Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-06 / 258. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 6. Hirdetés 5 Sok gyerek él ilyen körülmények között (Fotók: sxc.hu, képarchívum) TANULJUNK AZ UJ SZÓVAL! 4. rész - Nehéz pénzügyek Szegénység a családban szegénység mindig létezett, de manapság egyre nagyobb méreteket ölt világszerte, mint a közelmúltban bármikor. 2010-ben 1 milliárd 215 millióan éltek a szegénységi küszöb alatt, ez az emberiség közel ötödé. Az Európai Unióban minden hatodik ember él a létminimum alatt. Szegénységi küszöb A 21 . században minden négy emberből egy naponta kevesebb mint 1 dollárból él. A nemzetközileg megállapított szegénységi küszöb 2 dollár naponta. Indiában a polgárok egyharmada még 1 dollárnál is kevesebb pénzt keres. Minden egyes nap körülbelül 25 ezer ember hal éhen - vagyis 3,5 másodpercenként egy. Többségük gyerek. Mindenki ügye Amikor a szegénységről beszélünk, már nem csak távoli vidékek éhező gyerekei jutnak eszünkbe, hiszen mindenki ismer a környezetében olyanokat, akik a gazdasági válság következtében elveszítették a munkahelyüket, segélyből kénytelenek élni. Emiatt a munkanélküliek gyerekei is sokkal szerényebb viszonyok között nőnek fel, nem jut annyi pénz egészséges ételekre, szép ruhára, iskoláztatásra, nem tudják fizetni a lakásfenntartás költségeit. Sokszor olyan hátrányos helyzetbe kerülnek, amelyből már maguk, segítség nélkül nem tudnak kikerülni. Afrikai háborúk A világon 1,2 milliárd szegény él. A legszegényebb kontinens Afrika, ahol a népesség közel fele, vagyis 300 millió ember éhezik. Az utóbbi 15 évben a szegény afrikai országok több mint 300 milliárd dollár értékű segélyt kaptak - ugyanebben a periódusban közel ugyanennyit költöttek háborúkra is, infrastrukturális befektetések vagy az oktatás és az egészségügy fejlesztése helyett. A háborúk ráadásul tömeges elvándorlást, parlagon maradt földeket, munkanélküliséget okoztak. A szegénység másik legfontosabb kiváltó okai a természeti katasztrófák: a hosz- szúra nyúló aszályok, a földrengések, árvizek, vulkánkitörések. Éhezők Az elmúlt két évtizedben az éhezők aránya a nagyvilágban 24 százalékról 14 százalékra csökkent, azonban ez még mindig 842 millió embert jelent. Az éhezők többsége - 827 millió ember - a fejlődő országokban él, ahol a gazdasági növekedés ellenére a szegénység, valamint az alultápláltság jelenti a gyermekek számára a legnagyobb veszélyt. A szűkölködők száma legnagyobb mértékben az utóbbi két évtizedben Kelet-Ázsiában csökkent, és Afrikában a Szaharától délre fekvő térség volt az egyetlen, ahol nőtt. Drogoznak, Magányos, elutasított, elveszett, kétségbeesett — ezekkel a szavakkal jellemezték lelkiállapotukat a munkanélküli fiatalok. Az állástalan- ság rossz hatással van az önbecsülésükre, az érzelmi stabilitásukra és az általános közérzetükre. Minél hosszabb ideig munkanélküliek, annál valószínűbb, hogy sérül a lelkiviláguk. Ezek a munkanélküli fiatalok szégyellik magukat, és úgy érzik, elutasítják, nem szeretik őket. Gyakran ezek a maradandó hegek később sem forrnak be. ATanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány 7., 8. és 9. évfolyamos diákoknak készült, országszerte 2000 magyar tanuló olvassa, október 14-étől november 15-éig. A polgári neveléseken az alapvető emberi jogokat dolgozzuk fel. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, az öt tematikus oldal anyagával pedig gyarapíthatjátok tudásotokat. A projekt a Szlovák Köztársaság Külügyek és ^ Európai Ügyek Minisztériumának anyagi támogatásával valósul meg az Emberi Szabadság- '“j“ jogok Védelmében dotációs programban. E dokumentum tartalmáért kizárólag a Petit Academy Alapítvány felel. A következő témaoldalt november 13-án olvashatjátok, téma: az önkéntesség. Munka nélkül Jelenleg az ország munkaképes lakosságának 14 százaléka nem talál magának munkát. A gazdasági válság elmúlt öt éve alatt az ipari termelésben több mint 70 ezer állás szűnt meg, a mezőgazdaságban 13,6 ezer, az építőiparban legalább 8 ezer, a kereskedelemben és vendéglátásban pedig mintegy 4 ezer. Összesen legalább 100 ezerrel kevesebben dolgoznak ma, mint a csúcspontnak számitó 2008 második negyedévében. Sok pályakezdő fiatal szembesül azzal, hogy bejelentett, állandó munkahelyet találni ma hazánkban szinte lehetetlen