Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-30 / 279. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 30. www.ujszo.com Átadták az Arany Opus díjat Dunaszerdahely. Szalay Zoltán és Tóth László vehette át az Arany Opus díjat tegnap a VIII. Őszi írófesztiválon. A Szlovákiai Magyar írók Társasága által meghirdetett szépirodalmi pályázatra név nélkül, csupán jeligével küldték be alkotásaikat az írók és költők. Idén 29 mű érkezett be, valamennyi megtalálható a www.szmit.sk honlapon. A két győztes mű A futár című Szalay Zoltán-elbeszélés (Jelige: Artéria) és a Virág helyett című Tóth László-vers (Jelige: Flóra). A VIII. Őszi írófesztiválról lapunk hétfői számában olvashatnak bővebb beszámolót. (juk) KÉPERNYŐ Szigorúan bizalmas Igazi jó krimi, csavaros történettel, remek dialógusokkal, hiteles karakterekkel. És akinek mindez nem elég, értékelheti a korhűséget (ötvenes évek, Los Angeles), és felfedezheti a film noir jegyeit. Egy kávéházi tömegmészárlás a kiindulópont, az ügyben két, eltérő habitusú zsaru nyomoz: Guy Pearce, a tipikus jófiú és a fiatal Russel Crowe, aki előbb üt, aztán gondolkodik. Ki nem állhatják egymást, ráadásul munkájuk során mindketten beleszeretnek a dögös luxuslo- tyóba, akit Kim Basinger formál meg. (Nem mellesleg: alakításával 1998-ban a legjobb női mellékszereplő Os- car-díját érdemelte ki. A forgatókönyvért is kapott egy Kim Basinger (Képarchívum) szobrocskát a film, amely sokak szerint azért sikkadt el a mezőnyben, mert abban az évben a Titanic valamennyi vetélytársát a víz alá nyomta.) A két zsaru nem tud előbbre jutni, ezért segítségül hívják felfüggesztett kollégájukat, Kevin Spacey-t, aki ugyan erősen megkérdőjelezhető módszerekkel dolgozik, viszont rendkívül eredményes. Fontos szerepe van a sztoriban egy bulvárlap fő- szerkesztőjének is (Danny DeVito), aki a város összes mocskos ügyéről tud, és már a rendőrség kiérkezése előtt címlapsztorit közöl. Az ő lapjának címéről (L. A. Confi- dental - Szigorúan bizalmas) kapta a címét a film. Curtis Hanson rendező már azelőtt is bizonyított. Először mindenkit elriasztott a babysitterektől (A kéz, amely a bölcsőt ringatja), majd reklámot csinált a raf- tingnak (Veszélyes vizeken). A Szigorúan bizalmas az alvilág és a rendőrség összefonódásáról rántja le a leplet, a bulvármédia praktikáit is alaposan kivesézve. A legérdekesebb azonban a karakterábrázolás, a szereplők személyiségének változása az események sodrában. A befejezése pedig telitalálat - meglepő, váratlan, ám tulajdonképpen logikus. (juk) Látható az Ml-en, vasárnap 21.40-től. Szabó G. László beszédes könyve Törőcsik Mariról - mindenki megszólal, aki fontos a történetben Vallomások körhintamenetben A magyar színházi és filmes múlt és jelen alapos ismeretével, a legapróbb részletre kiterjedő szakmai figyelemmel, a lélek legfinomabb rezdülésére is érzékeny, nyitott szívvel, tehetséggel és szeretettel megírt könyv. Ahogy Törőcsik Marinak is fontos. TALLÓSl BÉLA A magyar film és színházi élet élő legendája, korunk egyik legszebb, legnagyobb, legcsodálatosabb színésznője rögtön a könyvet indító rövid interjúban kifejti: azt tartja a legeslegfontosabbnak az életében, hogy szeretni tudjon, mert annál semmi sem fontosabb, hiszen győzni csak szeretettel lehet. És semmi sem idegesíti annyira, mint a tehetségtelenség. „Van vagy tíz zseniális rendező a világon... engem nem érdekel, hogy kilencvenezer azt állítja magáról, hogy rendező... nekem nem. (...) Én csak örömből tudok dolgozni. (...) Egy műalkotásnál újabb műalkotás kell, hogy létrejöjjön, ami maga az előadás. Azt pedig csak egy ember tudja létrehozni, akit én inspirálhatok.” Most ez a könyv az „előadás”, amely a Szabó G. László és Törőcsik Mari közti jó pár privát és több közreadott beszélgetéssel megalapozott „szerelmes körhintamenetben folytatott csevegéssel” a közös