Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-06 / 258. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZÓ 2013. NOVEMBERÉ. Közélet-hirdetés 3 Flašíková-Beňová szerint a megyének van elég bevételi forrása „Ne dobjuk ki a pénzt” Monika Flašíková-Beňová (Tomáš Benedikovič felvétele) Pavol Frešo szerint az elmúlt négy évben olcsóbb lett a megye működése „Megállítottuk az eladósodást” (Gabriel Kuchta felvétele) A Smer alapító tagja, tíz éve európai parlamenti képviselő. Pártja őt indította a jobboldali bástyának tartott Pozsonyban a megyeelnöki posztért. Monika Flašíko- vá-Beňovát kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Az eddig nyilvánosságra hozott felmérés alapján Pavol Frešo vezet, Pozsonyt mindenki jobboldali megyének tartja. Ennek ellenére bízik a sikerben? Én nem bal-jobb skálán mérem az esélyeket. A programom nem értékelhető baloldali vagy jobboldali megközelítésből. Olyan dolgokat tartalmaz, amelyeket a választások győztesének mindenképpen meg kellene valósítania, tekintet nélkül a pártállására. A cél jobbá tenni a megye lakóinak életét, a megye által kínált szolgáltatásokat az európai szinthez szeretném közelíteni. Az egyetlen releváns eredményt kínáló felmérés maga a választás. Ön jelenleg EP-képviselő, miért akarja Pozsonyra cserélni Brüsszelt? Már tíz éve Brüsszelben dolgozom, és látom, hogy a regionális politikát is lehet eredményesen végezni. Elég, ha arra gondolok, amikor télen Schwe- chatról autózom Pozsonyba: Ausztriában a hótól szépen megtisztított utakon autózom, amikor azonban áüépem az osztrák-szlovák határt, mintha egy másik világba érkeznék meg. Az Európai Uniónak már Szlovákia is tíz éve tagja, nálunk is lehetnének olyan körülmények, mint a szomszédunkban. Ezt meg lehet valósítani nálunk is, azért indultam a választásokon. Nem tartja magát kicsit a Smer áldozati bárányának vagy kísérleti nyulának, hiszen pártjának itt a legkisebb az esélye a sikerre? Az emberekkel való találkozásaim az elmúlt hónapokban nagyon pozitívak voltak, egyáltalán nem érzem magam áldozatnak. Nagyon örültem annak, hogy a Smer saját jelöltet indít Pozsonyban is, hiszen ez első alkalommal történt. Nem tudom, hogy Pozsony megyében rajtam kívül ki mást tudtunk volna indítani, hiszen minden ismert kollégám a kormányban van. Én nem vagyok miniszter, de ismernek, feltehetően ezért esett rám a választás. Minden jelölt azt hirdeti, hogy jobbá szeretné tenni a megyét, de a megyei jogkörök nem túlságosan szélesek. Ezt is figyelembe véve megvalósíthatónak tartja programját? A hatáskörök valóban nem túlságosan szélesek, de szerintem elégségesek. A hatáskörünkbe tartoznak a másod- és harmadrendű utak, a fővárossal nagyon jó kapcsolatot építhetünk ki, sokkal szorosabban együttműködhetünk a járási hivatalokkal. A szociális politika területén is viszonylag széles hatáskörökkel rendelkezünk, hiszen a megyéhez tartoznak a nyugdíjas otthonok, a szociális otthonok. A középiskolák fenntartója is a megye. Ezekkel a hatáskörökkel a korábbi megyefőnökök nem éltek megfelelően. Az egyik legláthatóbb terület a közlekedés. Ön is említette az utakat, a közlekedés komoly probléma Pozsonyban és az egész megyében. Min javítana? A közlekedés valóban az élet szinte minden területét érinti, el kell jutni munkába, de a vállal- kozásokfejlesztéséhez is jó úthálózat kell. Az utakkal az elmúlt tíz évben semmi sem történt. Még a kátyúzásra szánt pénzt sem teljes egészében a célnak megfelelően használták fel. Nyakunkon a tél, és azt tartom a legszomorúbbnak, hogy még mindig arról vitatkozunk, hogy ki fedezze a kátyúzás költségeit. Odáig még el sem jutottunk, hogy új utakat építsünk. Ezért örülök, hogy a közlekedési tárca már megkezdte a pozsonyi nullás körgyűrű és az R7-es projektek megvalósítását. Tudom milyen szörnyű a közlekedési helyzet, müyen nehéz bejutni Csölle és Dénesd irányából a fővárosba, hiszen én is arra lakom. A legrosszabb az, hogy ezt is politikai célokra használják. Ha új miniszter érkezik, az megszünteti a korábbi terveket, egy következő választással pedig minden kezdődik elölről. Az utak nem jobb- vagy baloldaliak, vagy vannak utak, vagy nincsenek. A kátyúk eltüntetéséhez pedig jobb együttműködés kellene a fővárossal, a megoldás a közös útkarbantartó vállalat lehetne. Ehhez kapcsolódhatnának például a Pozsonyon kívüli járásokis. A megye második legfontosabb hatásköre a szociális politika. Hogyan látja, megfelelő például a nyugdíjas otthonok állapota? Van elég férőhely a megyében? Nem is a férőhelyek kérdése a legnagyobb probléma, én sokkal súlyosabb ügynek tartom, hogy a megye jogellenesen kér pénzt a lakóktól. Ezt a jogellenes gyakorlatot a kerületi ügyészség már megtámadta. Szomorúnak tartom, hogy Pozsony megyében a 21. században pénztelen nyugdíjasokon bírósági eljárással hajtanak be pénzt olyan szolgáltatásokért, amelyek ellentétesek a törvényekkel. Ezeket a díjakat azonnal el fogom törölni. A másik fontos probléma, hogy a szociális otthonokban olyan emberek élnek, akiknek a nyugdíja 150-170 euró. Az otthon költségei ezt a pénzt teljesen felemésztik, a lakónak nem marad semmi a nyugdíjából. Ilyen ügyfeleknek szociális támogatást akarunk majd adni, hogy legalább valami támogatást kapjanak. Lesz elég pénze a tervei megvalósítására? Hogyan látja a megye költségvetését? Pozsony megye eladósodottsága nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt időszakban. Az eladósodottság mértéke azonban csak 38%-os. Az igazság az, hogy Pavol Frešo a pénzt nem konkrét projektekre költi, csökkent az oktatás, a szociális terület költségvetése, ezzel szemben nőtt a megyeelnök irodájának költségvetése csaknem egymillió euróval. Ez szerintem feleslegesen kidobott pénz. Beszélni kell arról is, hogy az iskolák nem igényelnek felújítást, mivel arra közbeszerzést kellene kiírni, inkább kitalált javításokra kémek pénzt, mert erre nem kell közbeszerzés. Az iskola- épületek sokszor életveszélyes állapotban vannak, de új a kazánházuk. A megyének van elég pénze, de nem szabad hülyeségekre elkölteni. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A hatékony megyei gazdálkodásra helyezi a hangsúlyt Pavol Frešo, akit hét párt, az SDKÚ, a Híd, a KDH, az SaS, az MKP, az OKS és a Zöldek Pártja támogat a megyeelnöki poszt újbóli megszerzésében. Frešo szerint az elmúlt négy év eredményes volt. A legfontosabb projektek közé az Ausztriába vezető kerékpártúdat, az integrált közlekedési rendszer elindítását, az utak és közúti hidak javítását és a turizmus támogatását sorolja. Szerinte a széles jobboldali összefogás segíti majd a tervei megvalósításában. A megyeelnök úgy véli, az elmúlt négy évben csökkent a megye adóssága, pedig smeres ellenfele, Monika Flašíková-Beňová ennek ellenkezőjét állítja. „2009-ben a megyének a 19,82 milliós hitele mellett 24,74 millió eurós rejtett tartozása is volt - mondta lapunknak Frešo. - Ezt a több mint 44 millió eurós tartozást sikerült négy év alatt 37 millió euró alá szorítani.” Ezzel párhuzamosan szerinte olcsóbb lett a megye működése is. „Az előző ciklusban egy lakosra havi 20 euró megyei kiadás jutott, az elmúlt négy évben ezt 16,50 euróra sikerült csökkenteni” - magyarázta az elnökjelölt. A következő időszakban további 20 száA megyeelnök Frešo zaíékkal csökkentené a megye eladósodottsági szintjét, amely országos viszonylatban már ma is a második legjobb. A megye egyik legfontosabb hatáskörének az oktatásügyet tartja. „Az egyik legnagyobb problémát az alacsony tanárbérek jelentik, ezek sokkal alacsonyabbak, mint a pozsonyi regionális átlagkereset” - állítja Frešo. Ez szerinte azt eredményezi, hogy a tanárok inkább más állás után néznek, ami az oktatás színvonalának romlását eredményezheti. A megye ezért hozzájárul a tanárok béréhez, tavaly ádagosan havonta fejenként mintegy 20 euró bérkiegészítést fizetett. A tanárok megtartását segíti a lakásprogram is, amelynek keretében szabályozott bérű lakáFIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS sokat biztosítanak a pedagógusoknak. Frešo szerint nem állja meg a helyét Flašíková Beňovának az az állítása sem, hogy az iskolák komplex rekonstrukciója helyett csak kitalált hibák elhárítása folyik. „Valódi kárelhárítás folyt, amikor ugyanis átvettem a megyét, a hatáskörünkbe tartozó 404 épület közül sok rettenetes állapotban volt” - állítja a megyeelnök. Szerinte a beruházásokat versenyeztették. „A kárelhárításban 42 cég vett részt, míg az előző időszakban, amikor Flašíková-Beňová volt a megyeelnök helyettese, a köz- beszerzések 90%-a három cég vagyonát növelte” - jelentette ki Frešo. A megyeelnökkel készült interjúnk az ujszo.com-on olvasható, (lpj) Tisztelt Választópolgárok! A Magyar Közösség Pártja fokozott figyelmet fordít a megyei és a helyi önkormányzatokra. Ily módon is védeni kívánja a szlovákiai magyar közösség érdekeit. A megyei önkormányzatok különös jelentőséggel bírnak, hiszen azok néhány területen képesek ellensúlyozni a szlovák kormány (rossz) döntéseit. A megye a közösség szempontjából fontos hatáskörökkel bír: középiskoláink, kórházaink, szociális intézményeink, útjaink szinten tartása, fejlesztése mindannyiunk közös érdeke, hiszen nem csak a saját, hanem szeretteink - gyermekeink, szüléink, nagyszüleink - mindennapjainak is része. Ránk nézve külön felelősség a fentebb említett intézményeken belül a magyar érdekképviselet vállalása. Ez nem csupán azt jelenti, hogy nem engedjük megkurtítani az általunk lakott járásokat anyagiakban, de ide tartozik a kétnyelvűség megyei intézményekben való következetes megvalósítása is. Ügy vélem, a szlovákiai magyarok megérdemlik, hogy populista ígérethalmaz helyett munkán alapuló, ténylegesen megvalósítható programot kínáljunk számukra. Megyei szinten képviselőink nem ritkán irányító szerepet vállalva, közös elveink alapján, a helyi magyar közösség érdekeit figyelembe véve sikeresen működtek együtt eddig is a szlovák pártokkal. Az erős képviselet továbbra is nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy kellő súllyal tudjuk megjeleníteni a magyarlakta régiók érdekeit. Ez közös ügyünk és létérdekünk. Bízom benne, hogy Önök november 9-én az urnákhoz járulnak, és az MKP jelöltjeit tüntetik ki bizalmukkal. MAGYARS közösség! Berényi József, az MKP elnöke
