Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-29 / 278. szám, péntek
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 29. www.ujszo.com RÖVIDEN A rendes ember előbemutatója Dunaszerdahely. Ma 20 órakor tartják Molnár Csaba pozsonyi rendező szakos hallgató A rendes ember című vizsga- filmjének előbemutatóját a dunaszerdahelyi NFG klubban. A rendes ember egy határ menti kisváros lakóinak története. Szlovák-magyar mese a gyökerek kereséséről, a sérelmek feldolgozásáról, az elvágyódásról és a boldogulásról. Zoltánt, a komáromi villanyszerelőt meglátogatja egy angyal, és feladatot ad neki: három nap alatt legalább három embert kell boldoggá tennie a környezetében, különben nem biztos, hogy megéri a másnapot. A jámbor Zoltán rögvest munkához lát, ám a melankolikus kisváros lakói nem mutatkoznak túl nyitottnak a boldogságra. A 62 perces játékfilm szereplői: Jakubecz László, Bandor Éva, Mokos Attila, Benkő Géza, Olasz István, Dráfi Mátyás és Bárdos Judit, (k) Folytatódik az Alice Csodaországban Los Angeles. Folytatás készül a Johnny Depp-pel forgatott Alice Csodaországban című filmhez: a Disney filmstúdió 2016 májusában akarja bemutatni a produkciót. A Kalapost játszó Johnny Depp az új mesében is együtt játszik majd az Alice-t alakító Mia Wasikowskával. Tim Burton rendező 2010-ben debütált Alice-feldolgozása két Oscar-díjat (jelmez és látvány), valamint két Bafta-díjat is kapott. A film világszerte nagy sikert aratott. A The Hollywood Reporter értesülése szerint azonban a folytatás megrendezéséről James Bobinnal, a Muppets alkotójával állapodott meg a Disney. (MTI) Gazdára vár az évtized iparművészeti szenzációja Zsolnay-ritkaság árverésen MTl-HÍR Budapest. Az évtized ipar- művészeti szenzációjaként szerepel a Virág Judit Galéria téli árverésén az 1906-os milánói világkiállítás egyik sztárdarabja, egy egyméteres Zsolnay-vá- za, amely mintegy száz év után bukkant fel ismét a műtárgypiacon. A nagyméretű, eozinmázas vázát Apáti Abt Sándor, a Zsolnay gyár egyik leghíresebb kerámiaművésze tervezte azzal a céllal, hogy a gyár bemutathassa: a durva, nehezen formázható anyagnak tartott pi- rogránitból is tud reprezentatív műtárgyakat készíteni. A váza egyike volt az 1906-os világkiállításon kitört tűzvészt túlélő kevés magyar műtárgynak. Röviddel a világkiállítás után egy külföldi vevő megvásárolta, majd sorsáról mintegy száz évig semmit sem lehetett tudni. A gránátalmafa körül táncoló meztelen nőalakokat ábrázoló, gazdag szimbólumrendszerrel dolgozó műremek 6-8 éve bukkant fel a németországi műkereskedelemben, ekkor vásárolA Zsolnay-váza (Fotó: MTI) ta meg jelenlegi tulajdonosa, aki most a Virág Judit Galériának kínálta fel értékesítésre. A váza 10 millió forintos kikiáltási árról indul, és 18-24 millió forint becsértékkel szerepel a galéria december 15-i aukcióján. A Pozsonyi Városi Galériában március 2-áig látható a Miroslav Cipár festészetét bemutató kiállítás A belső erő tiszta képei Először rendeztek retrospektív kiállítást Miroslav Cipár festészetéből. A Pálfly-palotában látható tárlaton 108 alkotás szerepel a művész korai korszakától, a hatvanas évektől egészen napjainkig. 22 kép speciálisan erre a tárlatra készült. A festmények nem aktualitásokról, nem társadalmi problémákról vallanak, hanem általános érvényű emberi-egyéni témákkal szólítják meg a nézőt. TALLÓS1 BÉLA Miroslav Cipár művészete műfajilag is gazdag: a közönség elsősorban kitűnő illusztrátorként ismeri, ugyanakkor egyebek közt szabad grafikát, kalligráfián alapuló műveket, asszamblázsokat is alkotott. Illusztrációinak mélysége abban rejlik, hogy alkalmas formákkal és illeszkedő színekkel a szöveg lelkét formálja vizuálisan érzékelhetővé. Teszi ezt olyan eszközökkel, amelyek első látásra bekéredzkednek a tudatba: megfogják a nézőt és hatnak rá. A vizuális forma és az irodalmi mű lelkének találkozásából az egyéni lét érthető, tiszta, időtlen, örökérvényű kérdéseit úgy fogalmazza meg, hogy azonosulni lehet vele: ezért olyan népszerűek az ü- lusztrációi - a szó legtisztább értelmében. A 2010-ben elhunyt Kass János grafikusművész és illusztrátor mindig elismeréssel és nagy tisztelettel beszélt Miroslav Ci- párról és illusztrációs munkásságáról. A szlovák képzőművész magyar kollégája meghívására 2004-ben a szegedi Kass Galériában is kiállított, s budapesti kiállítását Kass János nyitotta meg. Annak a pozsonyi kiállításnak a megnyitóján pedig, amelyen a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Kass János két Tragédia-ciklusát állították ki, Miroslav Cipár beszélt Kass Jánoshoz fűződő kapcsolatáról. „Engem Mirkónak szólított - mesélte. - Hangsúlyos Miroslav Cipár: Bécsi arany, 1999-2008, akril (Fotók: GMB) Miroslav Cipár: Kodifikált idézet, 2010, akril hosszú ó-val ejtve, hogy Mirkó. Soha senki nem szólított így. Talán csak egyedül az édesanyám. És ez nagyon kedves volt számomra. A Mirkó azonban Kass Jánosnál nem csak a becéző kicsinyítő képzős változatot jelentette. E nyomatékos ó-használat abból is fakadt nála, hogy ő nagyon komótos volt, megfontoltan lassú, szinte már szertartásos. Mindig eltartott nála egy kis ideig, amíg reagált valamire. Ezzel végtelen nyugalmat tudott árasztani, és kölcsönös bizalmat tudott kelteni.” A Miroslav Cipár festői munkásságát bemutató kiállítás egyfajta festészettörténet is: azt mutatja, ahogy a szlovák művész a múlt század hatvanas éveitől kezdődően teret hódító irányzatokra reagált, saját belső szűrőjét használva, illetve ahogy saját eszközök használatával megjárta a korszak festészeti kísérleteinek útját. Festészete az egyéni lét kérdéseit boncolgató gesztussal kapcsolódik a grafikájához, ám ugyanezzel el is tér tőle. Festészeti munkám, mivelhogy nem kötődnek másik műalkotás leikéhez, az egyén, az egyéniség kibontakozása, egyben kibon- tása-kibontakoztatása más perspektívát kap: nincs kötve, nincs behatárolva, korlátlan távlatokkal tágulhat. A festői fantázia forma-, szín-, anyag- és mindenféle eszközhasználat révén erőteljesebben szabadjára engedett. A művész azt az elvet követheti, hogy a legtisztább festészet az, amelyik nem annak a kényszerű keresésnek a nyomán születik, hogy mit hogyan kell megfesteni. A legtisztább festészetben egyfajta szabad belső erő kivetülése- ként születik meg a kép. Ivan Jančár, a Pozsonyi Városi Galéria igazgatója, a kiállítás kurátora így fogalmaz: „Miroslav Cipár számára fontos, hogy a festmény olyan látványt nyújtson, ami megragad a néző emlékezetében. Ahogy ő maga mondja, »színes szenzációt« nyújtson a kép. Festményei azonban nem csak a szemnek tetszetősek. A sugárzóan erős vizualitásuk mögött rejlő mélységükkel erős hatást gyakorolnak a lélekre is.” Rendhagyó tanítási óra az Új Szóval! Ha kedvet éreztek megismerkedni a napilap szerkesztőivel, az újságírói munkával, akkor szívesen átadjuk tapasztalatainkat. Bátran küldjétek el jelentkezéseteket és elérhetőségeteket: Bővebb tájékoztatás: Hatvanöt éve együtt! Kertész Imre regényéből Julie Brochen rendezett előadást Strasbourgban Színpadon éled meg a Felszámolás MTI-TUDÓSITÁS Strasbourg. Kertész Imre Felszámolás című regényének színpadi adaptációját mutatja be ma este a Strasbourgi Nemzeti Színház Julie Brochen rendezésében. Julie Brochen 2002-ben fedezte fel Kertész Imre munkásságát, miután egy toulouse-i konferencián azt hallotta tőle, hogy a humanizmus értéke is elégett a holokauszt- tal. A kijelentés komoly gondolkodásra késztette a rendezőnőt, aki eleinte nem értette, hogy ezen alapvető érték nélkül hogyan élhetünk a világban. Ezt követően végigolvasta Kertész műveit, amelyek szerinte nem is annyira az Auschwitzban meg- éltekről szólnak, hanem arról, amit a megélt dolgok elindítottak az íróban. A Felszámolás azért volt nagy hatással a francia művészre, mert abban értelmezése szerint Kertész arról beszél, hogy a művészetet és a kultúrát kell az élet középpontjába állítani, valamint arról, hogy büszkének kell lenni arra, hogy emberek vagyunk. Kertész Imre művészete lényegi, egyszerű, szeretettel teli jelenlét, amely egyszerűséggel és melegséggel nyitja meg a mélységeket. Vagyis nem is nyitja meg, hanem megmutatja azokat” - írta az előadás sajtóanyagában a rendezőnő. A Felszámolás központjában két szereplő, az Auschwitzban született író, B. és szerkesztő barátja, Keserű áll. A történet 1990 és 1999 között ugrál. 1999-ben kezdődik, amikor Keserű a rendszerváltás idején játszódó Felszámolás című darabot kezdi olvasni, amelyet B. hagyott rá, aki 1990-ben ön- gyilkosságot követett el. A hagyatékban maradt drámában B. kísérteties előrelátással megírja Keserű és baráti köre jövőjét. A két és negyedórás előadást december 19-ig 15 alkalommal játsszák Strasbourgban.