inspiráció fényét mutatja meg. „Ha nem igazán nagy rendezővel dolgozom, akkor nem a helyén használom a tehetségem. Ha viszont a helyemen sikoltok, a helyemen szaladok, a helyemen nézek riadtan, akkor az mind új fényt kap.” Itt, ebben a könyves Körhintamenetben minden megszólalás, a másutt félig megvallott dolgok, magánéleti és szakmai vallomások is a helyükön hangzanak el, új fényt kapnak. Az érzelmek a helyükön nyílnak meg, s az őszinteség tükrében fénylenek. A kapcsolat Szabó G. László és Törőcsik Mari között a legmélyebb pontok és érzelmek feltárásán alapszik - ennél tovább már nem lehet elmenni egymás megmutatásában (főleg, ha annak még olvasóközönsége is lesz). Nem lehet tovább elmenni abban, ahogy Törőcsik Mari soha nem ismétlődő, (ahogy ő fogalmaz) kutyaütően ihletett pillanatokban átadja az életét - élete fényét. Hiszen magánemberként is ugyanaz a csoda, mint mások bőrébe bújva, ha olyan emberre talál, aki „örömködve”, ,jó tartalmú hevületekkel” szól hozzá. A könyv szerzőjének, Szabó G. Lászlónak azt mondja: „Kell az embernek, hogy olyanok vegyék körül, akik jó értelemben elfogultak vele. Maga ilyen. (...) Régóta figyeli a pályámat, és évtizedek óta elfogult velem, nagyon is jó irányban.” A magyar film vüágkörüli útját is nyomon követi a könyv a színésznő szerepeivel, el-el- időzve Törőcsik Mari „filmes otthonaiban”: Cannes-tól Chicagón, Acapulcón, Karlovy Varyn és Moszkván át Taormináig, és Selmecbánya sem marad ki (a lista még így sem teljes) - mint mondja: „sok helyütt van egy darab a múltamból”. Tíz, Budapesten, Hévízen, Pozsonyban vagy telefonon készült interjú, 2011 áprilisával kezdve és 2013 márciusával befejezve, a színésznőnek abból a korszakából, „miután visszajött” a klinikai halálból (ahogy ő mondja: fizikai agyA magyar film világkörüli útját is nyomon követi a könyv Törőcsik szerepeivel, Cannes-tól egészen Karlovy Varyig. halálból), jórészt olyan történetekkel, amelyeket eddig Törőcsik Mari még sose mesélt el, s amelyeket éles elmével hoz vissza a múltból. Olyan részletekkel, amelyek a legpozitívabb döbbenettel „olvastatják magukat” úgy, hogy nem lehet letenni a könyvet. Az írott szóban az élőbeszéd varázsával, Törőcsik Mari „legmagánéle- tibb” megszólalásában. Aki ma már azt mondhatja: „volt egy gyönyörű halálom”, s úgy mesél a Vasziljev rendezte kaposvári Marguerite Duras-elő- adásról, hogy „...a halálom évfordulóján megvolt a bemutató”, vagy hogy „a halálom utáni első nyarat végigdolgoztam”. Az interjúkban is így, finom öniróniával átszőtt humorral, mindent az időskori bölcsességből fakadó kacér megengedéssel szemlélőn, a túloldalt megjárt, felvértezett vándor hatalmával meséli el, hogyan dolgozott rendezőkkel a halála után. Azt a fényt, ami Törőcsik Mari tehetségétől világít mindörökre halhatatlanul a magyar színház- és filmtörténetben, az elismerés szaván felerősítik azoknak a pályatársaknak, színészpartnereknek és rendezőknek a vallomásai, akik inspiráló és inspirációt fogadó művésztársak voltak Törőcsik Mari pályáján. A magyar színházi és filmes élet legendás színésznőjével ültek együtt parádés körhintamenetekben. Több mint negyven művészt szólaltatott meg Szabó G. László. Ha a hely engedné, közülük idemásolnám Törőcsik Mari egyik igazgatója, Alföldi Róbert nyilatkozatát: abban minden benne van, ami Törőcsik Mari. Benne van a két (művész)em- ber s benne a művész és a közönség közötti, végtelenségig tágítható viszony, aminek alapja a tisztelet. A nem távolságot kimérő, hanem a szeretni engedő, közelítő tisztelet, amivel mi, a magyar film és színház szerelmesei Törőcsik Marit a magunkénak tudjuk. Szabó G. László beszédes könyve a viszonyt, amely eddig Törőcsik Marihoz kötött bennünket, közönséget, tovább mélyíti. Finom érzelmi szálakkal megerősíti. A Kalligram Kiadó a vallomásokat finoman kimunkált, szerethető könyvformában nyújtja át az olvasónak. öt nap hírnév Presser Gábor a Minorma jótékonysági koncertjén PresserGáborlépfelaMinorma második jótékonysági koncertjén. A Minorma - Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kulturális Intézete jótékonysági rendezvényére 2013. december 13-án, a Szlovák Rádió Hangversenytermében kerül sor. A szervezet a koncertből befolyt összeget a 2014- es mentorprogram megvalósítására fordítja. A Minorma idén indította el Forma Mentorprogramját, mellyel tehetséges, pályaválasztás előtt álló középiskolás diákokat támogat, júliusban több mint 30 szlovákiai magyar részvételével valósult meg a Minorma tábóra. A helyszín a Zsám- béki Színházi és Művészeti Bázis, egy valamikori katonai támaszpont volt, mely mára alternatív színházzá, kulturális központtá nőtte ki magát. A tehetséges fiatalok nyolc csoportban dolgoztak témakörök szerint, egyebek között zeneszerzéssel, alliterációs játékokkal, a cianotípiás fénykép- előhivó technikával, az interjúkészítéssel, a színházi próbafolyamat menetével, tánckoreográfiák készitésével ismerkedtek. A diákok tehetségének fejlesztése szempontjából ugyanis nagyon fontos, hogy elismert művészekkel dolgozzanak együtt, akik inspirálják őket. A táborban olyan kapcsolati tőkére tesznek szert, amely a továbbiakban rendkívül hasznos lehet számukra. A médiacsomag és a Minorma weboldalán folyamatosan jelentkezni lehet a programba. Konferencia a tíz évvel ezelőtt elhunyt Zalabai Zsigmond emlékére Tűnődés a trópusokon ELŐZETES Pozsony. Tűnődés a trópusokon címmel rendez tudományos konferenciát a tíz évvel ezelőtt elhunyt irodalomtörténész és kritikus, Zalabai Zsigmond emlékére a Comenius Egyetem magyar tanszéke. A kétnapos szakmai rendezvényre hétfőn és kedden kerül sor a Pozsonyi Magyar Intézetben (Védcölöp utca 54.), a Balassi Intézet és a somorjai Fórum Intézet társrendezésében. A hétfői programból: a konferencia 11 órakor kezdődik; Mar- gócsy István A költészet model- lálhatatlansága?, Kulcsár-Szabó Zoltán pedig A fikció Paul de Mannái címmel tart előadást. A délutáni első blokk központi témája az új média, a Facebook és a költészet (előadók: L. Varga Péter, Németh Zoltán, Gaborják Ádám). A nap a metaforák, a jelhasználat és az adaptáció kérdéskörével zárul (Fazekas Andrea: Metaforák Bemiczky Éva és Kovács Magda novelláiban; Benyovszky Krisztián: Botcsinálta jelhasználat; Kuklis Katalin: Líra és adaptáció). Kedden 10.00-kor kezdődnek a Metalepszis, mese, retorika című blokk előadásai (N. Tóth Anikó: Tündérrigólányok, vágtázó csodák - Máté Angi szóképei; Petres Csizmadia Gabriella: Metalepszis a mesében; Kollár Árpád: Tolnai Ottó gyerekverse- inek retorikai struktúrái, ismétlődésrendszerei). A következő tematikus egység az Időkoncepciók, sejtetés, költészet címet viseli (Polgár Anikó Devecseri Gáborról, Száz Pál Nyéki Vörös Mátyásról és Borbély Szilárdról, Gorove Eszter pedig Oravecz Imréről ad elő). Délután előbb a (neo) avantgárd, a zene és a né- piség témáit járják körül az előadók (Orcsik Roland: Mi rejlik a takaród alatt? - Aszervetlen metaforaképződés Ladik Katalin költészetében; Csehy Zoltán: Aleatória, entrópia, formális és szerves zenei fejlesztés Cselényi László költészetében; Bedecs László: „Vidékről a városba került” - népiség, avantgárd és posztmodemTőzsér Árpád, Ber- tók László és Aczél Géza költészetében), az utolsó egység pedig a szlovák- magyar kulturális tér, műfordítás, recepció kérdéseit érinti (Brutovszky Gabriella: A barokk közköltészet magyar-szlovák vonatkozásai; Hizsnyai Ildikó: A közös tér me- taforikájának fordítói aspektusairól; Dusík Anikó: Tűnődés a trópusokról - Zalabai Zsigmond monográfiájának helye az életműben és a recepcióban). Zalabai Zsigmond munkásságáról Somoiján is megemlékeznek: a Fórum Intézetben szerdán rendezik meg a „Csak vándorok, csak bujdosók vagyunk” című emlékkonferenciát, (ú)
