra és újra konfliktusba kerülök a vezetéssel” - tette hozzá. Vášá­ryová egyik pártba sem akar be­lépni, a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy a választási ciklus végén felhagy a politikával. Nem akarnak új pártot Žitňanská egyelőre nem tud­ja, mihez kezd, deapártalapítást kizárta. „Nem akarom a válasz­tókat azzal terhelni, hogy elindí­tok egy újabb öt százalékos projektet” - jegyezte meg. Elis­merte viszont, hogy már kapott megkeresést más pártoktól. Ko­rábban is voltak konfliktusai az elnöknek tavaly megválasztott Pavol Frešóval, viszont a no­vemberi megyei választások után belátta, hogy a témáról folytatott beszélgetéseik sehová sem vezetnek. „Van úgy, hogy az ember reggel felébred, és tudja, hogyvége”-tettehozzá. A három képviselő kilépését az SDKÚ és a jobboldal is meg­sínyli, mondta a bejelentés után Pavol Frešo. Úgy véli, a válasz­tók a párttal és nem a kilépőkkel értenek egyet. „Meghallgattuk érveiket és megköszöntük a munkájukat. Nem kell emögött konkrét indokot keresni, egy­szerűen csak megpróbáltuk összeegyeztetni a nézeteinket, ez lett a vége” - mondta. Az SDKÚ nem fogja visszakérni a kilépőktől a képviselői mandá­tumukat. (SITA, vps) A vezetők 40%-a legyen nő A nőknek Európában csak a vállalatok vezetésébe nehéz bekerül­niük, Szaúd-Arábiában a volán mögé is. A Femen nőjogi szervezet tiltakozik Szaúd-Arábia berlini nagykövetsége előtt. (TASR-AP-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Ha Szlovákiában bevezetnék a női kvótákat, és ilyen alapon töltenének be po­zíciókat, az elsők között jelent­keznék, nem szégyellném ma­gam érte” - reagált Janka Deb- recéniová, a Polgár, Demokrá­cia és Felelősség (ODZ) ember­jogi szervezet igazgatóhelyet­tese arra a brüsszeli ajánlásra, hogy a nagyobb cégek igazga­tótanácsában 40%-ra kellene emelni a nők arányát. Acéldátum 2020 Jelenleg a legnagyobb uniós cégek igazgatótanácsában mintegy 17,6% a nők aránya, ráadásul a férfiak és a nők bére­zése között is óriási különbsé­gek vannak. Az Európai Parla­ment november második felé­ben foglalkozott a nők és a férfi­ak esélyegyenlőségének a biz­tosítását célzó ideiglenes ki­egyenlítő intézkedések beveze­tésével, és állásfoglalásában a tagországoknak azt ajánlja: a magántársaságoknál 2020-ra el kellene érni a nők 40%-os ará­nyát, az állami vállalatok vi­szont -jó példát mutatva - már 2018-ra teljesíthetnék ezt a li­mitet. A kvóta nem vonatkozna a kis- és középvállalkozásokra, azaz a 250-nél kevesebb embert foglalkoztató cégekre. Az aján­lásra az EP után bólintania kell még az ún. miniszteri tanácsnak is, melyet a 28 tagállam minisz­terei alkotnak. Néhányuk ellen­zi a kvótákat, Olaszországban és Franciaországban azonban már törvénybe is foglalták. Nálunk minden rendben? Szlovákiának sem nagyon tetszik az ajánlás. „A nemi egyensúly javítását célzó ideig­lenes kiegyenlítő intézkedések elfogadása elsősorban az egyes államok hatáskörébe tartoz­hatna” - indokolta elutasító hozzáállását a szociális ügyi minisztérium. A szaktárca sze­rint Szlovákiában a helyzet egyébként sem olyan rossz, hogy kvótákat kellene beve­zetni. Janka Debrecéniová sze­rint ez a megállapítás hűen tükrözi, a politikusok mennyire félreértelmezik az állam köte­lességeit. „A jogokat a gyakor­latban kell biztosítani, nem csak papíron. Szlovákiában törvény tiltja a hátrányos meg­különböztetést, de mi a gyakor­lat? A vezető pozíciókban a gyengébb nem alig van jelen. A külföldi tapasztalatok és kuta­tások azt mutatják, hogy ott, ahol a cégvezetésben nők is voltak, gazdaságilag jobban teljesítettek még a válság ide­jében is. Azokban az országok­ban, ahol sikerült elfogadtatni a 30%-os női kvótát a döntés­hozó szervekben is, megválto­zott a politikai stílus, felfrissült a gondolkodásmód, a nők egy kis színt vittek az életbe, ami előbbre vitte a társadalmad’ - mutatott rá az ODZ szakértője. A szociális ügyi minisztérium szerint nálunk a 40%-os felté­telt 86 társaságból mindössze 22 nem teljesíti, és általában a cégek igazgatótanácsában 28 százalékos a nők aránya. Rá­adásul a kvóták bevezetése a magántulajdonhoz való jog és a vállalkozói szabadság meg­sértésének minősülhetne, és bár Szlovákiában a dolog csak pár céget érintene, a munkálta­tók is nemtetszésüknek adtak hangot. „Ez rossz út, és elvből elutasítjuk” - mondta Tibor Gregor, a Klub 500 vezetője. Megbélyegzés vagy jogos előny A közelmúltban még az em­berjogi aktivisták sem voltak meggyőződve a kvóták helyes­ségéről, sokan szégyenfoltnak tartották, mellyel megbélyegzik a nőket, hogy önerőből semmi­re sem képesek. „A dolog azon­ban nem erről szól. A kérdés in­kább az, hogy miért akadályoz­zák a nőket az érvényesülés­ben? A kvóták bevezetése me­rész lépés lenne, de megérné. Ez nem megbélyegzés, hanem lehetőség” - mondta lapunknak Debrecéniová. Hozzátette: a nőket a munkaerőpiacon sok­szor diszkriminálják, a váran­dósok és a kisgyermekes édes­anyák vannak a legrosszabb helyzetben. A civil szervezetek szerint e téren gyorsan kellene lépni, például módosítani kel­lene az anyasági szabadság me­rítésének feltételeit. „Szülés után anyagilag szinte teljesen partnerüktől függnek, nehezen tudnak visszamenni dolgozni, vezető pozícióról sokan csak álmodozhatnak. Ha a két szülő a gyermekről kezdettől fogva felváltva gondoskodhatna, az a partneri kapcsolatnak is jót tenne, és a nők sem lennének úgy elszigetelve” - jegyezte meg az aktivista, (sza) December 15-én lesz 65 éves az Új Szó. a születésnap előtt 65 hűséges olvasónkat ' megajándékozzuk: egy lázmérővel twa Sváéin ____ _________________________________________________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents