Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-28 / 277. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 28. www.ujszo.com Egyelőre csak szlovák iskolák szűnnek meg Megőrzik a falvak a magyar kisiskolákat VERES ISTVÁN Pozsony. Bár a fenntartók­nak pluszköltséget jelent majd az iskolák működtetése a mi­nisztérium támogatása nélkül, mégis megpróbálják megőrizni a falvak a magyar tannyelvű in­tézményeket. Az oktatási mi­nisztérium racionalizációs egyeztetései lezárultak, öt szlo­vák tannyelvű iskola már be is zárt, az érintett 13 magyar isko­la viszont egyelőre folytatja. A Komárom melletti Izsán a minisztérium a felső tagozat megszüntetését, valamint az alsó tagozatos osztályok össze­vonását javasolta. Az önkor­mányzat erre nem hajlandó, a hiányzó támogatást pedig saját spórolási intézkedésekkel kompenzálja, mondta lapunk­nak Domin István polgármes­ter. „Nemrég új kazánt és fűtőtesteket kapott az épület, továbbá az alkalmazottak szá­ma 11-ről 9-re csökkent, így várhatóan csökkennek a kiadá­sok is” - magyarázta a polgár- mester. Kampányt is terveznek, hogy meggyőzzék a helybéli szülőket: gyerekeiket ne a kö­zeli Komáromba, hanem hely­ben írassák iskolába. Nem tudja elképzelni az is­kola bezárását Helység Anikó, Palást (Lévai járás) polgármes­tere sem. „A falu az iskola nél­kül hanyatlásnak indulna, el­költöznének a fiatalok” - nyi­latkozta a polgármester a Sme napilapnak. A minjsztériumtól 8 ezer eurót kértek, a helyi is­kolába 83 diák jár. A legköze­lebbi iskola a 12 kilométerre fekvő Ipolyságon található. A csallóközi Bakán sem fo­gadták el a tárca leépítési javas­latait, tájékoztatta lapunkat az igazgatóság. Megvárják, mi vál­tozik az osztályfinanszírozás bevezetésével, és hogy a község megtalálja-e majd a szükséges pluszpénzt a költségvetésben. A bakai alapiskolába 64 diák jár. A minisztérium a 129 meg­szólított iskola közt 13 magyar intézmény esetében (Bakán, Nagyszarván, Felsőpatonyban, Felbáron, Deákin, Izsán, Poz- bán, Pogrányban, Alsóbodo- kon, Nagycétényben, Fürön, Érsekkétyen és Paláston) java­solt leépítést, illetve az iskola megszüntetését. Szabálysértés esetén megvonják a támogatást Családi pótlék szigorúbb feltételekkel ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A családi pótlék megvonásával bünteti a módo­sított jogszabály azokat a csa­ládokat, ahol a gyerekek sza­bálysértést követnek el. A par­lament tegnap elfogadta a csa­ládi pótlékról szóló jogszabály módosítását, amely több pon­ton is szigorította a családi pót­lék folyósításának feltételeit. A törvény már ma is lehetőséget ad arra, hogy bizonyos esetek­ben - például túl sok igazolat­lan hiányzás esetén - ne a szü­lők, hanem úgynevezett eseti gondnok, a leggyakrabban a helyi önkormányzat kapja a se­gélyt, amit aztán a gyermek ér­dekében használ fel. Az új jog­szabály ennél is tovább megy - ha a gyermek abban az idő­szakban is szabálysértést követ el, amikor a családi pótlékot az eseti gondnok veszi fel, a szoci­ális ügyi hivatal teljesen meg­vonja a támogatást a családtól. A támogatást csak három hó­nap elteltével kérheti újra a család, és csak abban az eset­ben lehet megítélni, ha a gyer­mek nem követ el újabb sza­bálysértést. A módosítás egyike a roma kisebbségi biztos, Peter Pollák (OLaNO) által javasolt intéz­kedéseknek, aki ezzel szeretné visszaszorítani a roma telepe­ken élő gyerekek és fiatalok ál­tal el követett kisebb kihágáso­kat. Az intézkedés azonban a legtöbb szakember szerint csak tovább növeli a telepeken élők nyomorát. Ajogszabályt a sme- res képviselők mellett