feladat. A pénztelenség, a bizonytalanság és a folyamatos kudarcok pedig lelkileg is megviselik őket. Az Európai Unióban a fiatalok 23,2 százaléka állástalan, miközben az uniós átlag szerint a gazdaságilag aktív lakosság 11 százaléka munkanélküli. Szlovákiában ennél is rosszabbak a mutatók: a 25 éven aluli, de már gazdaságilag aktív fiatalok 34,6 százaléka munkanélküli, az országos átlag pedig 14,2 százalék. Az Európai Bizottság tavaly decemberi közleményében megfogalmazódott: a munkaerő-piaci válság olyan károkat okozhat a fiatal nemzedék zömének életében, amely kedvezőtlen hatást gyakorol a foglalkoztatásra, a termelékenységre, csakúgy, mint a társadalmi összetartásra. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) főigazgatója, Guy Ryder pedig nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen aggasztó a tartósan munkanélküliek helyzete, mert minél tovább marad munka nélkül egy álláskereső, annál nehezebb visszakerülnie a munkaerőpiacra. A fiatalok a legkiszolgáltatottabbak a munkaerőpiacon, az átlagosnál ötször nagyobb az esélye annak, hogy *v csak munkaerő-kölcsönzés révén kapnak állást, illetve ^ csak bizonytalan munka vagy részmunkaidős állás jut nekik. isznak Egy brit felmérés szerint a munkanélküliség az emberek 10 százalékánál alkoholizmushoz vagy drogozáshoz vezet, márpedig a válság miatt rengeteg fiatal nem jut munkához. Ez a generáció sokkal rosszabb helyzetben van mind az egészségügy, mind a társasági és a családi élet terén. A mostani fiatal nemzedéket azért nevezik elveszettnek, mert a hatások, melyek érik, nagyon erőteljesek és tartósak, a boldogságra és az egészségre sokkal jobban hatnak bárminél, legyen az a munkabér vagy a munkával való elégedettség - olvasható a Personnaltoday.com tanulmányában. A diplomások elözönlik a munkaerőpiacot, a kevésbé képzettek háttérbe szorulnak, s akiknek semmilyen tapasztalatuk vagy végzettségük sincs, távol kerülnek a munkától. Néhányan még sohasem dolgoztak, mások pedig még nem . dolgoztak eleget ahhoz, hogy j- • kiderült volna, mihez is értenek w leginkább. A válság következtében azok a fiatalok, akik most végezték a középiskolát, a főiskolát vagy az egyetemet, rendkívül zárt munkaerőpiaccal találták magukat szemben, s ez évtizedeken keresztül így maradhat. A SZEGÉNYSÉG VILÁGNAPJA Október 17-ét az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította. A világnap gondolata a francia Joseph Wresinski (1917-1988) atyától, az ATD - Negyedik Világ Mozgalom alapítójától származik, akit a szegények papjának neveztek. Wresinski 1987-ben azt mondta: „Valahányszor férfiakat és nőket arra ítélnek, hogy súlyos szegénységben éljenek, emberi jogok sérülnek. Magasztos kötelességünk, hogy erőink egyesítésével biztosítsuk a jogok érvényesülését.” Kiút az oktatás Sürgősen foglalkozni kell azokkal a tényezőkkel, amelyek miatt a szegénység és a társadalmi kirekesztés olyan nehezen kezelhető. Ezért segiteni kell az emberek képzését, hogy álláshoz - vagy jobb álláshoz - juthassanak. Az oktatás kiutat jelent a szegénységből azáltal, hogy megadja a jó állás megszerzéséhez szükséges készségeket és magabiztosságot. A munkaerőpiacokat mindenki - a fiatalok, az idősek és a fogyatékkal élők - számára is hozzáférhetőbbé kell tenni. Sok szegény ember szenved rossz lakhatási körülményektől azért, mert nem engedhet meg magának egy rendes lakást. Ez az egészségükre és az általános jólétükre is rányomja bélyegét. A legszegényebbek védelméért a szociális ellátórendszereket, az egészségügyet és a szociális segélyezést is hatékonyabbá kell tenni. Az egyik legfontosabb eszköz azonban az oktatás támogatása és a korai iskolaelhagyás megakadályozása, mivel a magasabb szintű és jobb oktatás a szegénység leküzdésének kulcsfontosságú eszközei. Európában azok számítanak szegénységben élőnek, akiknek a háztartásában a bevétel nem éri el az országban háztartásonként számított medián bevétel 60%-át. Az EU-ban körülbelül 23,5 millió ember kénytelen naponta kevesebb mint 10 euróból megélni. Az időseket, a nagycsaládokat, az egyszü- lős családokat, az etnikai kisebbségeket, a bevándorlókat, a hajléktalanokat és a gyermekeket p fenyegeti leginkább a szegénység veszélye. ■ A nincstetenség gyakran , nemzedékről nemzedékre oroklodik. Nadácia Petit Academy MP130609 A világon 1,2 milliárd szegény él
