Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-23 / 273. szám, szombat
o N * € Szeretem jókedvre deríteni ■ rí# az embereket 1 w 17. oldal ■rt iiífTft- y ^1 2013. november 23., szombat, 7. évfolyam, 46. szám *voiM$nr WOHNEN ,Ahol lerobbannak az épületek, ott az emberek is lerobbannak' Újságosstand és önkiszolgáló az 1989-ben letűnt kor világában Az NDK mindennapi kultúráját bemutató múzeumot a kelet-berlini Prenzlauer Bergben álló régi sörfőzdében működő kulturális központban, a Kulturbrauereiban rendezték be WTfsfftííUii. Balatoni nyár Trabival (Fotók: Stiftung Haus der Geschichte/Axel Thünker) Múzeum mutatja be Berlinben az NDK mindennapi kultúráját Nem maradhatott ki a Trabant sem "T' T • múzeum mutatja I be Berlinben a volt NDK mindennapi V—' I kultúráját, az ál- / landó kiállítás az állampárti célokat és elvárásokat állítja szembe a keletnémet diktatúrában élő ember vágyaival és lehetőségeivel. 1990-ben az újraegyesült Németország keleti részén, az október 3-án életbe lépett egyesítési szerződéssel megszűnt NDK területén háromszor annyi háztartási hulladék keletkezett, mint nyugaton, az NSZK-ban. Nyugaton fejenként átlagosan 400 kg szemetet termeltek, a keletnémetek pedig fejenként 1,2 t holmit dobtak ki. A különbség oka az, hogy keleten sokan meg akartak szabadulni a rendszerváltás és az újraegyesítés előtt korszak tárgyi maradványaitól - mondta Jürgen Reiche igazgató az új múzeum bemutatóján. Ezt a leselejtezett mindennapi kultúrát mutatja be a korszak életvilágával foglalkozó első állami fenntartású múzeum, amelyet a német főváros egyik leghíresebb negyedében, a kelet-berlini Prenzlauer Bergben álló régi sörfőzdében működő kulturális központban, a Kulturbrauereiban rendeztek be. A keletnémet múlttal több magánmúzeum foglalkozik, köztük a berlini NDK-múzeum, ezek azonban jellemzően fekete-fehérben ábrázolják a történelmet, a diktatúrát és áldozatait mutatják be, vagy „retró múzeumok”, ahol főleg a fogyasztás kultúrájáról, például a Trabantról és a Praktica fényképezőgépről van szó. Az új múzeum ennél többre vállalkozik, 600 négyzetméteren 800 tárggyal és 200 dokumentummal, köztük több órányi archív filmfel- vétellel mutatja be a propagandát és a mindennapok valóságát, az elnyomó-alávetett viszony mellett az erőszak és az integráció, az ellenőrzés és a bensőségesség vagy éppen a rendszerhűség és az ellenzékiség viszonyrendszerében ábrázolja az 1989-ben letűnt kor világát. A kiállítás gyakran egyszerű ellentétpárokra épül. Látható például egy hatalmas tablón egy gyár kerítése, rajta egy transzparenssel, amelynek szövege szerint „a munkahelyem az én csataterem, ahol harcolok a békéért”, mellette pedig számos fénykép gyárak elhanyagolt, lepusztult öltözőiről, ahol magukba roskadva cigarettáznak fáradt munkások. A hiánygazdaság működését egyebek között a „dollárboltok” - a valutával rendelkező kiváltságosokat kiszolgáló Intershop hálózat - és az egyszerű önkiszolgálók kínálatának egymás mellé helyezésével mutatják be, a lakótelepek elterjedését és a szűnni nem akaró lakásínséget pedig például a hárommilliomodik házgyári lakás átadását hirdető plakátokkal és egy rostocki tüntetésen készült fényképsorozattal. A belvárosi házak pusztulása miatt tiltakozók transzparensén az áll, hogy „ahol lerobbannak az épületek, ott az emberek is lerobbannak”. A történelem háza közhasznú nyaralásról származó fényképről alapítvány (Stiftung Haus der készült hatalmas poszter előtt áll, Geschichte - HGD) berlini állan- rajta tetősátorral, amelyben műdó kiállításáról a Trabant sem ma- szálas takarókat és magyar gyárt- radhatott ki. Az autó egy balatoni mányú Palma gumimatracokat helyeztek el. Mellette viszont rögtön egy keletnémet rendőrőrs egy szobáját rendezték be, az asztalon Erika írógéppel. A propaganda és a valóság viszonyát, a pártállami és a személyes elvárások közötti feszültséget a legérzékletesebben talán az a tabló mutatja be, amelyen egy nagy felirat hirdeti, hogy a keletnémet állampolgár célja „szocialistaként dolgozni, tanulni és élni”, alatta pedig kisiskolások fogalmazásai állnak 1988-ból arról, hogy miként képzelik el az életüket 2000- ben. Az írások akár 2013-ban is készülhettek volna, szinte mind- egyik gyerek vágyai között van a magas fizetés, a családi ház és az autó, egy kislány pedig azt írta, hogy a férje bankigazgató lesz. A HGP ingyen látogatható múzeuma jövő tavaszra készül el teljesen, akkor rendezik az első időszaki kiállítást, megnyitják a könyvtárat és információs központot, amely tudományos kutatóhelyként is működik majd. (MTI)
