Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-10 / 287. szám, kedd
Baljós csönd az Old Traffordon: mi történt a Manchester Uniteddel? 2013. december 10., kedd, IX. évfolyam, 49. szám Kisfiúk fociznak a dél-afrikai Qunuban. Ebben a faluban nőtt fel Nelson Mandela (1918-2013) Nobel-békedíjas emberjogi aktivista. (Fotó: Paul Lowe, 1994) A Semmi és a Valami Hétvégén elolvastam egy könyvet. A címe: Semmi. írta: Janne Teller. Nem létfilozófiai traktátus, hanem ifjúsági könyv, ún. diákregény. Arról, hogy érdemes-e élni. S ha igen, akkor mién érdemes. Miért és hogyan. A könyv főhőse, egy iskolás fiú úgy gondolja, az égvilágon semminek nincs értelme, ezért semmit sem érdemes csinálni: nem érdemes tanulni, nem érdemes focizni, nem érdemes részt venni a mindennapi küzdelmekben. Úgy dönt, passzív szemlélődéssel fog beleolvadni a semmibe. Felmászik hát egy fára, s onnan prédikál az osztálytársainak. Szerinte az élet a halál felé tartó lét (Sein zum Tode, ahogy Heidegger mondaná), s különben is: azért járunk iskolába, hogy aztán munkába álljunk, ahol azért fogunk dolgozni, hogy néha szabadságra mehessünk és pihenhessünk - de akkor miért nem kezdjük máris a pihenéssel? „Hát a szerelmesdinek mi értelme van?- kérdezi a lázadó kamasz a fa tetejéről. — Először szerelmesek leszünk, aztán járunk, aztán már nem vagyunk szerelmesek és szakítunk... Minden egy nagy színjáték, és csak arra megy ki az egész, hogy úgy csináljunk, »mintha«.” S prédikál, egyre csak prédikál. Arról, hogy az élet múlandó, s ezért minden hiábavalóság. A többieket irritálja ez a nihilizmus, s be akarják bizonyítani, hogy igenis vannak dolgok, amelyek fontosak az életben. Amelyek számítanak. Összegyűjtik hát az értékeiket. Pontosabban: beszolgáltatják. Sírva, nehezen, de mégis. így épül fel a Fontos Dolgok Halma. Ez lesz az ő bizonyítékuk arra, hogy igenis van értelme az életnek, hiszen íme: van, ami számít. S hogy mi az? Mindaz, amiről nehezen mondanak le. Egy újonnan vett zöld szandál. Egy távcső. Egy copf. Egy... De nem mesélem tovább, mert a történet ezen a ponton egyre meredekebbé válik, a sztori vége pedig, ennyit még elárulhatok, kifejezetten kegyetlen. Vagy inkább: kifejezetten emberi. A Komáromi Szalon egyik tavaszi vitaestjének résztvevője Isten létét megkérdőjelezendő mesélte el az alábbi történetet: portugál-brazil futballmeccsre készülnek a csapatok, az öltözőben mindkét csapat játékosai ugyanazon a nyelven (portugálul), ugyanazokkal a szavakkal imádkoznak Istenhez, s a pályára kifutva is ugyanazokkal a mozdulatokkal vetnek keresztet. Ennek ellenére az egyik csapat győz, a másik veszít. Ha létezik az igazságos Mindenható, miért hagyta győzni az egyik csapatot? Mire gondoljanak a vesztesek? Hogy őket kevésbé szereti az Isten? Amire Pólya Katalin párkányi református lelkész annyit válaszolt: egyáltalán nem biztos, hogy a futballban a győzelem a fontos. De ha nem a n Egyáltalán nem biztos, hogy a futballban a győzelem a fontos. S egyáltalán: miért izgulunk egy focimeccs miatt, ha úgyis minden múlandó? győzelem, akkor mi a fontos a futballban? S egyáltalán: miért fontos nekünk egy kilencvenperces focimeccs, ha úgyis minden múlandó? ,A Föld négymilliárd-hatszázmillió éves, de ti legfeljebb csak százévesek lesztek!- kiabálja csúfondárosan a fa tetejéről a Semmi című regény főszereplője. - Az a pár év nem éri meg a fáradságot!” S éppen ebben nincs igaza! Mert ha sokmilliárd évig élnénk, akkor tényleg ráérnénk értelmet keresni az életünknek százmillió év múlva is. Csakhogy nekünk azzal a tudattal kell élnünk, hogy minden napunk az utolsó, így nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ne higgyünk semmiben, hogy henyéljünk, hogy felmásszunk egy fára, s ott kuksoljunk. Kell találnunk valamit, ami értelmet ad az életünknek. Mi ez a Valami? Mindenkinek más: kinek a szerelem, kinek a barátság, kinek a munka, kinek a szabadság, kinek Jézus, kinek a rock’n’roll, kinek a haza, kinek egy drága Parker toll, kinek a család, kinek a karrier, kinek egy nagy ház, s hozzá egy terrier, kinek a mosoly, kinek a könnyek, kinek Beethoven s kinek a könyvek, kinek a színház s kinek a mozi, kinek a tánc - vagy épp a foci. Gazdag József