Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-21 / 271. szám, csütörtök
8 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 21. www.ujszo.com A jegyzőnek tisztáznia kell, hány örökös van, készült-e végrendelet, adatokat szerez az örökhagyóról, a vagyonáról, adósságairól, a vagyon értékéről A hagyatéki eljárást a bíróság törvényesíti A közjegyző által kiállított végzést a bíróságon lehet megtámadni (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Az elhunytak vagyona az örökösöket illeti meg, az örökség elosztása és a hagyatéki eljárás lefolytatása azonban nem mindig zökkenőmentes, akár bírósági per is kerekedhet belőle. Sok probléma megelőzhető, ha az örökhagyó végrendeletben kinyilvánítja akaratát. Összefoglalónkban a hagyatéki eljárással kapcsolatban próbálunk hasznos információkkal szolgálni. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Elhalálozás esetén az illetékes bíróság megbízásából a kijelölt közjegyző elindítja a hagyatéki eljárást. A jegyzőt nem az örökösök választják ki, hanem a bíróság egy belső menetrend szerint osztja szét az ügyeket. Miután meghal egy örökhagyó, az anyakönyvi hivatal a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a halotti bizonyítvány postázásával értesíti a körzete szerint illetékes bíróságot. A bíróság indítvány nélkül, hivatalból is elindítja az eljárást - elég, ha tudomást szerez arról, hogy valaki meghalt vagy halottnak nyilvánították. Az eljárás eredménye rendszerint az, hogy a jegyző kiállítja a hagyatékátadó végzést (osvedčenie o dedičstve), vagy határozati javaslatot terjeszt a bíróság elé. A jegyző végzése megfellebezhető úgy, hogy kérvényezik az eljárás folytatását. Ezt a jegyzői végzés kiállításától számított 15 napon belül kell megtenni. Ha lekésik a határidőt, a jegyzői végzés jogerőre emelkedik. A jegyzői végzést formálisan az illetékes járásbíróságnak is meg kell erősítenie, ami azután történik, miután a hagyatéki eljárásról szóló teljes dosszié megérkezik a bíróságra. Ha az örökség tárgyát ingatlanok képezik, a kataszteri hivatalban a tulajdon- jogi változást kétféleképpen lehet bejegyezni. Az egyik lehetőség, hogy a járásbíróság postázza a kataszteri hivatalnak a hagyatékátadó végzést. A másik, gyorsabb lehetőség, hogy az örökösök maguk nyújtják be a telekkönyvi beadványt, melyhez csatolják a hagyatékátadó végzést. A kataszteri hivatal ez alapján új tulajdonlapo(ka)t állít ki az örökös (ök) nevére. A bíróság által kijelölt jegyző az egyszerű ügyekben viszonylag gyorsan kiállítja a hagyatékátadó végzést. Nem szoktak problémák felmerülni, ha csak egy örökös van, örökös hiányában a vagyon az államra száll, az örökösök egymás között meg tudnak egyezni, vagy megállapodást kötnek az örökhagyó hitelezőivel arról, hogy az örökhagyó által felhalmozott tartozást az adóssággal terhelt vagyonnal térítik. Mindent a jegyző intéz Szlovákiában más uniós országoktól eltérően lényegében mindent a jegyző végez az örökösök helyett, nekik csak meg kell jelenniük a megbeszéléseken, tárgyalásokon, de a kérvényeket, papírokat a jegyző tölti ki, sőt a hagytékátadó végzés alapján a kataszteri hivatalban a tulajdonjogi változást igénylő telekkönyvi beadványt is benyújthatja. Ugyanakkor a jegyzőnek tisztáznia kell, hány örökös van, készült-e végrendelet, adatokat szerez az örökhagyóról, a vagyonáról, adósságairól, a vagyon értékéről. A hagyaték- átadó végzés tartalmazza az örökösök nyilatkozatát arról, hogyan rendezték el az örökhagyó halálával megszűnt osztatlan tulajdonrészt, az örökhagyó hol milyen tulajdonrésszel rendelkezett. Az örökösök aláírnak egy feltétel nélküli nyüatkoza- tot is arról, hogy egyetértenek a végzés tartalmával. Ha később kiderül, hogy a végzés valamilyen pontatlanságot tartalmaz, az összes örökös beleegyezésével később is ki lehet javítani. Avégzés megfellebbezhető A közjegyző által kiállított hagyatékátadó végzést csak úgy lehet megtámadni, ha az örökösök azt rendesen átveszik, majd 2 héten belül a bírósághoz fordulnak azzal, hogy kérik a hagyatéki eljárás folytatását. Ezzel a jegyzői végzés automatikusan érvényét veszíti, és az ügy a bíróság elé kerül. Ugyanez történik akkor is, ha a jegyző valamilyen okból nem állít ki hagyatékátadó végzést. A bíróság először hivatalból elindítja, majd az eljárást gyorsan leállítja, ha az elhunyt személy nem hagyott maga után semmilyen vagyont. Ha az örökhagyó vagyona elenyésző értékű, a bíróság annak ítélheti oda, aki a temetést biztosította, és az eljárást beszüntetik. Ha valamilyen közérdek vagy az eljárás résztvevőinek az érdeke megkívánja, a bíróság előzetes intézkedést rendelhet el, például lefoglalhatja, leltárba veheti a vagyont, az örökhagyó személyes dolgait a házastársra bízhatja, vagyonkezelőt jelölhet ki, vagy elrendelheti azoknak a tárgyaknak az eladását, melyek tárolása kockázatos vagy túl költséges. A hagyatéki eljárás bírósági rendelettel ér véget, mely kimondja, hogy az örökhagyó vagyona kinek a tulajdonába kerül. A bíróság megerősítheti az örökösök megállapodását a vagyon elosztásáról és az adósságok törlesztéséről. Ha a felek képtelenek megegyezni, a bíróság állapítja meg az örökrészeket. Ha kiderül, hogy az örökhagyónak még van vagyona vagy adóssága, mely a korábbi eljárás tárgyát nem képezte, kérésre a bíróság újabb hagyatéki eljárást indít. Az eljárást nem folytatják le, ha az örökség csak adósság lenne. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL Hogyan ajándékozzuk a házat a fivéremnek úgy, hogy az édesanyánk élete végéig benne maradhasson? Meghalt az édesapáin, hárman vagyunk testvérek, és az édesanyánkkal úgy egyeztünk meg, hogy a családi házat odaajándékozzuk a legkisebb testvérnek úgy, hogy az anyánk élete végéig lakhatási joggal rendelkezzen a szülői házban. Mire van szükségünk, hogyan lehet ezt a legegyszerűbben elintézni, mennyibe kerül? Elettársamra hagyhatom a lakásomat, a lányomra pedig a pénzemet? Elváltam, az első házasságomból van egy lányom, és a jelenlegi barátommal, élettársammal van egy fiunk. Szeretnék végrendeletet írni, melyben halálom esetén a lakásomat a fiam édesapjára hagynám. Ha H meghalnék, a lányom a biológiai apja gondozásába kerülne, és természetesen őt is be akarom biztosítani - rá készpénzt hagynék, persze nem annyit, amennyi a lakás értéke. Lehetséges ez? A volt férjem Magyarországon halt meg. Hol lesz az örökösödési eljárás? A gyermekeim apja, akitől elváltam, szlovák állampolgár volt, Szlovákiában dolgozott. Magyarországon halt meg, volt egy háza Rajkán és a egy szlovák rendszámtáblájú autója. Ha nem írt végrendeletet, Hl és törvényből kifolyólag zajlik majd az örökösödési eljárás, hol lesz? Magyarországon vagy Szlovákiában? A fiam Ázsiában van, felhatalmazott, hogy képviselhetem az érdekeit, a lányom 19 éves. Ajándékozási szerződést kell kötni, melyben az össze ajándékozó személy mint résztulajdonos (az édesanya és a két testvér) kijelenti, hogy ellenszolgáltatás nélkül átengedi az ingatlant a megajándékozott személynek (a harmadik, legkisebb testvérnek), ő pedig kinyilvánítja, hogy az ingatlant elfogadja. A szerződésbe dologi teherként feltüntethetik, hogy az anya élete végégig lakhatási joggal rendelkezik ott. Az ajándékozási szerződést a telekkönyvi beadvánnyal (návrh na vklad) együtt be kell nyújtani az illetékes kataszteri hivatalban, amelyik 30, gyorsított eljárás esetén 15 napon belül dönt. A polgári törvénykönyv értelmében az ajándékozási szerződés csak írásos lehet, az aláírásokat a szerződésen közjegyző előtt kell hitelesíteni, a telekkönyvi beadványon nem kötelező. A kataszteri hivatalban a tulajdonjogi változást igénylő beadványért 66 eurót kérnek, ugyanennyibe kerül a jelzálog feltüntetése. Gyorsított ügyintézés esetén 66 euró helyett 266 eurót számláznak. Az elektronikus úton benyújtott kérvény olcsóbb, mintegy 15 eurót lehet spórolni. HMM A polgári törvénykönyv négyféle örököst különböztet meg. Az első csoportba a végrendelkező gyerekei és férje tartoznak, mindenki egyforma részt örököl. Ha viszont a halál bekövetkeztekor a házasság már nem létezik, a gyerekek örökölnek egyenlő arányban. A törvény az első csoportban házastársat említ, az élettársak nem jönnek szóba örökösként akkor sem, ha a végrendelkezővel van közös gyermekük. A végrendelkező kezét megköti, hogy törvény szerint a kiskorú utódoknak - függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek-e - legalább akkora részt kell kapniuk, amennyi a törvényes örökrészük. Felnőtt utódoknak legalább annyi jár, amennyi a törvényes örökrészük fele. Ha a végrendelet ezzel nincs összhangban, megtámadható és érvényteleníthető. Örökségnek számít az a vagyon, ami a halál bekövetkeztekor a vég- rendelkező tulajdonában volt. Ha viszont még élete során valamit érvényesen odaajándékozott valakinek, illetve eladta vagyona egy részét, ezt már nem számítják be az örökségbe. A nemzetközi magánjog, beleértve a más országból történő öröklés kérdéseit a 650/2012-es számú nemzetközi irányelv szabályozza. Eszerint azon ország bíróságának áll jogában az ügyben eljárnia, ahol a vég- rendelkező személy a halál bekövetkeztekor a „megszokott lakhellyel" rendelkezett. Ha valaki nem a származási országában hal meg, annak az országnak a törvényei szerint járnak el, ahol az illetőnek „megszokott lakhelye" volt. Az Európai Parlament 2012-es dokumentuma próbálja megmagyarázni, mi minősül megszokott lakhelynek, ugyanakkor maga az EP is elismeri, hogy ennek meghatározása és bizonyítása esetenként nagyon bonyolult lehet. Általában azonban megszokott lakhelynek minősül az a hely, ahol az a vagyon található, mely az örökség tárgyát képezi. Ha minden jel arra mutat, hogy a végrendelkezőnek a halál idejében szorosabb kapcsolata volt egy másik országgal, rendkívüli esetben az ő törvényei szerint is eljárhatnak. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a végrendeletben a végrendelkező személy az örökösödési eljárás színhelyéül nem határozta-e meg azt az országot, amelyik állampolgára volt.
