Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-26 / 275. szám, kedd

FOCITIPP ■ 2013. NOVEMBER 26.

www.ujszo.com

TÉMA

»„All right,

Mister Wright!"

(idézetek a 6—3-ról)

„Ezek tökök, nem labdák." Puskás Ferenc véleménye, amikor még Budapesten meglátta az angol szövetség főtitkára, Stanley Rous által elküldött három „angol labdát", amely nehezebb, keményebb és kicsit nagyobb volt, mint amilyenekkel a magyarok addig futballoztak.

„Puskás cselt csinál, lő, gól!" Szepesi György rádióriporter.

,M right, Mister Wright!" Szepesi György rádióriporter szójátéka.

„Hálát érzek, amiért megadatottjátszanom az Aranycsapat ellen."

Billy Wright, az angol válogatott akkori csapatkapitánya.

Ő volt az, akit a harmadik magyar gól előtt Puskás a világhírű visszahúzós csellel fenékre ültetett - vagy ahogy a Times akkori tudósítója írta, Wright „elviharzott, mint a tévesen riasztott tűzoltó".

„A labda legyen a játékos szolgája. Amikor még kisgyermek voltam, szívesen rugdaltam az utcán a köveket. De mindig arra törekedtem, hogy egy fát vagy egy másik követ eltaláljak vele. Ez rosszat tett a cipőmnek, de jót a labdarúgó-fejlődésemnek. Ha ma meglátok egy kis követ az utcán, még most is nekicélzom valaminek." Puskás Ferenc a Daily Mir- rornak a londoni győzelem után.

„Szerettünk, akartunk és tudtunk futballozni."

Puskás Ferenc válasza egy 1983-as interjúban arra a kérdésre, hogy mi volt az Aranycsapat sikerének a titka.

„Ha a mai erőnléti felkészítéssel lépne pályára az akkori magyar együttes, gond nélkül felvenné a versenyt a legerősebb klubcsapatokkal.

A mostani angol válogatottat pedig még az 1953-as magyarok is megvernék."

Jonathan Wilson angol futballszakíró véleménye arról, mire jutna ma az Aranycsapat.

„Ne haragudjatok, de ez szégyen... Már tíz évvel ezelőtt sem értettem, mit kell ünnepelni egy edzőmérkőzésen, de hogy még a 60. évforduló is ekkora szám legyen...

Ezért is tartunk ott, ahol: egy sörmeccsen elért győzelmet az évszázad mérkőzésének titulálunk, és még 60 évvel később is ezt ünnepeljük..."

Olvasói hozzászólás a Nemzeti Sport Online-on.

„Ha a gyerekek lementek a grundra, az angol csapatból addig Matthewst, Mortensent utánozták. Attól a naptól kezdve Puskás, Hidegkúti, Kocsis, Bozsik lett a szuperhős."

Andy Roxburgh, az UEFA egykori szakmai igazgatója, a New York Red Bulls sportigazgatója.

Az oldalt összeállította: G. J.

.. .a meccset nem a magyarok, hanem az angolok nevezték először az .Évszázad mérkőzésének! A szen- zációhajhász angol sajtó konferálta fel így a találkozót, nem először: másfél évvel korábban, 1952 májusában szintén ezt a jelzőt kapta az Ausztria-Anglia (2-3) találkozó. Az elnevezés azért is különös, mert az évszázadnak a fele még háttá volt.

...a magyar kommunista vezetés garanciát kért a győzelemre az MLSZ-től. A második világháború után a magyar válogatott a vasfüggönyön túlról - Olaszországot leszámítva - csak semleges vagy félig-meddig semleges országok válogatottjával játszott (Ausztria, Svájc, Finnország, Luxemburg, Svédország), ezért amikor az 1952- es helsinki olimpián az angolok felvetették, hogy Londonban és Budapesten is megmérkőzhetne a két válogatott, a politikai ebinek kellett jóváhagynia az ödetet. Farkas Mihály magyar honvédelmi miniszter az MLSZ elnökétől, Barcs Sándortól kért garanciát (!) a győzelemre.

...Sebes Gusztáv szövetségi kapitány ködgépet vetett be a budapesti edzéseken, s így szoktatta a fiúkat a kint várható körülményekhez. A speciáhs eszközt a filmgyárból kölcsönözték. A szövetségi kapitány nemcsak a ködre, hanem a Wembley méreteire is felkészítette a játékosokat, a népligeti Építők- pályát a londoni minta alapján 74 méteresre szélesítette, s az edzőmérkőzéseken az ellenfeleknek (Vasas Ganzvagon, Kőbányai Dózsa) szigorúan „angol hadrendben” kellett játszaniuk.

.. .a rossz idő miatt az angolok nem engedték a csapatokat a Wembleyben edzeni a meccs előtt. A magyar válogatott a Craven Cottage-en (Fulham), az angol pedig a Stamford Bridge-en (Chelsea) gyakorolt.