Peter Pollák is megszavazta, az el­lenzék többi része tartózko­dott, míg az SaS-es képviselők ellene szavaztak, (lpj, SITA) RÖVIDEN Procházka az MKP támogatását kérte Pozsony. Az MKP támogatását kérte a jövő évi államfővá­lasztás második fordulójára Radoslav Procházka. A független elnökjelölt erről tegnap Berényi Józseffel, az MKP elnökével egyeztetett. Az MKP egyelőre nyitottnak tekinti a kérdést, (ú) Az AB-hez fordul az ombudsman Pozsony. Jana Dubovcová emberjogi biztos szerint al­kotmánysértő, hogy a minimális segélyt is feltételekhez kö­tötte a parlament: előírta, hogy a jogosultnak legalább 32 órát havonta le kell dolgoznia. Dubovcová ezért az Alkot­mánybírósághoz fordul. Az ombudsman két másik jogsza­bályt, az idegenrendészeti, valamint a menekültügyi tör­vényt is alkotmányellenesnek tartja, ezért kéri az AB-tól egyes részeik megsemmisítését. (TASR) Főleg Kelet- és Közép-Szlovákia déli járásait érintené hátrányosan a potenciális reform Hárommegyés modell: kevesebb magyar képviselő Robert Fico régi álma a hárommegyés rendszer­hez való visszatérés - ebben pártja vezetése is teljes mellszélességgel támogatja. Megnéztük, az aktuális választási eredmények alapján, ki mennyire járna jól az új felosztással. MÓZES SZABOLCS Marian Kotleba sikere felül­írta a korábbi megyei témákat, így az utóbbi napokban keveset hallani a megyerendszer átala­kításáról. Ennek ellenére több mint valószínű: a Smer hozzá akar nyúlni a területi felosztás­hoz. Többismeretlenes egyenlet Ficóék általában kétféle mó­dosítást emlegetnek: 3 vagy 3+1. Vagyis három kerület vagy három kerület plusz a fő­város. A mélyrehatóbb elemzést három bizonytalansági tényező nehezíti: nem ismerjük, ponto­san milyen megyehatárok len­nének. Trencsén megye terüle­te például korábban két kerü­lethez tartozott, de a Rozsnyói járás átszabása miatt az egykori Kelet- és Közép-Szlovákia hatá­ra sem egyezik a mai Kassa és Besztercebánya megye közötti határvonallal. Másrészt nem tudjuk, Ficóék hozzányúlnának-e a jelenleg többségi választási rendszerhez Széttépné a nyolcas modellt (TASR-felvétel)- ez egyébként most nekik ked­vez, délen pedig a magyar pár­toknak. Harmadrészt pedig nem tudjuk, megváltoztatnák-e a megyei közgyűlések összeté­telét: korábban ugyanis felve­tődött, hogy a kormányzat is küldene képviselőket a testü­letbe. Erős Smer, gyengébb magyar érdekérvényesítés Akárhogyan is alakítják át a megyei rendszert, két dolog biztosnak tűnik. Keleten és kö­zépen erős lenne a Smer pozí­ciója, nyugaton - alacsony po­zsonyi támogatottságuk miatt - pedig mérsékelt. A másik ta­nulság: a magyar érdekképvi­selet gyengülne az összeolvasz­tással. Feleannyi magyar képviselő Megyei erőviszonyok Nyugat­Szlovákia Közép­Szlovákia Kelet­Szlovákia Smer 30,6% 40,6% 51,3% jobboldal 29,5% 18,9% 26,9% MKP 15,3% 4,7% 3,4% Híd 7,1%­3,4% független 14,8% 27,4% 14,3% egyéb 2,7% 8,4% 0,7% Megj.: a jobboldalhoz az SDKÚ, a KDH és az SaS mellett a Nova, az OKS és a KDS képviselőjét is hozzászámítottuk. Egyéb: HZDS, SNS, Zmena zdola, Úsvit ülne a kelet-, valamint a közép­szlovákiai kerületi parlamen­tekben, mint most Kassa, va­lamint Besztercebánya megye közgyűléseiben. Nyugat-Szlo­vákiában nem lenne ennyire erős a visszaesés, ám itt is meg­gyengülne az érdekérvényesí­tés lehetősége. Itt most Po­zsony megyében koalícióban irányíthatják a kerületet a ma­gyar pártok, Nagyszombat me­gyében pedig várhatóan koalí­ciót köt a Smer és az MKP. Kevésbé figyelnének a déli járásokra Magyar nemzetiségű me­gyeelnököt eddig sem sikerült megválasztatni, a három­megyés modellben ennek lehe­tőségét gyakorlatilag ki lehetne zárni. A legfőbb gond viszont valószínűleg az lenne, hogy - az egyébként is hátrányos helyzetű - déli járásokra még kevesebb figyelem irányulna. Regionális politikával fog­lalkozó szakértők szerint pl. Közép-Szlovákia déli régiójá­nak helyzetén némiképp az ja­víthatott volna, ha 2001-ben megalakul egy déli megye (Gömör-Nógrád), ám ha a jö­vőben a régió Zsolna megyével együtt egy még nagyobb egy­ség része lesz, szinte biztosan marginalizálódik pozíciója. A megyerendszer reformja viszonylag nagy feladat, elem­zők szerint, ha a kormány vál­toztatni akar, már jövőre lépnie kell. 2015-ben ugyanis már túl közel lesznek a következő par­lamenti választások, ez pedig ront a reform elfogadásának esélyein. A jelenlegi megye- rendszer egyik legnagyobb gondja, hogy az emberek nem érzik a magukénak: emiatt is alacsony a választási részvétel. Elemzők úgy vélik, a háromke- rületes modell esetében is megmarad ugyanez a veszély. Az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul a kötelező kollektív szerződések ügyében Ismét vétótörő napot tartott a parlament ÚJ SZÓ-HÍR (Tomáš Benedikovič felvétele) ba, vagy bizonyos ágazatok­ban, ahol a hazai viszonylag alacsony munkabérek fontos szerepet játszanak - mint pél­dául a textiliparban - a külföldi tulajdonban lévő vállalatok más országokba költözhetnek. A törvényt a kormány mel­lett csak a Szakszervezetek Szövetsége támogatta. A KOZ úgy véli, hogy így hatékonyabb védelmet tudnak biztosítani az alkalmazottaknak olyan válla­latokban is, ahol nem működik szakszervezet. (lpj, TASR) Pozsony. A parlament sme- res többsége tegnap megsza­vazta az Ivan Gašparovič köz- társasági elnök által megvétó­zott második jogszabályt is, így januártól kiterjeszthetővé válik az ágazati kollektív szerződés azokra a 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállala­tokra is, amelyek nem írták alá az egyezséget. A kollektív szerződésben ki­alkudott feltételek - tehát pél­dául az éves béremelés is - kö­telezőek lesznek azokra a válla­latokra is, amelyek vállalati szintű kollektív szerződéssel ugyan rendelkeznek, de az eb­ben lefektetett feltételek rosszabbak az ágazati szerző­dés előírásainál. Az ellenzék most kivételesen egyetért Ivan Gašparovičcsal, és már jelezte, az Alkotmánybíró­sághoz fordul. „A törvény ellen­tétes a szabad verseny szabálya­ival, akadályozza a szabad dön­téshozatalt és ellentétes a józan ésszel is” - sorolta a törvény ne­gatívumait Ivan Štefanec (SD­KÚ) parlamenti képviselő. Az alkotmánybírósági beadvány­A Smer megszavazta a Gašparovič által visszadobott törvényt hoz csatlakozik a Népi Platform mindhárom pártja. „A jogsza­bály rontja a vállalkozói kör­nyezetet, amivel gátolja az új munkahelyek létrejöttét” - ma­gyarázta pártja álláspontját Ivan Švejna, a Híd alelnöke. A törvénytervezetet már első elfogadásakor élesen bírálták a munkaadók szervezetei, eluta­sítását kérte valamennyi mun­kaadói szövetség és az Ameri­kai Kereskedelmi Kamara (AmCham) is. A jogszabály szerintük is ellentétes az al­kotmánnyal, de gazdasági szempontból is elfogadhatat­lan, mivel várhatóan növelni fogja a különben is magas munkanélküliséget. A munkaadók szerint a jog­szabály elsősorban a kis- és kö­zépvállalatok számára káros, amelyek nem tudnak olyan fel­tételeket biztosítani alkalma­zottaiknak, mint a nagy nem­zetközi cégek. Ugyanakkor tar­tanak attól is, hogy a jogsza­bály hatására kevesebb külföl­di befektető érkezik az ország-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents