Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-04 / 256. szám, hétfő
12 Baba-mama 2013. november EGÉSZSÉGMAGAZIN www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com KISMAMASAROK Jefige: Vérzés. „Január elején hozom világra második gyermekemet. Kicsit félek, mert az elsőnél elég sokáig véreztem. Azt szeretném kérdezni, mennyi ideig kell tartania a szülés utáni vérzésnek?" A szülés után a méh belső falán a méhlepény leválása 4P után marad egy nagy, horzsoláshoz hasonló sebhely, és a szülőcsatoma egyes részei is többnyire 4 Szakértőnk Márk Tünde szülésznő ť megsérülnek. Ezeket a sérüléseket, repedéseket, ill. magát a gátmetszést az orvos ellátja, bevarrja. Néha előfordul, hogy a hajszálerekből szivárog a vér, ilyenkor a gáttájékon vérömleny is kialakulhat, amit jeges borogatással, vérzéscsillapító gyógyszerekkel kezeljünk. A méhtest a szülés után regenerálódni kezd és összehúzódik, ezáltal kisebb felület vérzik. Ha a kismama fekszik, kevesebb vér ürül ki, de felkelés után nagyobb mennyiség távozhat. Az első napokban véral- vadék, nyálkahártyadarabok is lehetnek a betéten. A szoptatás során több oxitocin termelődik, ez okozza a méh összehúzódását, ami erősebb vérzéssel és görcsös fájdalommal jár. Sok kismama meglepődik, de kb. az első hét után már nem lesznek ilyen intenzív görcsök. A vérzés és az ezzel összefüggő vérveszteség az első napokban a legerősebb, és szédülést, fülzúgást, gyengeséget okozhat. A vérkép eredménye szerint vérképzést segítő gyógyszereket kap az anya (vastartalmú tablettát, folsavat, B6-vitamint), szükség esetén pedig vérkészítményt. A gyermekágy első napjaiban a vérzés sötétpiros és bő. A szülés utáni 3. napon ultrahangos kontrollvizsgálatot végzünk. Ha vérrög, nyálkahártya-vagy magzatbu- rokdarab marad a méhben, az nem húzódik össze rendesen. Ekkor oxitocinos infúzióval és metilergo- metrin injekcióval segítjük a folyamatot. Ha nem elég hatásos a gyógyszeres kezelés, a méhet ki kell tisztítani, amit altatásban végzünk. Ezután már napról napra kevesebb és világosabb a vérzés, majd barnás, később sárgás folyásnak tűnik. Ez a tisztulási folyamat 3-4 hétig tart, lehet rövidebb, de a 6-8. hétre be kell fejeződnie. Az időtartam függ a terhesség számától, a gyermek/ek számától, a szülés módjától. Több kismama szerint császármetszés után kevesebbet véreztek, mint spontán szülés után - lehetséges, mert a műtét során az orvos jobban le tudja tisztítani a méh belső részét. Nagyon fontos a tisztálkodás, a betét gyakori cseréje, ha lehet, minél gyakrabban kell zuhanyozni. Tampon használata a gyermekágy alatt tilos. Ha a baba alszik, a kismama is pihenjen, próbálja kímélni magát, ne végezzen nehéz munkát, ne emeljen nehéz tárgyat. Sokszor a 2., 3. héten, amikor csökken a vérzés, az anyuka beleveti magát a házimunkába, s újból Í felerősödik a vérzés. A gyermekágy a pihenés és regenerálódás időszaka. A legyengült szervezet sokkal fogékonyabb a bakteriális fertőzésre. A használt betét a bakté- « riumok potenciális táptalaja lehet, amelyek a még nyitott méhszájon keresztül bejuthatnak a méhüregbe és fertőzést okozhatnak. Tehát ha a vérzés hirtelen nagyon erős lesz, kellemetlen szagú, hidegrázás, láz és erős hasi fájdalom kíséri, okvetlenül orvoshoz kell fordulni! £j Bizonyított tény, hogy az anyatej az a táplálék, amire a csecsemőnek megszületésekor szüksége van. A szoptatás az újszülött beilleszkedésének kulcsfontosságú té- nyezoje nemcsak a táplálkozás, hanem az Dr. xováts Izabella gyermekorvos anya-gyermek viszony szempontjából is. N emzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy ha az anya szülés után szoptat, gyakran túl korán abbahagyja. Az ideális az lenne, ha hat hónapos korig minden csecsemő kizárólag csak anyatejet kapna, majd a későbbiekben táplálékok bevezetése után se hagynák abba, míg a természetes elválasztódás meg nem történik. Napjainkban az anyák nem kapnak segítséget sem anyjuktól, sem nővérüktől, sem az idősebb nőktől, hiszen ők sem rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja kidolgozta a szoptatást támogató lépéseket, amelyet a Bababarát Kórházak (Baby Friendly Hospital Initiative) elnevezésű globális kezdeményezés tartalmaz. Szlovákiában ezt a programot 1993 óta az UNICEF Szlovákiai Bizottsága hajtja végre azzal a céllal, hogy a szülő nő és az újszülött a legjobb gondoskodásban részesüljön, s hogy az anya minél tovább szoptasson. Ennek eredményeként míg 1990-ben agyerek hat hónapos koráig csupán a nők 20 százaléka szoptatott, 2012-ben már 52 százalék. Szlovákiában 29 kórház viseli a bababarát megnevezést, vagyis felel meg a kritériumoknak, további 5 pedig törekszik a cím elnyerésére. MIÉRT FONTOS AZ ANYATEJ? • tápanyag-összetétele optimális a gyermek növekedése és fejlődése szempontjából • védelmet nyújt az akut fertőző betegségekkel szemben, illetve enyhébb lefolyásúak • csökkenti az allergia és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát • a bélfertőzések tünetei sokkal enyhébbek, gyorsabb gyógyulást hoz, amiben a bifidogén bélflóra játszik szerepet, melyet az anyatej összetevői segítenek kialakítani • jótékony hatással van a tej- és az állandó fogak kialakulására • hosszú távon védelmet nyújt a magas vérnyomás és az elhízás kialakulása ellen • az anyatej hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz (pl. omega 3 zsírsavak), amelyek fontosak az idegrendszer és a retina fejlődéséhez • olcsó, azonnal fogyasztható, nincs szükség előkészületekre A betegségek kialakulásának kockázatát jelentősen csökkentheti az anyatejes táplálás, ezért a legjobb lenne az anya és gyermeke számára is, ha féléves korig kizárólag anyatejjel táplálkozna, majd minél tovább folytatódna más táplálékokkal kiegészítve. Sajnos azonban vannak, akik nem saját akaratukból döntenek a tápszeres megoldás mellett. Ilyen helyzetben, a megfelelő anyatej-helyettesítő tápszer használata kielégíti a csecsemő tápanyagszükségletét, míg a megfelelő kiegészítő táplálkozás el nem kezdődik. Néhány tény A középfülgyulladás gyakorisága a mesterségesen tápláltak körében 2-szeres a 3 hónapig kizárólag szoptatottakhoz viszonyítva. A nem-specifikus gyomor-bélrendszeri gyulladások gyakorisága a mesterségesen tápláltak körében 2,7-szeres a szoptatottakhoz képest. ■ Az asztma a tápszerrel táplált gyermekek körében 3,6-szor gyakoribb a legalább 3 hónapig szoptatottakhoz képest. Az atópiás dermatitis előfordulása a nagy kockázatú családokban 72%-kal gyakoribb a mesterségesen tápláltaknál a legalább 3 hónapig kizárólag szoptatottakhoz viszonyítva. ■ Az elhízás kockázata minden szoptatott hónappal 4%-kal csökken. A 2-es típusú diabétesz a későbbi életkorban a tápszerrel tápláltaknál 64%-kal gyakoribb. ■ A szoptatás az anya és gyermeke között szorosabb és bensőségesebb kapcsolatot teremt. ■■■■ ■HMM
