Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-30 / 279. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 30. Közélet 3 Meghatározzuk azon díjak körét, amelyeket a kórházak legálisan kérhetnek, és minden más fizetséget szigorúan megtiltanánk - állítja a szaktárca A páciensek kétharmada „hálálkodik” Továbbra is elterjedt az egészségügyben a hálapénz. Az Egészségpolitikai Intézet (HPI) felmérése szerint a betegek 71,4 százaléka ad valamilyen , jutalmat” orvosának. Igaz ezek jelentős része - harmada - „csak” úgynevezett hálapénz, vagyis megköszöni orvosának a jól végzett munkát. LAJOS P. JÁNOS A HPI felmérésébe 1181 ember kapcsolódott be, a minta azonban nem reprezentatív sem kor, sem nem, sem pedig iskolai végzettség szerint. „Úgy vélem áronban, hogy ennek ellenére fontos információs értéke van” - jelentette ki Roman Mužík, a HPI munkatársa. A felmérésben különbséget tettek csúszópénz, megkövetelt csúszópénz és hálapénz között. ,A megkövetelt csúszópénz alatt azt értjük, amikor a beteg nem önkéntesen adott pénzt a doktornak, hanem az orvos közvetve vagy közvetlenül kérte a fizetést - tájékoztatta lapunkat Roman Mužik. - A betegek közel fele találkozott már a megkövetelt vagy az önkéntes korrupcióval.” Az önkéntes vagy az orvos által nem kért korrupció alatt azt értették a HPI munkatársai, amikor a korrupciót a beteg kezdeményezte, ő akart elérni ezzel valamilyen előnyt. Az egészségügyi minisztérium elismeri: a korrupció valós probléma. „Jelenleg azzal foglalkozunk, hogy meghatározzuk azon díjak körét, amelyeSokszor nem is kéri a doktor, ám a beteg dalolva fizet (Tomáš Benedikovič felvétele) de kevés sikerrel. Mindkettő úgynevezett kitűzős akció volt, vagyis a bekapcsolódó orvos vállalta, hogy kitűzővel jelzi a betegeknek, hogy őt nem kell lefizetni, mindenképpen megkapják a színvonalas, és állapotukhoz mérten szükséges kezelést. A két akcióba összesen mintegy 700 orvos kapcsolódott be, elképzelhető azonban, hogy többen mindkét kezdeményezést felvállalták. Szlovákiában az orvosi kamara jegyzéke szerint mintegy 18 ezer orvos dolgozik. Az Orvosszakszervezet (LOZ) akcióját 294 orvos támogatja a honlapjuk szerint. Peter Visolajský szakszervezeti vezető szerint ez nem rossz eredmény. „Az akció még nem Korrupció az orvos-beteg kapcsolatban Sohasem adtak csúszópénzt 338 28,6% Adtak csúszópénzt 843 71,4% Ebből megkövetelt csúszópénzt 218 18,5% önkéntes csúszópénzt 348 29,4% hálapénzt 277 23,5% Forrás: HPI két a kórházak legálisan kérhetnek, és minden mást szigorúbban megtiltanánk” - tájékoztatta lapunkat Zuzana Čižmáriková, az egészségügyi tárca szóvivője. Úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetet nagyon nehéz megváltoztatni. „Sajnos a korrupcióról szinte mindenki beszél, de csak általánosságban, a konkrét eseteket nem jelentik - magyarázta a szóvivő.- Azt kellene elérni, hogy bárki, aki az egészségügyben korrupcióval találkozik, azt jelentse. Ha ezt nem teszi meg, akkor tudatosítania kell, hogy maga is bűncselekmény részese.” 700 aktív orvos Az utóbbi egy évben az orvosok két kezdeményezést is indítottak a korrupció leküzdésére, KINEK FIZETÜNK A LEGGYAKRABBAN » Forrás: hpi _____________________________________________________________________Grafikon: ÚJ SZÓ ér t véget, a korrupció nem ma kezdődött, nem várhatjuk el, hogy ami harminc év alatt kialakult, az fél év alatt megváltozik” - mondta lapunknak a LOZ elnöke. Szomorú azonban, hogy az elmúlt hét hónapban mindössze három fő csatlakozott a kezdeményezéshez, mivel már áprilisban 291 aláírójuk volt. A másik kezdeményezést Milan Mrázik, egy zsolnai orvos indította ugyancsak az interneten. Ő korábban több mint négyszáz aláíróról beszélt. Mrázik indult a megyei önkormányzati választásokon is, de nem sikerült bejutnia a Zsolna megyei önkormányzatba. 100-333 euró a hála ára A HPI felmérése szerint a leggyakrabban a háziorvosnak - 28,1% - adunk valamilyen figyelmességet, de általában önként. A magas szám itt azzal magyarázható, hogy a páciensek leggyakrabban háziorvosuknál kezeltetik magukat, illetve nagyrészt őket ismerik a leginkább a doktorok közül. A betegek kevesebb, mint egy százaléka jelezte, hogy háziorvosa kérte a fizetséget. A sebészek és a nőgyógyászok - második és harmadik hely - esetében is csak 1,9 százalék volt a kért korrupció aránya, a betegek jobbára önként fizetnek az orvosoknak. Mindhárom esetben a hálapénz - vagyis az önzetlen köszönet - az esetek közel harmadát tette ki, a többség itt tehát azért fizetett, hogy előnyhöz jusson. A hálát általában édességgel, egy üveg itallal vagy virágcsokorral mutatják ki a betegek, kevesebb mint egy százalékuk ad ilyen szándékkal pénzt orvosának. A kért vagy önkéntes korrupció esetében fordítva van, általában borítékot kap az orvos a betegtől. A kikövetelt csúszópénz összege általában 100-333 euró között mozog, de gyakran van 30-100 euró közti összeg is a borítékban. 333 eurónál magasabb összeget csak a páciensek mintegy 3 százaléka tett a borítékba. A hungarikum cím megszerzése konkrét gazdasági előnyöket is jelenthet az ilyen termékek gyártóinak vagy egy régiónak - véli Farkas Iván Nem lett hungarikum a paprikás kattancs, de még az lehet Cseles döntés: életműve hungarikum (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Öt új taggal bővült a hunga- rikumok gyűjteménye, a Magyar Értéktár pedig ugyancsak öt új elemmel gazdagodott. Mostantól hungarikumnak számít Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovasíjász- módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett, jelentette be Ópusztaszeren csütörtökön Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszter. Határon túli vonatkozású egyelőre nincs köztük, viszont valószínű, hogy idővel olyan elemekkel is bővülhet a lista, amelyek a szlovákiai magyarság kultúrájának részei. Focisták és lovas íjászok Puskás Ferenc életművét azért tartotta fontosnak a Hungarikum Bizottság, mert a sportolót a világ minden részén ismerik, és teljesítményét Magyarországgal azonosítják. Kassai Lajos a magyar hagyományőrzés kiemelkedő személyisége, az íjászat újjáteremté- sén fáradozik, amely a magyar identitásban, gondolkodásmódban rendkívül fontos szerepet tölt be - indokolta a döntést a tárca. A Kassai lovasíjász- iskolának egyébként Szlovákiában is vannak követői, például a Varga törzs (Komárom mellett), a Vermes törzs (Gú- tán) és a Bíró kánság (Nagyud- varnokon). A gyulai kolbász is felkerült a listára, mivel a hagyományos ízvilágot megjelenítő élelmiszer, és elkészítési módja is hungarikum. Szintén hungarikumnak minősül már a szikvíz, a magyar találmányt ugyanis jól ismerik a határokon túl is. A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen az indoklás szerint a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot. A Magyar Értéktárba szintén öt új elem került bele: Mathiász János szőlőnemesítő életműve, a Hercz és a Pick téliszalámi, a Zsolnay porcelán és kerámia, valamint az őshonos magyar badacsonyi kéknyelű szőlőfajta. Kötés, kattancs, kurta szoknya Hungarikummá válhat a Garant menti kurta szoknyás falvak népviselete, a kötés vagy a paprikás kattancs is. A Vidék- fejlesztési Minisztérium ugyanis várhatóan még idén döntést hoz arról, hogy a határon túlról javasolt elemek közül melyek kerülnek a külhoni magyarság értéktárába, mondta lapunk kérdésére Farkas Iván. Az MKP gazdasági alelnöke októberben tett javaslatot a Magyar Állandó Értekezlet illetékes szakbizottságában, hogy az értéktárba vegyék fel a kurta szoknyás falvak népviseletét és hagyományőrzését, a deáki római katolikus templomot, a bényi ro- tundát és a kéttornyú templomot, az ételek közül pedig a kötést, a pozsonyi kiflit és a paprikás kattancsot. A szakbizottság tagja ugyanis tehet javaslatokat önmaga nevében, illetve más magánszemély, közösség vagy szervezet felkérésére és javaslatára. Amennyiben a szakbizottság elfogadja azokat, továbbítja a Vidékfejlesztési Minisztériumba, ahol az illetékesek végérvényesen döntenek arról, hogy a javaslat hungarikummá válhat- e, vagy sem. Libamáj és Szlovák-karszt A hungarikumok gyűjteményének már eddig is hosszú volt a sora. Korábban felvették egyebek mellett a pálinkát és a törkölypálinkát, a matyó népművészetet, a táncházmódszert, a tokaji történelmi borvidék kultúrtájat, az ezeréves pannonhalmi főapátságot, Budapestet, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtájat, a herendi porcelánt, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, a karcagi birkapörköltet, legutóbb pedig a csabai kolbászt, a hízott libából előállított termékeket, a tokaji aszút, valamint a Béres-cseppet. Három szinten történik az elbírálás, magyarázta Farkas. „Az elsőt már abszolváltuk, és a mi javaslataink közül mind a hatot elfogadták. Ezek közül feltehetően négy bekerül a külhoni értéktárba, azok közül pedig később néhányat a hungarikumok közé sorolhatnak” - tette hozzá. Értesülései szerint a külhoni értéktárba való felvételről még idén döntenek a minisztériumban. Gazdasági előnyök A hungarikum cím megszerzése konkrét gazdasági előnyöket is jelenthet az üyen termékek gyártóinak vagy egy régiónak, véli Farkas Iván. ,A címnek köszönhetően sajtóhátteret kap, szélesebb körben is bekerül a magyarországi és kárpát-medencei köztudatba, így megnőhet iránta az érdeklődés a vidéki turizmusban és a vendéglátóiparban” - véli az MKP alelnöke. Farkas szerint konkrét megjelölést is kapnak majd a szóban forgó termékek. „Várhatóan védjegyeket kapnak majd, amelyeket a gyártók használ- hatnak”-állítja. (vps, MTI)
