Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-23 / 273. szám, szombat

PRESSZÓ ■ 2013. NOVEMBER 23. érdekesség 15 mögötti változások. Zavarja önt ez á munkájában? Lényegében én ezt soha észre sem veszem, de ha igen, akkor azt is jól tűröm. Az állóvizet sehol és semmi­ben sem szeretem. Jönnek fiatalok, újak, aztán meg még fiatalabbak, csoda, hogy még ott vagyok. Nem tudom elfogadni a sorstól, hogy már megöregedtem. Jól titkolja. Igazán köszönöm a bókot, valóban jólesik, mert azért tükröm is van. Oszvald Marika arról is híres, hogy színpadon úgy mozog, akár egy rtista. A „spárgázás” megy még? gén. Számomra néha nehezebb írni, mint táncolni. Kitotyogok z öltözőből a színpadra, és ami- or odaérek, az ösztöneim vagy az imáim hajtanak. Amikor pedig legszólal a zene, szinte elfelejtem, ogy testem van, mert mint egy űr- ajós a súlytalanságban, repkedek, zerepem végén lejövök a színpad­ul, és rögtön kérem az öltöztető- net, hogy a cipőmet vegye le, mert ’szakad a lábam. Kétszer ment férjhez, de mindkét­szer ugyanahhoz a férfihez. Most pedig elvált. Lesz még menyasz- szony? Én, menyasszony? Nem tartom va­lószínűnek. Az ösztöneimnek élek, úgy, ahogy a napjaim alakítják az életemet. Valójában nincsenek, olyan elhatározásaim, hogy most ezt vagy azt akarom. Elvárásaim sincsenek. Ahogy esik, úgy puffan, de azért ügyelek a puffanás milyen­ségére. Sok barátja van? Nem, nincs. A magánéletemet egy zárt világnak tartom. Csak a csalá­dom élhet ebben a világban. Valódi barátnőm is csak kettő van, de ők messze, Németországban élnek. A kis családom mindenkiről mindent tud, de örömmel mondhatom, hogy saját lábamon állok, igaz, ez már kezd nehéz lenni. Próbálok úgy élni, hogy mindennap kiegyensú­lyozott és harmonikus legyen. Sok cigánykereket szeretnék még vetni a színpadon. Albert József 4 GERZSON PÁL 1949-1953: Magyar Képzőművészeti Főisko­la. Mesterei: Domanovszky Endre, Hincz Gyu­la, Kmetty János. 1964: Stúdió-díj; 1968,1970: az egri Országos Akvarell Biennále díja; 1969: Munkácsy-díj; 1970: a miskolci Téli Tárlaton Miskolc Város Tanácsa díja; Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj; 1972: Munkácsy-díj; 1987: érdemes művész; 1994: a Magyar Köz- társasági Érdemrend középkeresztje. Tagja és elnöke volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületének. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A Magyar Szépmíves Társa­ság elnöke és egyik megalapítója. 1992-től 1999-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnöke. 1960-1974 között a Magyar Iparművészeti Főiskola, 1974- től a Magyar Képzőművészeti Főiskola taná­ra, 1986-tól 1990-ig a festészeti tanszék ve­zetője. Pályája elején többször dolgozott a hód­mezővásárhelyi művésztelepen, rendszeresen alkot Szigligeten. 1954-től szerepelnek művei kiállításokon. Murális (fali) munkák (gobelin, faintarzia) tervezésével, grafikával is foglal­kozott. Az ’50-es évek második felében a le­vegő és a fény ábrázolásának problémája foglalkoztatta. Az évtized végén vásárhelyi tar­tózkodásai hatására elszakadt a valóság természethű megörökítésétől. Mértani tör­vényekre épülő figurális kompozíciókat alko­tott. Műveit az 1960-as évek elejétől kubisztikus képépítés jellemzi. Az évtized vége óta Szigligeten is alkotott, s ez döntő változást ho­zott festészetében. Az 1970-es évek közepé­től haláláig konkrét tájélményeit és a művészetében mindvégig meghatározó szín- és fényproblémákat síkkompozíciókká abszt- rahálta. Eladó az az olaszor­szági villa, amely an­nak idején Pinocchio című regényének megírására ihlette Carlo Collodit. A 3000 négyzetmé­teres pompás villa Toscanában, Firen­ze Sesto Fiorentino nevű elővá­rosában található egy 3 hektáros parkban, benne a híres „Csodák mezeje”. Az ingatlan ára 10,5 millió euró. „Itt vagyunk a Carlo Lorenzini - ismertebb nevén Carlo Collodi - által írott történet közepén. Carlo és fivére, Paolo nem mesz- sze laktak innen” - mondta el Giuseppe Garbarino Sesto fiorentinói történész. Carlo fivére a villától 50 méter­re található Ginori porcelángyár igazgatója volt. Más utalásokat is megtalálunk a Pinocchio ka­Eladó a Pinocchio szerzőjét megihlető villa Pinocchio egy firenzei játéküzletben (Fotók: villadicolonnata.com, ug) landjaiban, mint