Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-29 / 278. szám, péntek

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 29. www.ujszo.com RÖVIDEN A rendes ember előbemutatója Dunaszerdahely. Ma 20 órakor tartják Molnár Csaba po­zsonyi rendező szakos hallgató A rendes ember című vizsga- filmjének előbemutatóját a dunaszerdahelyi NFG klubban. A rendes ember egy határ menti kisváros lakóinak története. Szlovák-magyar mese a gyökerek kereséséről, a sérelmek feldolgozásáról, az elvágyódásról és a boldogulásról. Zol­tánt, a komáromi villanyszerelőt meglátogatja egy angyal, és feladatot ad neki: három nap alatt legalább három embert kell boldoggá tennie a környezetében, különben nem biztos, hogy megéri a másnapot. A jámbor Zoltán rögvest munká­hoz lát, ám a melankolikus kisváros lakói nem mutatkoznak túl nyitottnak a boldogságra. A 62 perces játékfilm szereplői: Jakubecz László, Bandor Éva, Mokos Attila, Benkő Géza, Olasz István, Dráfi Mátyás és Bárdos Judit, (k) Folytatódik az Alice Csodaországban Los Angeles. Folytatás készül a Johnny Depp-pel forgatott Alice Csodaországban című filmhez: a Disney filmstúdió 2016 májusában akarja bemutatni a produkciót. A Kalapost játszó Johnny Depp az új mesében is együtt játszik majd az Alice-t alakító Mia Wasikowskával. Tim Burton rendező 2010-ben debütált Alice-feldolgozása két Oscar-díjat (jelmez és lát­vány), valamint két Bafta-díjat is kapott. A film világszerte nagy sikert aratott. A The Hollywood Reporter értesülése sze­rint azonban a folytatás megrendezéséről James Bobinnal, a Muppets alkotójával állapodott meg a Disney. (MTI) Gazdára vár az évtized iparművészeti szenzációja Zsolnay-ritkaság árverésen MTl-HÍR Budapest. Az évtized ipar- művészeti szenzációjaként sze­repel a Virág Judit Galéria téli árverésén az 1906-os milánói világkiállítás egyik sztárdarab­ja, egy egyméteres Zsolnay-vá- za, amely mintegy száz év után bukkant fel ismét a műtárgy­piacon. A nagyméretű, eozin­mázas vázát Apáti Abt Sándor, a Zsolnay gyár egyik leghíresebb kerámiaművésze tervezte azzal a céllal, hogy a gyár bemutat­hassa: a durva, nehezen for­mázható anyagnak tartott pi- rogránitból is tud reprezentatív műtárgyakat készíteni. A váza egyike volt az 1906-os világkiál­lításon kitört tűzvészt túlélő ke­vés magyar műtárgynak. Rö­viddel a világkiállítás után egy külföldi vevő megvásárolta, majd sorsáról mintegy száz évig semmit sem lehetett tudni. A gránátalmafa körül táncoló meztelen nőalakokat ábrázoló, gazdag szimbólumrendszerrel dolgozó műremek 6-8 éve buk­kant fel a németországi műke­reskedelemben, ekkor vásárol­A Zsolnay-váza (Fotó: MTI) ta meg jelenlegi tulajdonosa, aki most a Virág Judit Galériá­nak kínálta fel értékesítésre. A váza 10 millió forintos ki­kiáltási árról indul, és 18-24 millió forint becsértékkel sze­repel a galéria december 15-i aukcióján. A Pozsonyi Városi Galériában március 2-áig látható a Miroslav Cipár festészetét bemutató kiállítás A belső erő tiszta képei Először rendeztek retro­spektív kiállítást Miroslav Cipár festészetéből. A Pálfly-palotában látható tárlaton 108 alkotás sze­repel a művész korai kor­szakától, a hatvanas évek­től egészen napjainkig. 22 kép speciálisan erre a tár­latra készült. A festmé­nyek nem aktualitások­ról, nem társadalmi prob­lémákról vallanak, hanem általános érvényű embe­ri-egyéni témákkal szólít­ják meg a nézőt. TALLÓS1 BÉLA Miroslav Cipár művészete műfajilag is gazdag: a közön­ség elsősorban kitűnő illusztrá­torként ismeri, ugyanakkor egyebek közt szabad grafikát, kalligráfián alapuló műveket, asszamblázsokat is alkotott. Il­lusztrációinak mélysége abban rejlik, hogy alkalmas formák­kal és illeszkedő színekkel a szöveg lelkét formálja vizuáli­san érzékelhetővé. Teszi ezt olyan eszközökkel, amelyek el­ső látásra bekéredzkednek a tudatba: megfogják a nézőt és hatnak rá. A vizuális forma és az irodalmi mű lelkének talál­kozásából az egyéni lét érthető, tiszta, időtlen, örökérvényű kérdéseit úgy fogalmazza meg, hogy azonosulni lehet vele: ezért olyan népszerűek az ü- lusztrációi - a szó legtisztább értelmében. A 2010-ben elhunyt Kass Já­nos grafikusművész és illusztrá­tor mindig elismeréssel és nagy tisztelettel beszélt Miroslav Ci- párról és illusztrációs munkás­ságáról. A szlovák képzőmű­vész magyar kollégája meghí­vására 2004-ben a szegedi Kass Galériában is kiállított, s buda­pesti kiállítását Kass János