Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-21 / 271. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER21. Kultúra 13 Görgey Gábor darabjával nagy sikerű vendégszereplésen járt a pozsonyi Astorka Színház csapata Kanadába vitték a Stukkert Ausztrália és az Egyesült Államok után Kanadába is elvitte Görgey Gábor páratlan sikersorozatot megért darabját, a Ko- mámasszony, hol a stukker?-t a pozsonyi As­torka Színház nagy tehetségű négyes fogata, Juraj Kemka, Lukáš Lati- nák, Jakab Róbert és Ma­rián Miezga, valamint a szabadúszó Vladimír Kobielsky. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ottawában, a Szent Richárd- templom melletti művelődési házban léptek szlovák közönség elé, s mivel a nézőtéren több mint kétszázan ültek, egy pilla­natra úgy érezték: az Astorka színpadán állnak. De valóban csak egy pillanatra. Az eredeti, itthoni díszletből ugyanis csak a zsúrasztal utazott velük a repü­lőn, a négy szék és a konyha- szekrény a helyi készletbői ke­rült a darabbeli történet színhe­lyére, és a hazai stukkert sem vihették magukkal, de erről majd később. Öt remek szerep A főiskolai vizsgadarabként 1997-ben született előadást nem csak Szlovákiában, az or­szág határain túl is több helyen eljátszották. Pár évvel ezelőtt, a magyar dráma napján a Pesti Színházban is, Görgey Gábor je­lenlétében. A siker sem ott, sem másutt nem maradt el. Ottawá­ban is akkora visszhangot váltott ki az előadás, hogy Torontóba is meghívták, de az öt színész ha­zai elfoglaltsága miatt erre csak a jövő évben kerülhet sor. „Ott, abban az ottawai műve­lődési házban, ahol rendszere­sen szerveznek karitatív este­ket, most több mint kétszáz je­gyet adtak el az előadásunkra - meséli Lukáš Latinák. - Nagyon sokan szorongtak a teremben, ezért a hangulat valahogy azt az érzést keltette bennünk, hogy az Astorka színpadán állunk. A szlovák emigránsok első hullá­mát képviselő idősebb nézők az archaikus szlovák nyelvet is ér­tették, noha az előadás után fi­noman megjegyezték, voltak helyzetek, amikor az ő fülüknek nagyon gyorsan beszéltünk. Er­ről jut eszembe: főiskolás ko­runkban a franciaországi Nancy színházi fesztiváljára is eljutot­tunk a darabbal, s bár tolmács nélkül ment az előadás, értették és szerették a nézők. Azonnal felfogták, hogy itt egy hatalmi harc zajlik, hiszen látták, hogy a pisztoly kézről kézre vándorol köztünk, s mindenki azon ügy­ködik, hogy megszerezze.” „Főiskolásként természete­sen senki sem sejtette közülünk, hogy ezzel az előadásunkkal ennyit utazgatunk majd a világ­ban -jegyzi meg Jakab Róbert. - Ottawa nagyon nagy élmény marad mindannyiunk számára. A nézők tőlünk voltak elragad­tatva, mi pedig a szerzőt dicsér­tük, hiszen csodás a darab, mind az ötünknek remek szerepet írt. Hogy miben rejlik a sikere? Gör­gey Gábor mondta Pesten, és igaza volt: ez a történet sajnos mindig aktuális marad.” „Magunkra maradtunk” Az előadás rendezője az idén tragikus körülmények közt el­hunyt Peter Mankovecký. .Ami­óta magunkra maradtunk a da­rabbal, mi ügyelünk a játék tisz­taságára, pontosságára-mond­ja Marián Miezga. - Szerencsé­re mindannyian emlékszünk va­lamelyik fontos instrukciójára, ezért nem kell megkérnünk senkit, hogy vigyázzon ránk, nehogy letérjünk a kijelölt út­ról. Minden előadás után meg­beszéljük, ki hol követett el va­lamilyen apró hibát, sőt nem­egyszer még vitába is szállunk egymással, ha bizonyos dolgot máshogy látunk, mint az, akit a nézők hangos tetszésnyilvání­tása olykor-olykor elragad, és hozzátesz valamit az egyébként biztos alapokon nyugvó játék­hoz. Hihetetlen élményeket él­tünk már meg eddig is a darab­bal, boldogok vagyunk nagyon, hogy játszhatjuk. Örülnénk, ha egyszer Ázsiába is elvihetnénk. Itthon még most, ennyi év után is telt házas siker az előadás, ezért azt üzenem Görgey Gá­bornak, készüljön az utazásra, nemsokára ismét ünnepelni fo­gunk Pozsonyban, hiszen köze­ledünk a 300. Stukkerhez.” Hogy pontosan hányadszor játszották a darabot, amikor Ot­tawában álltak vele közönség elé, azt Juraj Kemkától tudom meg. „Az összes előadást be­jegyzőn a noteszomba - közli lelkes mosollyal -, az ottawai volt a 256. A kredenc és a székek idegen díszletelemek voltak azon az estén, ez mégsem za­vart bennünket. De a pisz­tollyal, vagyis a helyben kapott colttal volt némi elakadásunk. Óvatosan kellett bánnunk vele. Ha nem vigyáztunk volna, da­rabokra hullik a kezünkben.” A vérontó zsúrkocsi „Az itthoni pisztolyt ugyanis nem vihettük magunkkal, nem engedték volna fel a repülőgép­re - veszi vissza a szót Lukáš La­tinák.-Mi ebből nem csináltunk nagy ügyet, hiszen tudtuk, a he­lyiektől majd úgyis kapunk egyet. Kaptunk is, csak azzal nem bánhattunk olyan szaba­don, mint a miénkkel. Egy várat­lan pillanatban ugyanis kiesett a tölténytára, amikor pedig harci bárdként használtam, behajlott a csöve. A balesetet azonban mégsem ez okozta, hanem a zsúrkocsi. Valahogy rosszul nyúltam utána, és felszakította a körmömet. Dőlt a vér az uj- jamból, de sikerült lepleznem. Nem akartam ugyanis, hogy a többieket megzavarjam a játék­ban, vagy eltereljem a darabról a nézők figyelmét. Szerencsére nem kellett leállnunk egy percre sem, csak maradt egy véresen szép élményem.” Mintegy 300 millió dolláros költségvetésből hozzák létre az Oscar-múzeumot Los Angelesben Spielberg és Katzenberg tízmilliós adománya A 2017-ben megnyíló filmtörténeti múzeumban galériát neveznek el a két neves filmkészítőről és családjáról (Képarchívum) MT1-HÍR Los Angeles. Tíz-tízmillió dollárt adományozott a holly­woodi Oscar-múzeum létreho­zására Steven Spielberg és Jeff­rey Katzenberg - jelentette be az amerikai filmakadémia. Há­lából a filmakadémia a 2017- ben megnyíló filmtörténeti mú­zeum földszinti aulájának galé­riáit a két neves filmkészítőről és családjáról nevezi el: az egyik a Marilyn és Jeffrey Katzenberg Galéria, a másik a Spielberg Család Galéria nevet kapja. Az Amerikai Mozgóképmű­vészeti és Tudományos Akadé­mia (AMPAS) 2012-ben kezdte meg adománygyűjtő akcióját a múzeum megvalósításáért, és idén tavaszra már több mint 150 millió dollár gyűlt össze. Ez a tel­jes, mintegy 300 milliós költség- vetés fele. Az adományozók kö­zött szerepel David Geffen is, aki mindeddig a legbőkezűbb, 25 millió dolláros felajánlást tette. A filmakadémia a múzeum egyik színháztermét nevezi el a Dre­amWorks filmstúdiót Spiel- berggel és Katzenberggel közö­sen alapító Geffenről. A múzeum számára Los An­gelesben szemeltek ki egy tör­ténelmi épületet; az átépítés után 28 ezer négyzetméternyi területen ad helyet kiállítások­nak, színháztermeknek, vetí­tőknek, oktatási központnak és különleges események meg­rendezésére alkalmas térnek. RÖVIDEN Zeman László Turczel-díjat kapott Pozsony. A Szlovákiai Magyar írók Társaságának Tudo­mányos és Ismeretterjesztő Irodalom Szekciója ötödik alka­lommal ítélte oda a Turczel Lajos-díjat. Az elismerést Zeman László nyelvész, nyugalmazott egyetemi oktató kapta. A dí­jat november 27-én Pozsonyban, a Brámer-kúriában adják át: 17 órakor kezdődik a Múzeumi Szalon, Zeman Lászlóval Miklósi Péter publicista beszélget a Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeumának székházában, (ú) Nőképek kisebbségben Somoija. Nőképek kisebbségben címmel kétnapos nem­zetközi tudományos konferenciát rendez a szlovákiai magyar nők és gyerekek helyzetéről a Szlovákiai Magyarok Kerékasz­talának Női és Gyermek-esélyegyenlőségi Bizottsága. Pénte­ken és szombaton a Fórum Kisebbségkutató Intézet somorjai székházában kerül sor a tanácskozásra. Ízelítő a témákból: a nők emberi jogai filozófiai-történelmi megközelítésben; a né­pesedéspolitikák rejtett üzenete Szlovákiában és Magyaror­szágon; a családi erőszak problémaköre Szlovákiában és Ma­gyarországon; a nők képviselete a döntéshozatalban; a szlo­vákiai magyar sajtó nőképe; a szlovákiai magyar nők a mun­kapiacon. A konferencián levetítik Németh Ilona Meller Zsó­fia című filmjét: a 2012-ben készült dokumentumban Heller Ágnes filozófus beszél a női emancipáció fejlődésének törté­netéről és jelenéről személyes tapasztalatok alapján. A hely­színen megtekinthető A magyar feminizmus története című kiállítás is. (ú) PENGE Recept baráthoz Csapiár Vilmos Edd meg a barátodat! című regénye nem egy habkönnyű olvas­mány. Áki felhőtlen szórako­zást vár, kézbe se vegye, aki viszont kíváncsi arra, hogyan formálódnak az érzelmek, miként alakul egy barátság, milyen bizarrá válhat a szere­lem, van-e megbocsátás, an­nak jó szívvel ajánlom a könyvet. Ez egy férfikönyv. Szabad folytatása Csapiár Hitler lá­nya című korábbi regényé­nek, s nagy valószínűséggel a két egymás után futó történe­tet újabb (vagy továbbiak?) követik, a szerző ugyanis nagy mestere a regénysztorik fűzésének. Sok helyszínt vil­lant fel, mégis jól követhetők a szálak, az idősíkok váltoga­tásával is mesterien bánik a szerző. Ahhoz sem férhet két­ség, hogy a regény egyben szociológiai tanulmány, be­pillantást enged a magyar gazdasági, politikai, társa­dalmi, erkölcsi viszonyokba az 50-es évek elejétől a 60-as évek beatgenerációján át a 70-es évek gulyáskommu­nizmusáig. Nem mellesleg: aki tudni szeretné, hogyan működött a magyar vendég­látóipar, hogyan lehetett bő 40 évvel ezelőtt hatalmas va­gyoni különbség állampolgár és állampolgár (avagy elvtárs és proli) között, az részlete­sen leírt tapasztalatokhoz jut ebben a regényben. Néhány szó a történetről. Egy szorulással indul a sztori, Csiliz Lali csecsemőkorában. Párhuzamosan indul Gajz András élete, aki folyosón születik. Mintha már ezzel is jelezné Csapiár: mindenna­piak, mégis különlegesek a hősei. Lali már kölyökkorá- ban zseniálisan képes pénzt csinálni. András mindig mo­solygó, de üres arcú férfi. Az összekötő és szétválasztó sze­repben megírt Hódy Klári összetett személyiség, aki prostituáltból lesz feleség, és egyszerűen besorolhatatlan típus, a regényben és az élet­ben is. A vég pedig a barát megízlelése. Csapiár Vilmos regénye nagyon feszes tempóval, ér­dekfeszítően indul, a két férfi élettörténetének párhuza­mos ábrázolása talán a gye­rekkor és a kamaszkor idején a legplasztikusabb. Felnőtt­ként sem érdektelen hősök, de kissé ellaposodnak, és a regény is lendületét veszti néhány helyen. A poén vi­szont csattan, morbiditásával szinte már súrolja az olvasó befogadói határait. Azért: meg kell kóstolni! Csapiár Vilmos: Edd meg a barátodat! Kalligram, 2013. Csoportkép szerzővel: az öt szlovák színész Görgey Gáborral (TalabérTamásfelvétele) Szászi Zoltán kritikai rovata

Next

/
Thumbnails
Contents