Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-13 / 290. szám, péntek
www.ujszo.com UJ SZÓ 2013. DECEMBER 13. Közélet 3 Petőcz: Vannak olyan tabutémák, amelyekből egyszerűen a szlovák fél nem hajlandó engedni Eredménytelen szlovák-magyar vegyes bizottsági ülés Meddig tart a nagy barátság? Kormányfői szinten egyelőre nincs vihar. (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Hosszú és eredménytelen. A szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság szerdai, estéig nyúló ülés jegyzőkönyvét nem írták alá a tárgyaló felek. Folytatás 2014 elején. ÖSSZEFOGLALÓ „A fontos kérdésekben nincs egyetértés.” „Értékes munkát végeztünk.” A szerdai vegyes bizottsági ülés értékelésében sincs egyetértés a két fél között. Míg az elmúlt másfél évben általában problémamentesek voltak a szlovák-magyar kormányközi és alacsonyabb szintű - pl. vegyes bizottsági - egyeztetések, ezúttal komoly nézeteltérés alakult ki a felek között. Volt is miért. Az elmúlt fél évben a Fico-kormány számos ponton tett be a kisebbségeknek, leginkább a legnagyobbnak, a magyarnak (a problémakatalógusról lásd alsó anyagunkat) . Idő kérdése volt, ezek mikor kerülnek terítékre az államközi tárgyalásokon. Nincs egyezség A bizottságok vezetői nem írták alá az ülés jegyzőkönyvét. „Sajnos nincs eredmény, mert van néhány olyan kardinális kérdés, amelyben nem tudtunk megállapodni” - mondta az egyeztetés után Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős magyar helyettes államtitkár. Szlovák tárgyalópartnere, Miroslav Mojžita - egyébként Bosznia-Hercegovina nagykövete - ugyanakkor úgy fogalmazott: fontos és értékes munkát sikerült elvégezni, több feladatot aktualizáltak. A magyar delegáció vezetője a találkozót követően azt hangoztatta: az utóbbi időben sajnálattal tapasztalták, hogy sorozatban születtek olyan intézkedések Szlovákiában, amelyek az ott élő magyarság érdekérvényesítő lehetőségeit alapvetően negatívan befolyásolják. „Ezek az intézkedések már annak a status quónak a fenntartását sem teszik lehetővé, amelyet Robert Fico miniszterelnök úr a kormányzás elején megígért” - szögezte le Répás Zsuzsanna. A vitatott intézkedések sorában, amelyekkel kapcsolatban nem sikerült megállapodásra jutni, Répás Zsuzsanna egyebek mellett felhozta a szlovák közoktatási törvény módosítását, amely a magyar kisiskolák tömeges bezárásához vezethet. Rámutatott a szlovák kormányhivatal mellett működő kisebbségi bizottságban beállt változásokra is, valamint megemlítette a peredi helynévváltoztatás ügyét is. Elismerték: vita az volt Miroslav Mojžita szerint az egyeztetés során kétségkívül „nagy vita zajlott”. A szlovák társelnök ugyanakkor úgy véli: az is tény, hogy megállapították, az egy évvel ezelőtti tárgyalás jegyzőkönyvében megfogalmazott ajánlásokat mindkét fél teljesíti. Mojžita hangsúlyozta: a vegyes bizottság a két ország kormányának tanácsadó testületé, s ebből a szempontból a találkozó „nem volt felesleges, nagyon tartalmas volt”, mivel szinte minden kérdésről szó esett. A peredi népszavazás eredményének elutasítását példaként felhozva hozzátette: a szlovák fél úgy véli, ez a kérdés nem tartozik a kisebbségi vegyes bizottság hatáskörébe. „A kormánynak arra, hogy nem fogadta el a népszavazás eredményét, törvény adta joga volt” - szögezte le. A szlovák külügy tegnap csak egy rövid sajtóhírben tudatta a tegnapi eseményeket. Ezek szerint végigvették a korábbi ajánlásokat, majd megvitattak néhány, a szlovák félnek tett ajánlást, amelyek nyitottak maradtak, így ezeket legközelebb tárgyalják meg. Kicsi még a vihar Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke szerint a vegyes bizottságok nem úgy működnek, ahogyan kellene. „Ha a bizottság, és egyben a bizottságot jelölő kormány, komolyan veszi magát, akkor annak valami eredményének is kellene lennie, de azt látjuk, hogy eredmény nincs, és ez már évek óta így működik” - véli Petőcz. Szerinte így a bizottságok létezésének fő értelme az, hogy leülnek beszélgetni, ez még mindigjobb, mintha a kerítésen keresztül kiabálnának át egymásnak. Az ugyanakkor jelzésértékű lehet, hogy ezen a szinten nem tudott megegyezni a két fél, s felmerültek a valós problémák. „Úgy látom, hogy vannak olyan tabutémák, amelyekből egyszerűen a szlovák fél nem hajlandó engedni. A magyar téma is ilyen” - nyilatkozta lapunknak a szakértő. A magyar és a szlovák delegáció vezetőinek tájékoztatása szerint a lezáratlanul maradt kérdések a következő találkozó kezdőtémái lesznek, s reményeik szerint több témában addig is sikerül majd előrelépni. A problémás pontok a vegyes bizottságban terítékre kerültek, kérdéses, a legközelebbi kormányfői szintű találkozón a magyar fél előveszi-e újra a szerdai listát. (MSz, lpj, MTI) Idén nyárig status quo, onnantól viszont sorban jönnek a visszás kormányzati lépések Egyre vastagabb a problémakatalógus MÓZES SZABOLCS Robert Fico 2012-es kormányra lépése után váratlanul nyomban megtalálta a közös hangot Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A magyar-szlovák kapcsolatokban pedig a mosolydiplomácia kapott teret. S ami a legfontosabb, 2013 nyaráig gyakorlatilag hiányoztak a kimondottan magyarellenes lépések. Ficó- nak egy kisebbségellenes kirohanása volt - év elején a Matica slovenská ülésén -, ám utána igyekezett elvasalni az ügyet. Miután A. Nagy László lemondott kisebbségi kormánybiztosi posztjáról, sorra jöttek a problémák. Nyáron a Smer még azt állította, pár héten belül lesz új kisebbségi biztos - azóta fél év telt el, ám nem találják A. Nagy utódját. Úgy tűnik, nem is keresik lázasan. Nyáron még felmerült egy-két név, azóta semmi. A hivatalban közben beindult a tisztogatás, a biztos magyar és ruszin szakérr tőit vagy áthelyezték vagy elbocsátották. A biztosi hivatalt egy hozzá nem értő fiatal szlovák hivatalnok irányítja, akit nem régen vettek fel a kormányhivatalba egy, a kisebbségekkel nem kapcsolatos posztra. Nyár folyamán átírták az A. Nagy által jegyzett, a kormányzattal szemben kritikus kisebbségi jelentést, majd ezt átnyomták a kisebbségi bizottságon. A testületben nem sokkal később átalakították a szavazati rendszert, minden kisebbségnek csak egy voksa lett - ez a nagyobbak, a magyar, a ruszin és a roma közösség számára hátrányos. A kisebbségi kultúrák támogatására a 2014-es költségvetésben lényegesen alacsonyabb összeget határoztak meg, mint a korábbi években - ráadásul úgy módosították a pályázati rendszert, hogy ebből a magyarok kevesebbet kapjanak, sőt, az új kiírás alapján cégek nem is pályázhatnak. Ez utóbbi lépés ismét nagyrészt a magyar kisebbséget érinti hátrányosan. A kormányzattal „kollaboráló” kis kisebbségek pedigjóljártak. A. Nagy távozása után nem sokkal mondvacsinált okokra hivatkozva leváltották az Ifjú Szivek igazgatóját, a poszt azóta is betöltetlen. Ősszel a kormány elutasította a perediek helynév-változtatási kérelmét, a parlament pedig a napokban megszavazta az új közoktatási törvényt, amely arányait tekintve a magyar iskolarendszert érinti a leghátrányosabban. VILLÁMINTERJÚ Sólymos László a Híd frakcióvezetője, a vegyes bizottság tagja Eredménytelen lett a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság tegnapi ülése. Milyen témákban nem sikerült megegyezni? Az egyik vitatott kérdés a kormány kisebbségi bizottságának összetétele, pontosabban a szavazati joggal rendelkező tagok számának kérdése volt. Azt szerettük volna elérni, hogy a kisebbségek a számarányukhoz közelítő szavazati joggal rendelkezzenek, ahogyan az korábban működött, amikor a magyar kisebbség öt szavazattal rendelkezett. Ugyancsak nyitva maradt a kisebbségi kultúrára szánt támogatás összegének kérdése, és a támogatás felosztása a kisebbségek között. Itt is az a probléma, hogy miközben csökkent a teljes elosztható összeg és arányában is csökkent a magyar kultúrára fordítható összeg, a kormányhivatal az elosztási rendszert a magyar kultúra, a kulturális szervezetek kárára módosította. Nem sikerült megegyezni a közoktatási törvény kérdésében sem, amely a kisiskolák létét veszélyezteti a minimális osztálylétszám bevezetésével. Mi lesz ezeknek a témáknak a sorsa? A következő ülés napirendjére kerülnek? A témákról nem feledkezünk meg, a bizottság várhatóan jövő év elején újra összeül. A szlovák kormány képviselői mivel indokolták az elutasító álláspontjukat? A kormány kisebbségi bizottságában a szavazatarány módosítását úgy állították be, hogy az legitim, a szabályok betartásával meghozott demokratikus döntés, amit elfogadott a kisebbségi bizottság és az emberi jogi tanács is, és ezeket a testületeket nem lehet a döntésük megváltoztatására utasítani. A kulturális támogatás csökkentését a kormányhivatal költségvetésének csökkentésével, a spórolással magyarázták. A Pered község nevének módosításáról pedig azt állították, hogy ez nem kisebbségi, hanem jogi probléma, ezért a téma nem is tartozik a tanács elé. A bizottság ülései közt van valamilyen kapcsolat- tartás a két fél között? Folynak konzultációk az egyes témákban, ezen kívül működnek a szakbizottságok, például a kulturális vagy az oktatási vegyes bizottság. Ön milyen javaslatokat terjesztett elő? A javaslatok egyik része az Ifjú Szivek Táncszínház helyzetének stabilizálására irányult. Tudjuk, hogy már több mint fél éve nincs igazgatója az Ifjú Sziveknek. Többjavaslatot is beterjesztettünk a kisebbségi kormánybiztos hivatalának működésével kapcsolatban, egyrészt a hivatal személyi állományának kiegészítését javasoltuk, másrészt aztkifogá- soltuk, hogy a kisebbségi könyvkiadók - mivel általában vállalkozásként működnek - nem pályázhatnak támogatásra. Ugyanakkor javasoltuk azt is, hogy a kormány teremtse meg a kisebbségi nyelvek használatának feltételeit. Elhangzott valamelyik témában ígéret a szlovák kormány képviselőinek részéről? Ezekben a témákban nem egyeztünk meg, így nem is hangozhatott el ilyen ígéret. A tanács feladata, hogy ajánlást készítsen az egyes témákat felügyelő tárcák számára, hogy ezeket a kérdéseket hogyan lehetne megoldani. A kisiskolák kapcsán például az oktatási tárcának. Clpj) Sólymos: mérföldkő a tárca kijelentése Idegen nyelvként oktatják a szlovákot ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szlovák-magyar vegyes bizottság szerdai ülésén az oktatási tárca osztályvezetője, Ján Jaraba elismerte, a minisztérium azt a nézetet képviseli, hogy a szlovák nyelvet idegen nyelvként kell tanítani a kisebbségi iskolákban. Sólymos László (Híd), a bizottság egyik tagja mérföldkőnek tartja ezt a kijelentést. „A minisztérium malmai lassan őrölnek, de úgy tűnik, több éves igyekezetünk, most végre beérik. A minisztérium is belátta, mindenkinek az az érdeke, hogy a magyar iskolába járó diákok tisztességesen megtanuljanak szlovákul. Ez annál is inkább fontos, mert a gyereküket szlovák iskolába írató magyar szülők többnyire éppen a szlovák nyelvoktatás hiányosságai miatt döntenek így” - jelentette ki a Híd frakcióvezetője. Dušan Čaplovič oktatási miniszter ígéretet tett, hogy rövid időn belül felkéri a komáromi módszertani központot: dolgozza ki a szlovák nyelv oktatásának új módszertanát. Čaplovič az elmúlt másfél évben egyébként már többször utalt rá, hogy másféle módszer alapján kellene tanítani az államnyelvet. Míg korábban elutasította, a szlovák mint idegen nyelv definícióját, addig miniszterként már nyitottabb- nak mutatkozott erre. dpj)
