Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-13 / 290. szám, péntek
8 Háttér-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 13. www.ujszo.com EGYPERCES FELSZÓLALÁS Bauer Edit MKP-képvise- lő egyperces felszólalása az Európai Parlamentben: „November végén Szlovákiában regionális választások zajlottak, melynek eredményeképp az egyik régió élére egy szélsőséges, xenofób és rasszista, a közvélemény túlnyomó része szerint fasiszta elveket valló elnök került. Ennek a sokkoló ténynek az árnyékában kevés figyelmet kapott az a tény, hogy az ország szocialista miniszter- elnöke ahelyett, hogy a szélsőség térnyerése ellen lépett volna fel, a választókat egy másik megyében arra buzdította, hogy a szlovák szavazók azért menjenek ej szavazni, hogy megakadályozzák, hogy egy szlovák városban magyar nemzetiségű megyefőnök legyen. Az ilyen hátrányos megkülönböztetésre való buzdítás vezető politikusok részéről rendkívül veszélyes. A magyar kisebbség ellen sorozatos, szupresszív intézkedéseket tesz a kormány: a legnagyobb kisebbségeket gyakorlatilag kiszorítják az effektiv döntéshozatalból, a megszüntetendő kisiskolák csaknem fele magyar tanítási nyelvű, a kisebbségi nyelveken kiadott újságok és könyvek támogatását a kormány gyakorlatilag megvonta. Ilyen kisebbségellenes intézkedésre a múlt század ötvenes évei óta nem volt példa. Arra kérem a Viviane Reding biztos asszonyt, kövesse figyelemmel ezeket a negatív fejleményeket Szlovákiában.” OLVASÓI LEVEL Lejáratás és tévút Tévúton jár, aki Nagyme- gyeren Varga László tanár urat megosztó személyiségnek tartja (ez áll a 2012. dec. 4-én közölt cikkben). Kezdő pedagógusként a mi osztályunkat is tanította, munkásságát kezdettől ismerem. Véleményem szerint a tanár úr lejáratásának, ill. a Pro Űrbe díj oda nem ítélésének oka, hogy Nagymegyeren bárki azonnal nem kívánatossá válik, amint kimagasló szervezőmunkát végez mint önkéntes, s ha e tevékenységét színesíti a magyar történelmi múlt szellemi örökségével! Varga Tanár úrnak, a helytörténésznek köszönhető, hogy van a városnak tájháza, az őshonosságunkat (is) szimbolizáló kopjafái és a sok évi helyi, Csemadok-elnöki munkásságát is mindenki ismeri. Nagy- megyer, a százalékra vetítve legmagyarabb város, nem kér a helyi magyarság megmaradásáért önként munkálkodókból! Ezt a faramuci gyökérvesztő magatartást igazolja az is, hogy a mindenkori helyhatósági választásokon mindig magyarul is beszélő szlovák polgármestert választottak. Summa summárum: nem kell a magyar Megyer- nek! Takács Endre A Föld legmélyebben fekvő tavának vízszintje 26 méterrel alacsonyabban van, mint ötven éve A Holt-tenger feltámasztása Negyven éve és ma. A sötétebb részeken nagyobb a vízmélység. A kék területeken vannak az óriási sólepárló-medencék (Fotó: NASA) A Holt-tenger és a Vöröstenger közti vízvezeték megépítéséről írt alá megállapodást Izrael, Jordánia és a Palesztin Hatóság. A tengert kiszáradás fenyegeti, az 1960-as évektől évente majdnem egy méterrel csökken a vízszintje. HÁTTÉR Szilvan Salom izraeli vízügyi miniszter azt mondta, „történelmi folyamatról van szó, egy álom megvalósulásáról”. A beruházás évente 200 millió köbméter vizet juttat a Vörös-tengerből a Holt-tengerbe. Jordánia vöröstengeri kikötővárosánál, Aka- bánál vízsótalanító üzemet is telepítenek ivóvíz előállítására. Izrael évi 30-50 millió köbmétert, Jordánia 30 mülió köbmétert kap. A projekt 200-400 millió dollárba kerül, amit különböző országok és szervezetek adományai, valamint a Világbank fedez. A jordániai Arava- völgyben futó első csővezeték megépítésére egy éven belül közzéteszik a nemzetközi pályázatot. Mivel a Holt-tenger víztükre 427 méterrel a Vörös-tenger szintje alatt van, a víz természetes úton fog folyni a 180 kilométeres vezetékben. Az egész beruházás 4-5évalattkészülel. Partitúra a tengerhez Aki már járt a Holt-tengernél és ismét oda látogat, furcsa élményben lehet része. Mielőtt a várva várt újságolvasós lubickolásnak szerét ejthetné, sok helyütt kiszáradt tómeder, egy ökológiai katasztrófa látványa fogadja. A valamikori parti szállodáktól egyes szakaszokon több száz méterre van a víz, olyan messze, hogy külön erre a célra üzemeltetett, homokfutó járművekkel lehet csak elérni. A Föld legmélyebben fekvő tava 26 méterrel alacsonyabban van, mint ötven éve, területe egyharmadával lett kisebb. A drámai kiszáradást nem a globális felmelegedés okozza. A tengert tápláló Jordán folyóból Izrael, Jordánia és Szíria a vízhozam 80%-át veszi ki öntözésre és a lakosság ellátására. A Jordán alsó szakaszában már csak tisztítatlan szennyvíz, a környező mezőgazdasági területekről érkező felszíni víz és a Kineret-tó mellett fakadó sós források vize folyik. A vízkivétel magából a Holt-tengerből is jelentős, a tó déli medencéjét pedig a vegyipar uralja, a vizet már csatornákon vezetik ide, hogy hatalmas lepárló medencékben kinyerjék az értékes sókat, amelyet főként műtrágyaként hasznosítanak. A talajvízszint is drámai módon csökkent. A talajból eltűnő víz és só helyén üregek keletkeznek, amelyek hirtelen töl- csérszerűenbeomlanak, komoly károkat okozva épületekben és utakban. Csaknem kétezer ilyen felszíni beszakadás van a nyugati partvidéken. A tó eltűnése lényegesen gyorsabb a sekélyebb izraeli oldalon, Jordániában a meredek part miatt kevésbé látványos. A Vörös-tengerből kiemelni kívánt 1900 millió köbméter víz felét az érdekelt államok sótala- nítás után közvetlenül a lakosság ellátására használnák, a másik felét a Holt-tenger vízpótlására fordítanák. A sótalanítás- hoz szükséges energiát maga a víz termelné meg, köszönhetően a két vízfelület közötti több száz méteres szintkülönbségnek. Tengernyi gond A tervnek azonban vannak szépséghibái, amelyekre elsősorban a természetvédelmi szervezetek igyekeznek felhívni a figyelmet. Az egyik legnagyobb veszély a két víz eltérő kémiai összetétele. Ha nem sikerül a Vörös-tengerből érkező víz tisztítása, nagymennyiségű kál- ciumszulfát (gipsz) és nátrium- klorid (konyhasó) keletkezhet, amely a partokon és a mederfenéken is lerakodhat. Alga- és baktériumvirágzás indulhat meg a keveredő vízben, ami a vízfelület további felmelegedéséhez és még gyorsabb párolgáshoz vezethet. A Holt-tenger teljes kémiai összetétele megváltozhat, s ez mind a gyógytu- rizmusnak, mind a vegyiparnak károkat okozna. Emellett a csatorna földrengésveszélyes helyen épülne, és ha megrongálódna, a kifolyó sós víz tönkretenné a környezet teljes vízbázisát. A környezetvédelmi szervezetek, köztük a térségben a legnagyobb befolyással bíró, Tel-Avivban, Betlehemben és Ammánban is irodát üzemeltető, A Föld Barátai a Közel-Keleten is azt szorgalmazták, hogy a csatorna megépítésére fordítandó összegeket inkább a fenntartható vízhasználat megszervezésére, a szennyvizek tisztítására fordítsák. (MTI, NOL, ú) vasúti menetrend Keresse az újságárusoknál! Születésnapi ajándék! Mi történt ^ az elmúlt 5 év alatt? Hatvanöt éve együtt!
