Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-12 / 289. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 12. www.ujszo.com Žitňanská, Beblavý és Vášáryová távozna Ismét „bomlásveszély” az SDKÚ frakciójában ÖSSZEFOGLALÓ A törvény nem szab határidőt, így akár évekig is elhúzódhat az ügy Pered a Legfelsőbb Bíróságon panaszolja be a kormányt Erről döntenek az ő emberei. A leszerelt peredi tábla és Štefan Harabin. (Képarchívum) Pozsony. Lapértesülések szerint az SDKÚ legalább há­rom parlamenti képviselője a frakcióból való kilépésen gon­dolkozik. Állítólag a frakcióve­zető, Lucia Žitňanská, valamint Miroslav Beblavý és Magdalé­na Vášáryová fontolgatják a ki­lépést. A TASR értesülései sze­rint nem kizárt, hogy döntésü­ket a párt elnökségének csütör­töki ülésén fogják bejelenteni. Beblavý nem akarta kom­mentálni a hírt, csupán annyit mondott, hogy továbbra is az SDKÚ képviselője. Arra a kér­désre, hogy még meddig, azt válaszolta, hogy jelenleg „fon­tolgatjuk a jövőnket a pártban.” Žitňanská végképp nem akart nyilatkozni, Vášáryová pedig bulvárhírnek LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Hiányos és a ki­sebbségi színházakra veszélyes lehet az új színháztörvény, amelyet a kabinet a tegnapi ülésén hagyott jóvá. A törvény előkészítője, a kulturális mi­nisztérium állítja, hogy semmi sem változik. „A jogszabály nem tárgyalja a színházak fi­nanszírozását, azok a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartoznak” - mondta lapunk­nak Jozef Bednár, a kulturális minisztérium szóvivője. Jogi elemzés igazolja azonban, hogy az új jogszabály visszalé­pés a jelenleg érvényeshez ké­pest. „Tartunk tőle, hogy a me­gyei hatáskörnek a pontos megfogalmazása nélkül a ki­sebbségi színházak pozíciója marginalizálódhat” - mondta lapunknak Sólymos László, a Híd frakcióvezetője az általuk készített elemzésre hivatkozva. Hasonló véleményen van Czajlik József, a kassai Thália Színház igazgatója is. „A Thália 70 százalékban tájoló színház, vagyis előadásaink többségét nem a székhelyünkön játsszuk, ami nagyobb költségeket eredményez, a megye által biz­tosított költségvetés ma sem elég - magyarázta a Thália nevezte ezeket az értesülése­ket. A képviselők elégedetlen­ségének egyik fő oka állítólag az, hogy Pavol Frešo, az SD­KÚ elnöke a párthoz csábítot­ta Dušan Répák jogászt, aki a HZDS képviselőit képviselte az Alkotmánybíróság előtt abban az időszakban, amikor Vladimír Mečiar pártjának képviselői megpróbálták be­tiltatni a Speciális Bíróságot. Arról, hogy Žitňanská ki­lépne az SDKÚ-ból, azután is hallani lehetett, miután Frešóval szemben elvesztette a pártelnöki posztért folytatott harcot. Ezt követően Beb- lavýval megalapította a Szlo­vákiát alkotjuk kezdeménye­zést, amely miatt mindkettő­jüket jelentős bírálat érte a párt részéről, (dem, SITA) igazgatója. - De el sem várható a teljes finanszírozás a megyé­től, hiszen az előadások jelen­tős részét nem is Kassa megyé­ben játsszuk.” Úgy véli, hogy az államnak is hozzá kellene já­rulnia a nemzetiségi színházak költségvetéséhez. Ugyancsak probléma, hogy az igazgatók kinevezésénél a megyefőnöknek már pályáza­tot sem kell kiírnia az igazgatói posztra. A jelenlegi törvény legalább a pályáztatást előírta a megyei önkormányzatnak, az új azonban semmit sem mond az igazgatók kinevezéséről. „A megyeelnök jóindulatán múlik, hogy kiír-e pályázatot, létrehoz-e valamilyen szakmai bizottságot, vagy saját maga dönti el, hogy kit javasol az igazgatói posztra” - magyaráz­ta Czajlik. Szerinte sokkal pon­tosabb és részletesebb szabá­lyokra lenne szükség a tör­vényben. A kulturális miniszté­rium szerint viszont a szakma egyetértett a jogszabállyal. „A törvény a színházak és a zenei intézmények szakembereinek szakmai vitáját figyelembe vé­vejött létre” - állítja Jozef Bed­nár. A jogszabály a tervek sze­rint jövő nyáron lépne életbe, várhatóan a parlament febru­árban kezdi tárgyalni. Pozsony. A Legfelsőbb Bí­rósághoz fordul Pered az elmaradt helynéwálto- zás miatt. Kérdés, mikor­ra dönt a Štefan Harabin által irányított testület. ÚJ SZÓ-HÍR Panaszkodni fognak. Pered önkormányzati testületé keddi ülésén döntött arról, hogy a Legfelsőbb Bíróságon támad­ják meg a kormány döntését, mellyel elutasította a peredi népszavazás által kért helynév­cserét. „Jogi képviselőnk meg­győzött minket arról, hogy ez a járhatóbb út” - mondta la­punknak Borsányi Gyula pere­di polgármester. „Nem látom a jogi lehetősé­gét annak, hogyan forduljunk az Alkotmánybírósághoz. Az egy dolog, hogy alkotmányel­lenes volt a döntés, de mindig az kérdeztem, de hogyan, mi­lyen paragrafus szerint kell benyújtani” - mondta lapunk­nak Katona Iván, Pered jogi képviselője. A jogász szerint közigazgatá­ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szokatlan újdonság vár a 3 és 6 év közötti gyermekek szüleire. Jövőre jelenteniük kell, hol vannak csemetéik és ki vi­gyáz rájuk, míg munkában van­nak. A módosítást, melyet már elfogadott a parlament, február­tól érvényes. Az állam így akar felügyelni azokra a gyermekek­re, akiknek szülei dolgoznak. Az új előírást főként a szülők bírálják, mivel a továbbiakban ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Alig egy hónapja lé­pett életbe a kóklerek elleni szi­gorúbb jogszabály, a gazdasági tárca máris újabb változtatáso­kat szorgalmaz. A fogyasztóvé­delmi törvény őszi módosítása­kor ugyanis megfeledkeztek a távollévők között kötött szerző­désekről, pedig uniós követel­mény, hogy az ilyen szerződé­sekkel szemben 2013-tól mind­egyik tagállamban hatékonyabb védelmet kell biztosítani. Á ha­táridő most már nem tartható, a gazdasági tárca műhelyéből származó tervezet 2014. április 1 -jei hatályossággal számol. A házaló kereskedelem, a távértékesítés és a termékbe­mutatók résztvevőinek védel­mét szolgáló fogyasztóvédelmi törvény néven ismert norma november 15-étől hatályos, de uniós követelményre a termino­si döntés született, ezért a ren­des bírósághoz kell fordulni. S azért egyenesen a Legfelsőbb Bírósághoz, mert a törvények szerint a központi közigazgatá­si szervek döntéseit - ilyen a kormány is -határozatait itt le­het megtámadni. Arra a kérdés­kötelezően jelenteniük kell majd a hivataloknak, hogy a gyermekük a nagymamánál van, vagy más felnőtt ügyel rá. A kormány ötletétől a hivatal­nokok sem lelkesek, nekik ugyanis több papírmunkát hoz ez a kötelezettség. A munkaügyi hivatalnak klasszikus levélben vagy e-ma- ilben kell majd elküldeni az in­formációkat arról, ki ügyel a gyermekre. Fel kell tüntetni az illető nevét, címét, elérhetősé­lógiát egységesítem, némileg módosítani kell, amit már az új jogszabályjavaslat címe is jelez: az üzleten kívül és a távollévők között kötött szerződésekkel szemben védelmet nyújtó fo­gyasztóvédelmi törvény. Az üzleten kívül - például a termékbemutatókon - kötött szerződésekkel szemben már a jelenleg hatályos jogszabály is jobban véd, mint a korábbi tőr­re, ha a bíróság elutasítja a pa­naszt, az Alkotmánybírósághoz fordulnak-e, Katona azt vála­szolta: ez az indoklástól fog függeni. „Ezt nem lehet előre tudni” - tette hozzá. Mint ahogy azt sem, mikorra dönt a Legfelsőbb Bíróság. gét s a gyermek életkorát és ne­vét. Aki nem teljesíti ezt a köte­lességet, az iránt érdeklődni kezdenek a hivatalnokok, s akár pénzbírságot is kiróhat­nak - ennek összegét még nem pontosították. Minden válto­zást jelenteni kell, például ha a gyermek egyik nap a nagyma­mánál van, másnap viszont már másnál. Azok a szülők sem mentesülnek a kötelesség alól, akik külföldön tartózkodnak. A kabinet a törvény elfoga­vények, ezt a védelmet most ki­terjesztik a távollévők között kötött szerződésekre is. Ezen­kívül a kereskedőknek bőveb­ben, pontosabban kell majd tá­jékoztatniuk a propagált ter­mékekről, szolgáltatásokról, és áprilistól a távúton kötött szer­ződésektől is 14 napon belül lehet majd visszalépni. Vagyis ha nem tetszik az interneten vásárolt mobiltelefon vagy a „Nem tudjuk. Lehet, hogy két hónap, de lehet, hogy öt év” - fejtette ki Katona Iván. Elmon­dása szerint a törvény nem szab határidőt a bíróság szá­mára, így csak a testületen mú­lik, milyen gyorsan fogja tár­gyalni az ügyet. (MSz) RÖVIDEN Ifjú Szivek- mégis van pályázat Pozsony. Egymásnak ellentmondó lépéseket tesz a kor­mányhivatal az Ifjú Szivek ügyében. Lapunk kérdésére a héten azt közölték, hogy csak január 1-je után kívánnak foglalkozni a július óta igazgató nélkül maradt táncszín­házzal, tegnapelőtt viszont hirtelen megjelent a kormány- hivatal honlapján egy pályázati felhívás, mely szerint új igazgatót keresnek. Áz Ifjú Sziveket a törvény értelmében csak hat hónapig vezetheti megbízott igazgató - ha január 1-jétől is megbízott személy vezeti az intézményt, a fenn­tartó, vagyis a kormányhivatal törvényt sért. A tegnapelőtt kiírt pályázattal viszont január elejére biztos, hogy nem lesz új igazgató, (vps) Levélben vagy e-mailben kell jelezni, ki vigyáz és mikor a 3 és 6 év közötti gyermekre Megbüntetik, ha nem jelenti, hol a gyereke Áprilistól a távúton kötött szerződésektől is 14 napon belül lehet majd visszalépni Újra módosítják a „kókleres” törvényt Mi micsoda az új jogszabályban? Az üzleten kívül fogalom azt jelenti, hogy a propagált termék megvásárlásáról szóló szerződést a vállalkozás üzletén, te­lephelyén kívül, azaz a fogyasztó lakásán, munkahelyén, át­meneti tartózkodási helyén, illetve a vállalkozás vagy harma­dik személy által ilyen célból szervezett utazás, rendezvény, termékbemutató alkalmával kötötték meg, de például a piac vagy a vásár nem tartozik ide. A távollévők között kötött szer­ződést a fogyasztó és a vállalkozás valamilyen távközlő esz­köz segítségével köti meg - jellemzően az interneten. dását azzal magyarázta, hogy az állam eddig nem tudott megfelelő védelmet nyújtani a bántalmazott vagy kínzott kiskorú gyermekeknek, feb­ruártól viszont minden gyer­mekről tudni fognak. A rende­let ellenzői viszont állítják, hogy ez az intézkedés túlzott beavatkozás a családok ma­gánéletébe, nem beszélve ar­ról, hogy a gondterhelt szü­lőknek így még több felada­tuk lesz. (Topky, dem) katalógusból rendelt ruha, in­doklás nélkül a termék átvéte­létől számított 14 napon belül vissza lehet küldeni (jelenleg csak 7 nap áll rendelkezésre). Az eladónak pedig a szerződés­től való visszalépéstől - az erről szóló információ postázásától - számított 14 napon belül a pos­taköltséggel együtt vissza kell fizetnie a termék árát, esetleg előleget, törlesztőrészletet. A fogyasztónak ugyancsak 14 nap áll majd rendelkezésére, hogy visszaküldje vagy szemé­lyesen visszaadja a terméket - ez esetben a postaköltséget már nem lehet visszakövetelni. Ezek a szabályok az Európai Unió egész területén egysége­sek - egyformán vonatkoznak az összes tagállam területén vásárolt termékre, akár távol­lévők között kötött szerződés­ről, akár termékbemutatóról van szó. (sza) Problémás az új színháztörvény Nem pályázat útján választanának igazgatót

Next

/
Thumbnails
Contents