nyi­totta meg. Annak a pozsonyi ki­állításnak a megnyitóján pedig, amelyen a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Kass Já­nos két Tragédia-ciklusát állí­tották ki, Miroslav Cipár beszélt Kass Jánoshoz fűződő kapcsola­táról. „Engem Mirkónak szólí­tott - mesélte. - Hangsúlyos Miroslav Cipár: Bécsi arany, 1999-2008, akril (Fotók: GMB) Miroslav Cipár: Kodifikált idézet, 2010, akril hosszú ó-val ejtve, hogy Mirkó. Soha senki nem szólított így. Talán csak egyedül az édes­anyám. És ez nagyon kedves volt számomra. A Mirkó azon­ban Kass Jánosnál nem csak a becéző kicsinyítő képzős válto­zatot jelentette. E nyomatékos ó-használat abból is fakadt ná­la, hogy ő nagyon komótos volt, megfontoltan lassú, szinte már szertartásos. Mindig eltartott nála egy kis ideig, amíg reagált valamire. Ezzel végtelen nyu­galmat tudott árasztani, és köl­csönös bizalmat tudott kelteni.” A Miroslav Cipár festői mun­kásságát bemutató kiállítás egyfajta festészettörténet is: azt mutatja, ahogy a szlovák művész a múlt század hatvanas éveitől kezdődően teret hódító irányzatokra reagált, saját bel­ső szűrőjét használva, illetve ahogy saját eszközök használa­tával megjárta a korszak festé­szeti kísérleteinek útját. Festészete az egyéni lét kér­déseit boncolgató gesztussal kapcsolódik a grafikájához, ám ugyanezzel el is tér tőle. Festé­szeti munkám, mivelhogy nem kötődnek másik műalkotás lei­kéhez, az egyén, az egyéniség kibontakozása, egyben kibon- tása-kibontakoztatása más perspektívát kap: nincs kötve, nincs behatárolva, korlátlan távlatokkal tágulhat. A festői fantázia forma-, szín-, anyag- és mindenféle eszközhasználat révén erőteljesebben szabadjá­ra engedett. A művész azt az elvet követheti, hogy a legtisz­tább festészet az, amelyik nem annak a kényszerű keresésnek a nyomán születik, hogy mit hogyan kell megfesteni. A leg­tisztább festészetben egyfajta szabad belső erő kivetülése- ként születik meg a kép. Ivan Jančár, a Pozsonyi Vá­rosi Galéria igazgatója, a kiállí­tás kurátora így fogalmaz: „Miroslav Cipár számára fon­tos, hogy a festmény olyan lát­ványt nyújtson, ami megragad a néző emlékezetében. Ahogy ő maga mondja, »színes szenzá­ciót« nyújtson a kép. Festmé­nyei azonban nem csak a szemnek tetszetősek. A sugár­zóan erős vizualitásuk mögött rejlő mélységükkel erős hatást gyakorolnak a lélekre is.” Rendhagyó tanítási óra az Új Szóval! Ha kedvet éreztek megismerkedni a napilap szerkesztőivel, az újságírói munkával, akkor szívesen átadjuk tapasztalatainkat. Bátran küldjétek el jelentkezéseteket és elérhetőségeteket: Bővebb tájékoztatás: Hatvanöt éve együtt! Kertész Imre regényéből Julie Brochen rendezett előadást Strasbourgban Színpadon éled meg a Felszámolás MTI-TUDÓSITÁS Strasbourg. Kertész Imre Felszámolás című regényének színpadi adaptációját mutatja be ma este a Strasbourgi Nem­zeti Színház Julie Brochen ren­dezésében. Julie Brochen 2002-ben fedezte fel Kertész Imre munkásságát, miután egy toulouse-i konferencián azt hal­lotta tőle, hogy a humanizmus értéke is elégett a holokauszt- tal. A kijelentés komoly gondol­kodásra késztette a rendezőnőt, aki eleinte nem értette, hogy ezen alapvető érték nélkül ho­gyan élhetünk a világban. Ezt követően végigolvasta Kertész műveit, amelyek szerinte nem is annyira az Auschwitzban meg- éltekről szólnak, hanem arról, amit a megélt dolgok elindítot­tak az íróban. A Felszámolás azért volt nagy hatással a fran­cia művészre, mert abban ér­telmezése szerint Kertész arról beszél, hogy a művészetet és a kultúrát kell az élet középpont­jába állítani, valamint arról, hogy büszkének kell lenni arra, hogy emberek vagyunk. Kertész Imre művészete lé­nyegi, egyszerű, szeretettel teli jelenlét, amely egyszerűséggel és melegséggel nyitja meg a mélységeket. Vagyis nem is nyitja meg, hanem megmutatja azokat” - írta az előadás sajtó­anyagában a rendezőnő. A Felszámolás központjában két szereplő, az Auschwitzban született író, B. és szerkesztő barátja, Keserű áll. A történet 1990 és 1999 között ugrál. 1999-ben kezdődik, amikor Keserű a rendszerváltás idején játszódó Felszámolás című da­rabot kezdi olvasni, amelyet B. hagyott rá, aki 1990-ben ön- gyilkosságot követett el. A ha­gyatékban maradt drámában B. kísérteties előrelátással megírja Keserű és baráti köre jövőjét. A két és negyedórás előadást december 19-ig 15 alkalommal játsszák Strasbourgban.

Next

/
Thumbnails
Contents