például a Vö­rös Rák fogadót, amely alig 100 méternyire áll a villától - tette hozzá Garbarino. Carlo Lorenzini (1826-1890) más néven Carlo Collodi (anyja családi neve volt a Collodi) olasz újságíró és író volt. A Pinocchio kalandjait 1881-ben írta és 1883- ban jelent meg. ,A kert neve történelmileg a Csodák mezeje. Azért hívják így, mert 1873-ban egy kertész, ^ki a villa tulajdonosa, a Gerini csa­lád alkalmazásában állt, virágok ültetése közben egy kincset ta­lált itt, amelyről pontosan nem tudni, mi volt” - magyarázta a történész. „Sesto Fiorentino lakosainak kollektív emlékezetében a kincs hatalmas vagyonként él, amelyet a kertész nem tartott meg, ha­nem átadta a márkinak” - tette hozzá Garbarino. Pinocchio kalandjaiban a Kan­dúr és a Róka rábeszélik Pi- nocchiót, ültesse el aranyait a mezőn. Napjainkban már csak néhány Pinocchio-kedvelő és iskoláscso­port látogatja a villát, de a tör­ténész szerint az új tulajdonos hasznosíthatja a villa és a regény közötti kapcsolatot. A regény a Geppetto asztalos faragta fabábu kalandjait meséli el, akinek mindig megnyúlik az orra, amikor hazudik, és sza­márfüllé változik a füle, amikor nem tanul az iskolában. Számos kaland után azonban Geppetto mester nagy örömére igazi kisfi­úvá változik. (MTI) Kalasnyikov múzeuma M ár életében mú­zeumot nyi­tottak a híres gépkarabély tervezőjének, Mihail Kalasnyikovnak szülőfalu­jában, az oroszországi Altaji terü­leten. Az idős, 94 éves Mihail Ka­lasnyikov nem tudott részt venni a Kurja nevű faluban tartott ünnepi eseményen, egészségi állapota ezt nem engedte meg. Unokája és családja képviselte őt, és persze az izsevszki Kalasnyikov-konszern munkatársai is jelen voltak a meg­nyitón. Az Altaji terület honlapján az olvasható, hogy a faházban lévő múzeum kialakítását Alekszandr Kariin, a régió kormányzója kez­deményezte. Szakemberek négy évig dolgoztak az öt részlegből álló kiállítóhely létrehozásán. A híres szovjet-orosz fegyvertervező gyer­mek- és ifjúkorát, a világhírűvé és rendkívül elterjedté vált gépkara­bély elkészítésének történetét és a tervező életútját is bemutatják. Mihail Kalasnyikov számos sze­mélyes tárgyát átadta a múze­umnak, köztük a neves amerikai Harvard Egyetemtől kapott tisz­teletbeli professzori talárját, va­lamint azt a levelet is, amelyben Hugo Chávez felmagasztalta az AK gépkarabélyt. A márciusban elhunyt venezuelai elnök 2009- ben oroszországi látogatása során személyesen köszöntötte fel 90. születésnapján az orosz tervezőt. Steven Seagal amerikai akció­filmszínész idén október elején járt Izsevszkben, Udmurtföid székhelyén, ahol a Kalasnyikovo- kat gyártják, és levélben mondott köszönetét Mihail Kalasnyikov­nak „mindazért, amit annak ér­dekében tett, hogy legyőzzük a gonoszt, amely azoktól származik, akik a szabadságunkra törnek”. Mihail Kalasnyikov 1919. november 10-én szü­letett a Kazahsztánnal határos Altaji régió­ban. A második vi­Mihail Kalasnyikov és az AK-47-es gépkarabély prototípusa. A felvétel 2007 júliusában készült. A most 94 éves konst­ruktőrt november 17- én kórházba szállítot­ták, ahol reanimálták. (Fotó: TASR/AP) híres automata fegyverét. Az altábornagyi rangban lévő, szá­mos magas állami kitüntetéssel és külföldi elismeréssel rendel­kező konstruktőr 80 éves koráig dolgozott a Moszkvától 1129 kilométerre észak-keletre lévő Izsevszk fegyvergyá­rában. Az általa 1947-re kifej­lesztett Kalas- nyikov gépka­rabélyokat 1948-ban kezdték az udmurt- földi üzemben sorozat­ban gyártani. 1949-től rendszeresítették az orosz hadseregben. Többféle válto­zatát dolgozták ki az egykori Varsói Szerződés tagállama­iban is. Az AK-47-es gépkarabély és számos változata az egyik legelterjedtebb auto- ( mata lőfegyver a világon. A Kalasnyikov gépkara­bély szerepel a Hezbollah libanoni radikális síita szer­vezet és az Iráni Forradalmi Gárda címerében is. Októberben megkezdték a Ka- lasnyikov-gépfegyver legújabb prototípusának kipróbálását 1 az orosz hadseregben. (MTI) lágháborúban harckocsizóként szolgált, súlyosan megsebesült, majd a hátországban gyógyult. Lábadozása során már megter­vezett egy géppisztolyt, de azzal még nem ért el sikert. A háború után azonban elkészítette máig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents