Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-26 / 275. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 26. I Kultúra 17 Párizsban, a délutáni főpróbán nézte meg a Brünni Városi Színház előadásában saját darabját Kundera végre előbújt Szemét, orrát, ajkát, fél arcát eltakarja Milan Kundera sok évvel ezelőtt készült fekete-fehér portréján, amely újra és újra bejárja a világot. Híres a kép. Egyrészt, mert érzelmi töltete van, másrészt pontosan azt az embert mutatja, aki évtizedek óta kerüli a nyilvánosságot. SZABÓ G. LÁSZLÓ Egy ősz hajú Don Jüant látunk, aki két kezét arca előtt tartva próbál elzárkózni a külvilágtól, elrejtőzni fürkésző tekintetek elől, fotósok villanófényétől, idegenek tolakodó kíváncsiságától. Ez ő: Milan Kundera, korunk egyik legjelesebb írója, esszéistája, a Nobel-díj régi várományosa, a világ egyik legtöbbet fordított szerzője, aki a sztálinizmus visszásságaival foglalkozó Tréfával 1965-ben került az egyetemes irodalom könyvtárának legmagasabb polcára. Azóta olyan regényeket adott olvasóinak, mint Az élet máshol van, A lét elviselhetetlen köny- nyűsége vagy A nevetés és felejtés könyve, amely miatt a cseh kormány megfosztotta állam- polgárságától. Csakhogy Kundera akkor már Franciaországban élt, a rennes-i egyetem vendégprofesszora volt, pár évvel később pedig megkapta a francia állampolgárságot. Halhatatlanság című regényét már franciául írta, s 1988 óta nem hajlandó csehül megfogalmazni a gondolatait. Döntése végérvényes. Franciául írt regényeit senkinek sem engedi csehre fordítani, egykori hazájától - főleg, amióta a múltját feszegetve besúgással vádolták - olyannyira eltávolodott, hogy nem is kíván hazalátogatni. Sem Brünnbe, ahol ifjú éveiben dzsessz-zenész volt, sem Prágába, ahol egyetemi tanulmányai idején zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott, majd a filmművészeti főiskolán világ- irodalmat tanított. Régebbi a történet, de megéri feleleveníteni, hiszen ugyanarról a férfiról szól, aki híressé vált fotóján alig mutat magából valamit. Már francia útlevele volt, amikor egyszer nagy titokban hazalátogatott, és egy prágai barátja közreműködésével kért tiszteletjegyet a Nemzeti Színház egyik kamara-előadására. Már kifele tartott a színházból, amikor valaki a nézők közül felismerte őt a tömegben, s odalépett hozzá, hogy közölje vele, mennyire boldog, hogy láthatja. Mivel az író értetlen arcot vágott, az ülető azon nyomban el is bizonytalanodott. „Ugye, nem tévedek? - puhatolózott. - Kundera úrhoz van szerencsém. ..” Mire az érintett: „Nem, nem az vagyok, bár sokak szerint nagyon hasonlítok rá.” Vagyis letagadta magát. És ezzel az attitűddel éli az életét azóta is. Nyilvános helyekre nem jár, irodalmi kitüntetéseit személyesen soha nem veszi át, fotózni nem engedi magát, interjút évtizedek óta nem ad. Cseh barátai legfeljebb az e-mail címét tudják, párizsi lakhelyét még a taxisok sem ismerik, mivel mindig három sarokkal táNem mutatkozni, nem megjelenni, nem nyilatkozni - ezek a „szabályok” Kundera életében. volabbra rendeli őket, s ott is száll ki, nehogy kiderüljön, hol lakik. Nem mutatkozni, nem megjelenni, nem nyilatkozni - ezek a „szabályok” Kundera életében. A határvonalakat ő maga jelölteid. Most viszont történt valami... A hatvanas években írt két drámájához (Kulcstulajdonosok, Szamárság) elutasítóan viszonyul, egyedül a Diderot előtt tisztelgő Jakab és az ura című színpadi művét vállalja, amelyet ma is játszanak szerte a világon, magyar társulatok (Katona József Színház, József Attila Színház) is szívesen tűzik műsorra. A darab Diderot Mindenmindegy Jakab meg a gazdája című dialógusának mesteri változata, bár mint Kundera figyelmeztet: ,A Jakab és az ura nem átírás, ez az én színdarabom, az én variációm Diderot- ra.” És ahogy a mű bevezetőjében írja: „Személyes vigaszul írtam meg a darabot, amikor hazámra rászakadt a nyomasztó orosz irracionalitás. Ösztönös késztetést éreztem, hogy bőségesen merítsek a Nyugat új korának szelleméből. És úgy találtam, hogy az sehol nincs olyan töményen sűrítve, mint az értelem, a humor és a fantázia harmóniájában, Diderot művében. S hogy minél tovább Jakab és a gazdája társaságában maradhassak, képzeletemben egyre- másra úgy jelentek meg, mint saját színdarabom figurái.” Egy éve játssza a Brünni Városi Színház Kundera 1971-ben született művét. Egy évvel a bemutató után most Párizsba is elvitték az előadást, ahol a Le Theatre de ľ Alliance Francaise színpadán elevenedett meg a darab. A brünni társulat természetesen a szerzőt is meghívta az előadásra, bár a leghalványabb reményt sem táplálták egymásban, hogy Kundera meg is jelenik a nézők között. Nem is ez történt. Kundera a délutáni próbát választotta, felesége társaságában. „Rajtuk, kettőjükön kívül senki sem ült, senki sem ülhetett a nézőtéren - meséli Magda Vášáryová, aki több neves személyiséggel együtt az esti előadást látta. - Ám mint megtudtam: Milan Kundera nagyon elégedett volt a produkcióval, és lelkes elismeréssel köszönte mega színészekjátékát.” Feltűnés nélkül érkezett, feltűnés nélkül távozott. Mintha ott sem lett volna. Úgy bújt elő, mint csiga a házából. Lassan, óvatosan, körültekintően. És vissza is úgy ment. Ügyesen, elegánsan, szinte észrevétlenül. Ező: Milan Kundera. A Minorma a jótékonysági rendezvény bevételét mentorprogramjának a megvalósítására fordítja Presser Gábor Pozsonyban ad koncertet AJÁNLÓ Pozsony. Presser Gábor ad koncertet december 13-án a Szlovák Rádió Hangverseny- termében, a Minorma - Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kulturális Intézete jótékonysági rendezvényén. A Minorma a koncertből befolyt összeget a 2014-es mentorprogramjának a megvalósítására fordítja. A szervezet idén indította el a Forma Mentorprogramot, mellyel tehetséges, pályaválasztás előtt álló középiskolás diákokat támogat. Idén júliusban több mint 30 szlovákiai magyar diák vett részt a Minorma táborában. A helyszín a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis volt, mely mára alternatív kulturális központtá nőtte ki magát. A tehetséges fiatalok nyolc csoportban dolgoztak, egyebek között a zeneszerzés alapjaival, a cianotípiás fényképelőhívó technikával, az interjúkészítéssel, a színházi próbafolyamat és a tánckoreo- gráfia-készítés menetével ismerkedtek meg. A diákok tehetségfejlesztése szempontjából nagyon fontos, hogy elismert művészekkel dolgozzanak együtt, akik inspirálják őket. Emellett a táborban olyan kapcsolati tőkére tesznek szert, amely a továbbiakban rendkívül hasznos lehet, (k) A Velencei Biennále mérlege Velence. Rendkívüli, az előzetes becslések szerint 475 ezres látogatószámmal zárult az Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás (Biennále). Ez 2011-hez képest 8 százalékos emelkedést jelent. A világ talán legjelentősebb képzőművészeti kiállítása két nagyobb egységben vonultatta fel az alkotók munkáit: a Giardini parkban, az Arsenale egykori hajóépítő műhelyeiben és a város különböző pontjain minden eddiginél több, összesen 88 ország mutatkozott be. Massimilia- no Gioni főkurátor az idei Biennálénak a Palazzo Enciclopedi- co címet adta. Úgy fogalmazott: azt a megfoghatatlan vágyat igyekeztek megragadni, amellyel szeretnénk mindent megismerni és meglátni. Az Enciklopédikus Palota olyanok kalandjait, meséit és történeteit gyűjtötte össze, akik egy képet alkotva megpróbálják bemutatni a világ gazdagságát. (MTI) MOZIJEGY Futótűz - letudva ALMÁS 1 SÁRA Persze: az ember nem vár csodát egy nagy sikerű tiniregény filmes feldolgozásától, főleg nem a második epizódtól. Ha mégis voltak illúzióink, az annak tulajdonítható, hogy Suzanne Collins Az éhezők viadala-trilógiájá- nak első könyvéből Gary Ross rendezői irányításával tavaly alapjában véve érzékeny, ígéretes adaptáció született. A múlt hét végén mozikba került Futótűz - Észak-Ameri- kában minden idők legjobb novemberi premierhétvégéjét futotta 161,1 millió dolláros jegyeladással - Francis Lawrence rendezésében sokkal inkább tutira megy: azt nyújtja a célközönségnek, tehát a tizenéves nézőknek, amit azok a filmipar elképzelései szerint kapni szeretnének. Több akciót, pörgősebb tempót, egyszerűen olvasható érzelmeket, műanyag csomagolást. De fogjuk fel pozitívan. Amikor Ross és stábja be merte vállalni, hogy az első moziban rezgős kézikamerával végigpásztázza a nyomorúságos 12. körzetet vagy a gazdagságban tobzódó Kapi- tólium szürreális utcai forgatagát, elidőzött a halálos ítélettel egyenlő kiválasztásra váró gyerekeken, majd hagyott időt arra, hogy hosszú másodpercekig a főszereplő Katniss Everdeen (az ott és akkor emlékezetes alakítást nyújtó, azóta Oscar-díjas Jennifer Lawrence) arca beszéljen, megteremtette azt az atmoszférát, amelyre a folytatás bátran építhet. Francis Lawrence finomságokkal már nem játszadozik: nem árnyalja a collinsi disztópia világát, sem a szereplők kapcsolatát, helyette tisztesen és helyenként látványosan lezúzza a sztorit. Történjen, aminek történnie kell. Katniss és Peeta (Josh Hutcherson) megnyerte a 74. Éhezők Viadalát - a játékot, amelyben a Kapitólium arra kényszeríti a kiszolgáltatott körzeteket, hogy egykori lázadásuk emlékére kisorsolt gyerekeik mészárolják le egymást az arénában. Nem mellesleg: élő egyenes adásban, egy tévés valóságshow- ban. A 12. körzet bajnokai gyorsan rájönnek, hogy nem győztesek, csak túlélők. A történteket nem hagyhatják maguk mögött, életük végéig kamerák kísérik majd a lépteiket, és a Kapitólium még azt is megszabja, kit kell szeretniük - egymást... Mivel „a lángra lobbant lány” a Kapitó- liumban divatikonná, a forrongó körzetekben pedig a lázadás szimbólumává válik, Snow elnök (Donald Sutherland) úgy dönt, az egész fajtáját meg kell semmisíteni. A terv készen áll: a 75. Éhezők Viadalának résztvevőit a korábbi bajnokok közül sorsolják ki. Katniss és Peeta visszatér hát az arénába, életre-ha- lálra. De van egy másik terv is. Az egy év múlva kerül a mozikba. A mozgóképes vég- játékra 2015-ig várni kell. Az éhezők viadala: Futótűz. Amerikai sci-fi akciófilm, 146 perc, 2013. Rendezte: Francis Lawrence. Szereplők: Jennifer Lawrence, Josh Hutcherson, Donald Sutherland, Woody Harrel- son, Philip Seymour Hoffman, Liam Hemsworth, Elizabeth Banks. Kezdődhet a 75. Éhezők Viadala (Fotó: Forum Film) Feltűnés nélkül érkezett, feltűnés nélkül távozott (Képarchívum) December 13-an a Szlovák Radio Hangversenytermeben lep fel Presser Gábor (Képarchívum)