...diplomáciai bakival kezdődött a mérkőzés, a Wembley stadion főárbocán lengedező magyar zászló közepében nem a sarló-kalapácsos, vörös csillagos kommunista „Ráko- si-címer”, hanem a Florthy-korszak idején használatos koronás, háromhalmos, kettős keresztes kiscímer virított. „Nem hibáztatom a rendezőséget a balfogás miatt, a magyarok olyan gyakran váltogatják a nemzeti címerüket, hogy ezzel az irammal le- heteden lépést tartani” - magyarázta mosolyogva a malőrt Stanley Rous, az angol szövetség főtitkára.

...a mérkőzés játékvezetője, Leo Horn a második világháborúban a németek eben harcolt. A holland bíró a fegyveres ellenállás tagja volt, és számos magas rangú SS-tiszt ellen intézett támadásokat. Érdekesség, hogy később ő vezette az 1962-es Benfica-Real Madrid (5- 3) BEK-döntőt is, amelyen Puskás három gólt lőtt. Azon a meccsen egy meg nem adott tizenegyes miatt Puskás olyan hevesen reklamált, hogy többször is a levegőbe köpött,

majd felemelt a földről egy csillogó tárgyat, és a lelátóra hajította. Miért nem figyelmeztette a bíró Puskást? „Mert már nem volt nálam a sípom. Addigra hozzávágtam Puskáshoz, a fülét találtam el” - nyilatkozta az egykori játékvezető 2005-ben a The Independentnek.

.. .a Wembley-ben Puskás a többi magyar játékostól eltérően nem pi- ros-fehér-zöld, hanem fehér alapú sportszárban játszott.

...az egyik magyar cserejátékos, Csordás Lajos a Népsportnak készített statisztikákat a mérkőzésről. A Vasas csatára a Wembley-ben a tribünről nézte a mérkőzést, és Feleki László újságíró munkáját segítette. Az előre egyeztetett szabályok szerint mezőnyjátékost csak az első féhdőben lehetett cserélni, kapust később is, ezért állhatott be a sérült Grosics Gyula helyére Gellér Sándor a 78. percben.

.. .nem ez volt az első hazai veresége az angol válogatottnak!

A 6-3 legendájának központi eleme, hogy a futball feltalálói, a „labdarúgás királyai” ezen a mécsesén veszítették el 90 éves hazai veredenségüket, pedig már korábban is kikaptak saját otthonukban (Skóciától, Walestől, Írországtól). Ez az első olyan vereség volt, amelyet „nem brit” válogatottól szenvedtek el.

...a szenzációs győzelem után az Aranycsapat játékosai „pingpongoztak”: a lefújást és az ünneplést követően Puskásék átmentek az esti bankett helyszínére, az Empire Poolba, s ott megnézték a magyar asztalitenisz-válogatott meccsét Anglia ellen.

...a magyar kezdőcsapat tagjai fejenként tízezer, a cserepadon ülők pedig ötezer forint pénzjutalmat kaptak a győztes meccs után, ami akkoriban jó pénznek számított, 1953-ban Magyarországon az évi ádagos fizetés ahg haladta meg a tízezer forintot (11 280 Ft).

...a 6-3-at a helyszínen tekintette

meg Dave Sexton, az Aranycsapat nagy tisztelője, aki később a Chelsea edzője lett, s irányítása alatt volt egy időszak (1972 és 1974 között), amikor a londoniak idegen- beü szerelése piros-fehér-zöld volt.

.. .a közvélekedéssel ellentétben az Aranycsapatnak nem volt négy éven át tartó, 32 mérkőzésből álló veredenségi szériája. A híres statisztika szerint 1950-től kezdve egészen az 1954-es világbajnokság peches döntőjéig nem talált legyőzőre a magyar válogatott, csakhogy az MLSZ néhány évvel ezelőtt hat, a statisztikákból kihagyott összecsapást is hivatalos válogatott mérkőzésnek minősített, így az 1952-es Moszkva Válogatott-Magyarország (2-1) találkozót is, azzal az indoklással, hogy az ellenfél gyakorlatilag az akkori szovjet válogatott volt.

(Hathárom. Tények, titkok, legendák. írta: Csillag Péter. A Nemzeti Sport melléklete a londoni mérkőzés

60. évfordulójára + ajándék DVD a mérkőzésről. A kiadvány terjedelme: 100 oldal. Ára: 895forint)

E

zzel a címmel jelent meg a Nemzeti Sport százoldalas, igényes különkiadása az Évszázad mérkőzése hatvanadik évfordulója alkalmából. A szerző, Csillag Péter sportújságíró korabeb újságcikkek, dokumentumok, résztvevők és kortársak visszaemlékezései alapján rekonstruálja az 1953. november 25-én játszott Angha—Magyarország (3-6) mécsesét, megszólaltatja az akkori angol válogatott egyeden élő tagját, a Wembley-ben gólt szerző Jackie Sewellt, s a „hathárom” című kiadványban olyan szaktekintélyek is elmondják a véleményüket az Aranycsapatról, mint az angol sportújságírás doyenje, Brian Glainville vagy a World Soccer rovatvezetője, Jonathan Wilson taktikai elemző. De megismerhetjük annak a mezőtúri kisfiúnak a történetét is, akit az apja táblával a kezében küldött ki minden gól után a kert végébe, hogy mutassa fel az állást az elhúzó vonatok utasainak. S megtudhatjuk azt is, hogy...

Hathárom:

tények, titkok, legendák