Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-27 / 276. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 27. www.ujszo.com Ilyen még nem volt: saját elnökjelöltet állítanak Allamfőválasztás: külön utakon az MKP VERES ISTVÁN Pozsony. Saját jelölttel vág neki a 2014-es köztársaságiel­nök-választásnak a Magyar Kö­zösség Pártja. Arról, hogy kit indítanak, a párt Országos Ta­nácsa dönt december 14-én. Nem reális, hogy a párt je­löltje a második körbe kerül­jön, ismerte el lapunk kérdésé­re Berényi József. „De az első körben megszerzett szavazatok súlyával támogatni tudunk majd valakit a második fordulóban” - vélekedik a párt­elnök. Nevekről egyelőre nem beszél, információink szerint Bauer Edit is a lehetséges jelöl­tek közt van. „Több személy­ben is gondolkodunk, egy van köztük, aki szerintem nagyon esélyes” - mondta Berényi. Csáky Pál helyesli a lépést „Én voltam az egyik, aki ezt javasolta” - árulta el. Úgy véli, jelöltjük a voksok 6-7%-át biz­tosan meg tudja szerezni. A volt pártelnök szerint csak ez az út marad, ha az MKP az egyik jelenlegi jelöltet sem tud­ja ajánlani választóinak. Az MKP-t korábban Pavol Hrusovsky, a KDEI és a Híd ál­lamfőjelöltje is megszólította. Berényi akkor azt nyilatkozta, csak olyan jelöltet tudnak tá­mogatni, aki felvállalja a tavaly az MKP a Híd és a Kerekasztal által aláírt kisebbségi mini­mumot. Információink szerint Hrusovskynak nem volt a felté­tellel szemben kifogása. Az MKP döntése legfeljebb a párt­nak vagy Berényinek hozhat hasznot, véli Bugár Béla. „Ilyen helyzetben, amikor a Kotleba- effektus mindenhol erősödik, felelőtlenség olyan jelöltet in­dítani, akinek esélye nincs, de gyengíti a jobboldali jelölteket” - nyilatkozta a Híd elnöke. Bu­gár azt is sérelmezi, hogy az MKP akkor áll elő az önálló je­lölt ötletével, amikor a Híd már beállt valaki mögé. „Hrusovsky beszélt Berényivel és Csákyval is, és elmondása szerint nem je­lezték, hogy kifogásuk lenne” - tette hozzá Bugár. A jobboldali elnökjelöltek száma egyre nő. Hrusovsky mellett Ján Carnogursky, Ra- doslav Procházka, Peter Osusky és Andrej Kiska is indul, Milan Knazko pénteken jelenti be jelöltségét. A Smer viszont továbbra is hallgat: a párt ko­rábban azt ígérte, december eleji kongresszusán mutatja be jelöltjét, ám a döntést januárra tolták át. Háttérinformációk szerint Fico mellett Pavol Paska házelnök és Miroslav Lajcák külügyminiszter neve is felme­rült a lehetséges jelöltek közt. RÖVIDEN Freso „tehetségkutatót” indít Pozsony. Országos turnéra indul Pavol Freso, az SDKÚ el­nöke, hogy új tehetségeket toborozzon pártjába. A követke­ző hetekben felkeresi mind a nyolc megyét, hogy fiatalokat csábítson a helyi és regionális politikába. Freso pártját a szél­sőségesekkel szembeni küzdelem egyik pillérének tekinti, a turné egyik központi eleme is ez lesz. (TASR) lvan Gasparovic: az alkotmány szerint senkit sem szabad az „út mellett hagyni" Áttörte a Smer az elnöki vétót Szökőévben egyszer: a Smert nem érdekelték Gasparovic kifogásai (Gábriel Kuchta felvétele) Pozsony. Januártól havi 32 óra közmunkát végez­tethetnek a szociális se­gélyen élőkkel, a parla­ment tegnap megerősí­tette a köztársasági el­nök által megvétózott törvényeket. Elutasítot­ták a javaslatait is. ÚJ SZÓ-HÍR A Smer már délután jelezte, hogy mindenképen változatlan formában fogadják el az anyagi szükséghelyzetről szóló tör­vényt. „A Smer parlamenti frakciójának képviselői nem támogatják az államfő egyetlen javaslatát sem” - jelentette be Jana Lassáková frakcióvezető. A köztársasági elnök azt in­dítványozta, hogy a segélyen élők csak önkéntes munkában vagy természeti csapás megelő­zését, illetve a kárelhárítást szolgáló munkák alkalmával dolgozhassák le a havi 32 órát, a községek számára végzett köz­munkát kizárta volna ebből a körből. Ivan Gasparovic szerint ugyanis alkotmányellenes az alapvető szükségletek biztosí­tására adott segély csökkentése. Problémásnak tartja a közmun­kaprogramban való részvétel kötelező előírását is. „Kérdéses, hogy a jogszabály végrehajtása nem ütközik-e a kötelező vagy kényszermunkára vonatkozó nemzetközi szerződésbe” - ál­lítja Gasparovic. Az államfő úgy véli: az al­kotmány szerint senkit sem szabad az „út mellett hagyni”, vagyis mindenkinek legalább akkora támogatást kell kapnia, amiből fedezni tudja alapvető létszükségleteit. Gasparovic azt is kifogásolja, hogy a jog­szabály diszkriminatív eleme­ket is tartalmaz, a segélyen élőket ugyanis két részre oszt­ja: lesznek, akiknek le kell dol­gozniuk a havi 32 órát, és lesz­nek, akiknek nem. A törvény szerint ugyanis csak annak kell dolgoznia, akinek munkát ajánlanak fel, vagyis ha az ön- kormányzat nem tud munkát biztosítani a segélyen élőnek, akkor neki nem kell dolgoznia. Ettől tartanak a polgármeste­rek is, mivel a jogszabály nem mondja ki, hogy mit tegyenek, ha nem tudnak mindenkinek munkát találni. A törvény újbóli elfogadását végül a Smer és a az OEaNO szinte teljes frakciójának tá­mogatásával fogadta el a plé- num. A Híd képviselői nemmel szavaztak. „Ebben az esetben igazat adtunk a köztársasági elnök alkotmányos kifogásai­nak, amelyeket a Smer elutasí­tott, így nem tudtuk megsza­vazni a jogszabályt” - mondta lapunknak Nagy József, a Híd- frakció tagja. A KDH és az SD­KÚ képviselői tartózkodtak, míg az SaS-es képviselők eluta­sították a törvényt. A jogszabály végrehajtásától tart a polgármesterek egy része is, hiszen a nagy munkanélküli­séggel rendelkező települése­ken akár több ezer embernek is munkát kell biztosítani. Rima­szombatban például több mint 2 ezer embernek kell a munkát megszervezni, ami még akkor is nehéz feladat lesz, ha a munka­ügyi hivatal csak erre a munkára új alkalmazottakat vehet fel. Ján Richter munkaügyi mi­niszter kincstári optimizmusa töretlen. „A polgármesterekkel folytatott konzultációk alapján állíthatom, hogy a régiókban van elég munka, elég csak kö­rülnézni a településeken” - je­lentette ki a miniszter a szava­zás előtt. dpj) Matovic a Smemek lobbizott Az Egyszerű Emberek (OEaNO) szerint a roma reform alapja a szociális segély ledolgozását előíró jogszabály. Mivel az eltelt egy évben ez az első konkrét lépés, amit Peter Pollák roma ügyi kormánybiztos fel tud mutatni, Igor Matovic pártelnökkel együtt a jogszabály újbóli megszavazására kérte a képviselő­ket. „Eljött az idő, hogy ebben az országban ne adjunk senkinek ingyensegélyf” - jelentette ki Matovic. A jogszabállyal kapcso­latos alkotmányos aggodalmak nem zavarják. „Beteg elképze­lésnek tartom, hogy a Szlovák Köztársaságnak gondoskodnia kell mindenkiről, függetlenül attól, hogy ő hogyan viszonyul az országhoz és lakosságához”-véli a pártelnök, (lpj, TASR) A rendőrök kéréseinek teljesítése akár évi 80 millió eurójába is kerülhet az államnak; a Szociális Biztosító szerint bírósági ítéletek kötelezik őt Két nyugdíjat követelnek a rendőrök - úgy tűnik, sikeresen Két „pilléren" állnának (Tomás Benedikovic felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A rendőrök egy ré­sze két nyugdíjat szeretne az ál­lamtól, habár az átlagemberre érvényes nyugdíjkorhatárt, a 62 évet, még be sem töltötték. A Szociális Biztosító igazgatója ennek ellenére - bírósági, köz­te a Legfelsőbb Bíróság dönté­seire hivatkozva - lehetővé te­szi a fegyveres testületek tagja­inak, hogy nyugdíjat kapjanak a Szociális Biztosítóból is. A rendőrök a saját nyugdíjrend­szerükből részesülnek a szolgá­lati nyugdíjból. A rendőrök kéréseinek telje­sítése akár évi 80 millió eurójá­ba is kerülhet az államnak. A biztosítótól nyugdíjat kérnek például az 55 év feletti rend­őrök, holott az átlagember leg­korábban a nyugdíjkorhatár betöltése előtt erre nem lenne jogosult. A rendőrök arra hi­vatkoznak, hogy a szolgálatuk megkezdésekor érvényes sza­bályok szerint nekik 55 éves koruktól járna a nyugdíj, ezért akár 56 éves korukban igé­nyelhetik a járadékot a Szociá­lis Biztosítótól is. A fegyveres testületek tagjai ugyan jelenleg a civiltől eltérő, különálló nyugdíjrendszerbe tartoznak, de a katonák 1998-ig, a rend­őrök pedig 2002-ig az általános nyugdíjrendszerbe tartoztak, munkaadóik ebbe fizették a já­rulékokat. A fegyveres testüle­tek önálló nyugdíjrendszere vi­szonylag bőkezű, a katonák át­lagos nyugdíja 800, a rendőrö­ké több mint 600 euró. A másik eset, amikor a már nyugdíjas rendőr - aki akár 15 ledolgozott év után is nyugdíj­ba vonulhatott - a szolgálati nyugdíja mellett a civil nyug­díjrendszerbe is fizetett járulé­kot. Ugyan az átlagember eb­ből a rendszerből csak 15 le­dolgozott év után kaphat jára­dékot, a rendőrök akkor is ké­rik a pénzt, ha ezt a feltételt nem teljesítik. Az ítélet kötelez A Szociális Biztosító állás­pontja szerint kénytelen en­gedni a kérvényező rendőrök­nek és katonáknak, mivel ezt már több bírósági határozat is előírja. „A biztosítót erre a Leg­felsőbb Bíróság és a kerületi bí­róságok több mint 70 ítélete kötelezi” - tájékoztatta lapun­kat az intézmény. A biztosító szerint az ítéletek fényében kö­telesek a fegyveres testületek minden tagjának kérvényét azonosan elbírálni, így kapnak majd nyugdíjat azok is, akik nem fordultak bírósághoz. „Ha nem így tennénk, akkor a kér­vényezőket két csoportra osz­tanánk, ami diszkriminatív lenne, hiszen ugyanazon tény­állás mellett egyszer megad­nánk a nyugdíjat, míg más esetben nem” - tájékoztatott a biztosító. Az intézmény az egységes el­járási rendet egy belső mód­szertani útmutatóban határoz­ta meg, ami ellen viszont a biz­tosító több alkalmazottja is til­takozott. „A probléma az, hogy a módszertani útmutató és a nyugdíjtörvény egyes rendel­kezései ellentmondanak egy­másnak” -jelentette ki a bizto­sító egyik volt munkatársa, Mariana Vavrová, akit éppen a tiltakozás miatt bocsátottak el állásából, és ezért a helytállá­sáért a Fehér Holló díjban ré­szesült. Eltérő határozatok Az ügy miatt ellenzéki hon­atyák képviselői ellenőrzést tartanának a Szociális Biztosí­tóban. Erika Jurinová (Ol’aNO) szerint ugyanis a bíróságok egymásnak ellentmondó ítéle­teket hoztak, ezért a biztosító­nak a Legfelsőbb Bíróságtól kellene kérnie úgynevezett egységesítő álláspontot. A biz­tosító szerint azonban erre csak a bírói kollégiumok elnökei­nek, a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének és az igazságügyi mi­niszternek van joga. Az üggyel tegnap a parlament szociális ügyi bizottsága is foglalkozott, de a smeres képviselők infor­mációk hiányában nem támo­gatták a képviselői ellenőrzést. Nagy József (Híd) szerint törvénymódosítással kellene rendezni az ügyet. „Felháborí­tó, hogy a Smer nem hajlandó rendezni például a kisnyugdí­jasok ügyét, de az ugyancsak smeres vezetésű Szociális Biz­tosító a törvényt megkerülve megoldja a rendőrök és a kato­nák nyugdíjának ügyét” - je­lentette ki Nagy. Megdöbben­tőnek tartja azt is, hogy a bizto­sító azt sem tudja, mibe kerül majd a rendőrök nyugdíjának kifizetése. „Az igazgató tájé­koztatása szerint eddig már hatezren kérték a nyugdíjat, ami mintegy 16 millió euró le­het, de az összeg ennek több­szörösére is emelkedhet” - véli Nagy. Lapinformációk szerint akár 18 ezren is kérhetnek má­sodik nyugdíjat, (lpj)

Next

/
Thumbnails
Contents