Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-12 / 289. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 12. Kultúra 13 Mától látható Peter Jackson fantáziafilmje, A hobbit-trilógia második része, a Smaug pusztasága A rettegett sárkány tüzes röpte A karácsonyi szezonra időzített A hobbit - Sma­ug pusztasága a main­stream mozi csúcspro­dukcióinak egyike, az év legnagyobb filmes szen­zációja. A trilógia várva "'áft második része az iőzőnél izgalmasabb, pergősebb, koncentrál­tabb, kalandokban gaz­dag, monumentális alko­tás. A majd háromórás produkció káprázatos fantázivilágot teremt. A Gyűrűk Urában megismert tünde herceg, Legolas (Orlando Bloom) (Fotók: Continental film) TALLÓS1 BÉLA A fantasy-élményt és a szen­zációkampányt rendhagyó be­mutatókkal próbálják erősíteni. A pozsonyi premieren a film fi­guráinak kosztümjeibe öltözött kísérők terelgették a vendége­ket. Nagyobb „élő ízelítőt” ka­pott a Los Angeles-i díszbemu­tató közönsége: ók láthatták először teljes nagyságában Smaug sárkány alakját, amely­nek az első részben csak a sze­mét fedték fel. Új-Zélandról - ahol a filmet forgatták - egy Boeing repülőgépet indítottak a filmipar Mekkájába. A gépma­dár két oldalára a sárkány kép­másátfestették. A Gyűrűk Ura előzményfilm­je második részének leghangsú­lyosabb eseménye, hogy a tör- pök a hobbit, Zsákos Bilbó veze­tésével megküzdenek a rette­gett sárkánnyal. Az összecsapá­sig azonban hosszú, veszélyek­kel teli, kalandos út vezet. Ezt fedi fel a második rész. Zsákos Bilbó, Tölgypajzsos Thorin és a törpök a Bakacsinerdő felé ve­szik az útjukat. Szürke Gandalf, a varázsló nem tart velük. Ó Dől Guldurba indul a Fekete mágus­hoz. A csapat, alig veszi be ma­gát az erdőbe, óriáspókok csap­dájába esik. Mint annyiszor, ez­úttal is Bilbó leleményességének és titokzatos aranygyűrűjének köszönhető a megmenekülé­sük. A legpazarabb színekben pompázó, a sok sötét környe­zetből kivilágló, reményt adó képsort kínálja itt a film: amikor Bilbó az erdő sűrűjéből, a lom­Felemelő pillanat: Bilbó (Martin Freeman) a lombok tetejéről kikukucskál a környező világra bök tetejéről kikukucskál a kör­nyező világra - az a felemelően szép világ, amit itt befog a ka­mera, a legerősebb érzelmi-vi­zuális láncszeme a filmnek. Olyan motívum, amely egy-egy filmből (be) azonosítóelemként szokott megmaradni az emlé­kezetben. Ám nem sokáig érez­heti magát derűs hangulatban a néző: a vándorlók útját erdő­tündék keresztezik, akik fog­ságba ejtik a törpöket. Bilbó hordóba bújtatva, majd a hor­dókat egy sebes vízfolyamra menekítve szabadítja ki a fog­lyokat. Túl kell élni az ork sereg támadásait is (az örkök több üt­közetet is kezdeményeznek), míg a „hordók utasainak” sike­rül eljutniuk az emberek lakta Tóvárosba. A vándorlás a Ma­gányos Hegynél végződik, ahol Bilbó, miután megtalálja a tit­kos bejáratot, szembeszáll a sárkánnyal, akitől szeretnék visszaszerezni az elveszett Törp Királyságot, Erebort. Ám a fene­vad tüzet okádva kibújik rejte- kéről és portyára indul. A káprázatosán megterem­tett fantázialátvány talán erő­sebben hat, mint a hosszúra nyúlt összecsapások, amelyek­ben a törpök és a tündék halom­ra kaszabolják az ork szörnye­ket. Bár helyenként túlfestett- nek tűnik a lehengerlő csodavi­lág, amelyben a hősök megélik a maguk veszélyes kalandjait, amelyben a jó megvív a gonosz erőkkel. Ám ezzel együtt ámu­latba ejtő, ahogy a technika megteremti a virtuális fantázia­világ vizuális ülúzióját. Nemkü­lönben, ahogy a szerelem bon­takozik a bátor és megsebzett törp, Kili és az íjjal észveszejtőn bánó tünde lány, Tauriel között. Ám ez csakjövő karácsonyra tel­jesül be. Áhogy Smaug tüzes röpte is akkor ér célba. FILMKOCKA A hobbit - Smaug pusztasága ■ Eredeti cím: The Hobbit: The Desolation of Smaug ■ Szlovák cím: Hobit: Smaugova pustatina ■ Színes, amerikai-új-zélandi fantasy, 161 perc, 2013 ■ Rendező: Peter Jackson ■ író: John Ronald Reuel Tolkien ■ Operatőr: Andrew Lesnie ■ Szereplők: Richard Armitage, Martin Freeman, Ian McKellen, Jed Brophy, Ken Stott, Stephen Hunter, Ian Holm, Christopher Lee, Cate Blanchett, Elijah Wood, Lee Pace, Orlando Bloom A film előzetesét V)«®*1 megnézhetik yjji az ujszo.com-on. Kárpáti Péter az egyik legjelentősebb kortárs színpadi szerző, darabját ma mutatják be Kassán Akárki: moralitás, halál a Thália Színházban KOCSIS EDINA Kassa. Kárpáti Péter Akárki című moralitásjátékát mutatja be ma este a kassai Thália Szín­ház. A darab az utóbbi évtize­dek egyik legjelentősebb ma­gyar színpadi szerzőjének leg­többet játszott, legidőtállóbb műve. „Kárpáti módszere zse­niálisan egyszerű. Nemcsak úgy általában bárkiről - az utcai forgatagból, bármilyen hivatal­ból, környezetünkből ismerős­nek tűnő hús-vér személyről - van szó, hanem a középkori mo­ralitás műfajából kölcsönzött alaptípusról, egy Akárkiről” - mondta el Forgács Miklós dra­maturg. Hozzátette, Kárpáti Péter erőssége a nyelvezete - a mából ered, a gyors, Szétszórt világból, darabjai tele vannak befejezetlen gondolatokkal, a színészek feladata pedig a hé- zagokkitöltése. Az előadást Czajlik József, a Thália igazgatója rendezte. ,A középkori moralitással szem­ben egy jelentős változás van a darabban, mégpedig az, hogy a főszereplő nő. így a halállal kapcsolatos érzelmi folyamat még érzékenyebb és mélyebb. A halál a mai kultúránkban egy teljesen háttérbe szorított való­ság. A színház feladata megadni a közönségnek a lehetőséget, hogy szembesüljön a témával ” -jegyezte meg. Márkus Judit és Petrik Szilárd az előadás egyik jelenetében (Szaszák György felvétele) A főszeplőt, Emmát (Márkus Judit alakítja) meglátogatja a halál, és arra kényszeríti, hogy visszatekintsen és átértékelje eddigi életét. Mikor Emma megtudja, hogy halálos beteg, rádöbben, milyen üres is volt az élete. Hirtelen fontossá válik minden, amit eddig elhanya­golt, rájön, mennyire nem fi­gyelt oda sem másokra, sem önmagára. Szeretetre vágyik és meghittségre, ezért vándorol, felkeresi egyes életszakaszai­nak fontos szereplőit. „Olyan szerep, amilyet tízévente ha egyszer kaphat egy színész. Nem lehet személyes érintett­ség nélkül megélni” - nyilatkoz­ta Márkus Judit. PENGE Nem mobilon valljuk be Tisztelem a technikát, módjával használom is. Tisz­telem a verset, a szerelmet, tisztelem az alkotásra törek­vőt, becsülöm az akaratot. Mindenben megpróbálom meglátni, ami jó. Ha nincs benne üyen, inkább nem is fe­csérelném rá a szót. Aztán el­jött az a nap, amikor beborult, és olyasmi akadt a kezembe, amitől elborultam. Amikor én kissrác voltam, nem voltak még maroktele­fonok. Mostanában már van­nak, s használjuk is a mobilt, ez rendben van. Beszélgetés­re, internetezésre, satöbbire. Rövid szöveges üzenetet vi­szont egyre kevesebbet kül­dök. Pláne nem szoktam, ha komoly érzelmekről van szó. Ha netán szerelmet akarnék vallani, biztosan nem ezt a módot választanám. Az SMS „versek” sem nyerték el a tet­szésemet. Bár néhány jó da­rab született belőlük - bő egy évtizeddel ezelőtt kicsit divat is volt így írni frappáns, jópo­fa dolgokat -, de mára, úgy gondolom, ez kifutott. Persze nyugodtan lehet SMS „verset” írni, ha a címzettnek tetszik, rendben. Am, az, hogy mindez nyilvánosságra kerüljön, könyvben is megje­lenjen, az már nagyon hajaj I De megesett. Ha meg elol­vastam, akkor elmondom a véleményemet az SMS ver­sek című kötetről, amelynek szerzője Villant József. Meg­bántani nem akarom. Könyve postán jutott el hozzám. El­olvastam. Egy nap. Veszen­dő. Mint az idő, amit orvos­nál, várakozással tölt az em­ber, tele fájdalommal. Ami nem vers, az nem vers. Ezt ki kell mondani. Minden jópo­fának tűnő gondolatot vagy klapanciát nem lehet versnek nevezni. A legjobb akarat és felfedező szándék ellenére sem tudtam kiválasztani olyan SMS-t, amelyet jó szív­vel megosztanék most az ol­vasóval. Azért mégis álljon itt egy idézet, ne érjen vád, hogy nem mutattam be, mi az, ami nekem nem jön be: „rímeket kötök füzérbe/hogy ön a stílu­som dicsérje / ahogy penész a nedves falakon/úgy üt át cso­dálatom a szavakon”. A ke­ménytáblás, komolykodó címlapú könyv az elmúlt há­rom év citromdíjasa nálam. Hogy mit keresnek benne Szabó Ottó oda nem illő - egyébként kiváló - grafikái (mellesleg az alkotó feltünte­tése nélkül), azt végképp nem értem. Le vagyok sújtva. Varró Dani SMS versei után ezeket olvasni szépen mondva is: ha­jaj! Vagy inkább hajajaj! Pen­ge-történelmet fogok most írni. Nulla pont. Villant József: SMS versek. AB-ART, 2013. Értékelés: (XKXÔĎOOOO RÖVIDEN Lux-díjas az Alabama és Monroe Brüsszel. Az Alabama és Monroe című, fiatal belga párról és lányuk elvesztéséről szóló szerelmi történet nyerte idén az Európai Parlament filmes Lux-díját. Az elismerést minden év­ben olyan filmeknek ítélik oda, amelyek európai értékeket és társadalmi kérdéseket mutatnak be. Felix Van Groeningen, a győztes film rendezője megjegyezte: a Lux-díj nagyszerű kez­deményezés - olyan filmek is megtalálják a közönséget, ame­lyeket máskülönben kevesen néznének meg. Második helyen végzett a Miele című olasz-francia film, mely Pohárnok Ger­gely magyar operatőr közreműködésével készült, (eu) 2013 filmes toplistája az AFI szerint Los Angeles. A Gravitáció című sci-fi dráma, az Amerikai botrány című korrupciós történet és a Fruitvale Station című független film is szerepel azon a tízes toplistán, amelyet az idei legjobb amerikai filmekből állított össze az Amerikai Filmintézet (AFI). A válogatásba a Phillips kapitány című, Tom Hanksszel forgatott Szomáliái kalózdráma, a 12 év rab­szolgaság című film, a Nebraska című vígjáték, a Her című fu­turista románc, a Walt Disney életébe pillantó Mr. Banks megmentése, a hatvanas évekbeli New York-i folkzenei szín­padot bemutató Inside Llewyn David, valamint Martin Scorsese új mozija, A Wall Street farkasa került még be. Az AFI listája általában jól jelzi az Oscar-szezon várható ered­ményeit. (MTI/Reuters)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents