Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-21 / 271. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 21. www.ujszo.com ■kunosí EP: kieshet Strasbourg Strasbourg. Az Európai Parlament (EP) olyan állásfoglalást szavazott meg tegnap, amelyben magának igényli a döntés jogát arról, hogy hol ülésezzen. Az EU-szerződések 6. jegyzőkönyve szerint az Európai Parlament székhelye Strasbourg, ahol évente 12 plenáris ülést kell rendezni. Az EP-nek ugyanakkor Brüsszelben is van egy székházkomplexuma, és a munka lényegében ott zajlik. A mintegy 750 EP-kép- viselő és a több ezer fős apparátus jelentős része havonta egyszer egy üléshétre átutazik a Brüsszeltől több mint 400 km-re fekvő Strasbourgbä, ami óriási költséget jelent. A Brüsszel, Luxembourg és Strasbourg közötti széttagoltságából adódó költségek évi 156 és 204 millió euró közé tehetők. Ebbe beleszámít a strasbourgi székhely évi 103 milliós fenntartásiköltsége. (MTI) Indonézia neheztel Jakarta. Indonézia felfüggesztette katonai és hírszerzési együttműködését Ausztráliával amiatt, hogy jelentések szerint Canberra lehallgatta indonéz állami vezetők telefonbeszélgetéseit - jelentette be televíziós beszédében Sušilo Bambang Yudhoyono indonéz államfő. Az elnök újfent hivatalos magyarázatot követelt az ausztrál kormánytól azokkal a médiajelentésekkel kapcsolatban, amelyek a titkos amerikai és ausztrál adatgyűjtést felfedő Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokat idézik. Yudhoyono hozzátette, ismét jó kapcsolatokra akar törekedni Ausztráliával, amint a lehallgatási ügy megoldódik. (MTI) Szaharov-díj Malalának Strasbourg. Malala Ju- szufzai, a lányok oktatáshoz való jogáért kiálló 16 éves pakisztáni diáklány tegnap Strasbourgban átvette a gondolatszabadságért járó, idén neki ítélt Szaharov-díjat az Európai Parlament (EP) elnökétől, Martin Schulztól. Juszuf- zai 11 éves korában vált ismertté, amikor álnéven blogot indított arról, hogy milyen kislányként a táli- bok által ellenőrzött, pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol az iszlámisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak. Tavaly október 9-én tálib fegyveresek megpróbálták megölni. (MTI) Pokolgépes merénylet egyiptomi katonák ellen Vérfürdő a fáraók földjén MTl-HÍR Már nem bírja sokáig a cella rácsai mögött - az oroszok nem cicáztak a környezetvédőkkel (TASR/AP) Óvadék ellenében szabadlábra helyezik a Greenpeace külföldi aktivistáit Kemény lecke a környezetvédőknek lszmáilia/Kairó. Pokolgépes merényletet követtek el tegnap egyiptomi katonák ellen a Sínai-félszigeten: az autóba rejtett pokolgép tíz katona halálát okozta, 35-en pedig megsebesültek. Az öngyilkos támadás az izraeli és a gázai övezeti határhoz is közeli el-Arís város közelében érte a katonai konvojt. Mohamed Murszi volt egyiptomi elnök júliusi elmozdítása óta szinte az ország egész területén megsokszorozódott a rend- fenntartó erők elleni támadások száma, különösen a Sínai- félszigeten. A hadsereg által kinevezett ideiglenes kormány a Murszit támogató iszlamista csoportokat vádolja ezeknek a támadásoknak az elkövetésével. A legtöbb ilyen akció elkö- vetőjeként titkos dzsihadista csoportok jelentkeztek eddig - közülük több kapcsolatban áll az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal -, s közlésük szerint bosszúból teszik ezt a hadsereg kormánya általi véres elnyomásért. A tegnapi merénylet elkö- vetőjeként egyelőre nem jelentkezett egyetlen csoport sem. A sínai központú Anszár Beit al-Makdisz nevű csoport azonban bejelentette egy iszlamista honlapon, hogy emberei öltek meg vasárnap Kairóban egy magas rangú biztonsági tisztségviselőt. Ez a csoport állítja azt magáról, hogy szeptemberben megpróbálta megölni a belügyminisztert, de sikertelenül. Tegnap egy kairói biztonsági ellenőrzőpontnál is volt egy pokolgépes merénylet, és abban három ember megsebesült - jelentette az állami televízió. Újabb összetűzések voltak kedden este és szerdára virradó éjszaka Kairóban a megbuktatott Mohamed Murszi elnök hívei és a hadsereg támogatói között. Hírügynökségi jelentések szerint legkevesebb egy ember életét vesztette és többen megsebesültek. A tüntetések, illetve az összecsapások helyszíne a kairói Tahrír tér volt. A hatóságok páncélozott járműveket és könnygázt vetettek be a tüntetőkkel szemben. Az egyiptomi belügyminisztérium közlése szerint a keddi megmozdulások során 14 embert őrizetbe vettek. MTl-HÍR Moszkva. Óvadék ellenében már szabadlábra helyezték a Greenpeace előzetes letartóztatásban lévő aktivistái közül több mint tízet. A külföldiek azonban nem hagyhatják el Oroszországot. Elsőként a brazil Ana Paula Alminhan szabadon engedéséről hozott határozatot a Kali- nyinszkij kerületi testület. Hasonló döntések születtek az új- zélandi David John Hausmann, az argentin Miguel Hemán Pérez Orsi és Camila Speziale, a lengyel Tornász Dziemanczuk, a finn Sini Saarela, a francia Francesco Pisanu, az olasz Cris- tian Alessandro és a kanadai Paul Ruzycki ügyében. Az orosz hatóságok két hónapja a nemzetközi környezetvédő szervezet 28 aktivistáját és két fotóriportert azért a tiltakozó akcióért vették őrizetbe, amelyet az Északi-sarkkörön túli Pecsora- öböl egyik orosz olajfúró tornyánál hajtottak végre szeptember 19-én. Az aktivisták a holland zászló alatt hajózó Artic Sunrise jégtörőn érkeztek a helyszínre. Néhányan megpróbáltak felmászni a fúrótoronyra, ám a fegyveres határőrök közbeléptek és elfogták őket. Szajed Ali Hamenei ajatollah az irániak számára át nem lépendő határvonalakat határozott meg Leépítés a Vatikánban Irán ragaszkodik az uránhoz Genf/Teherán. Tegnap ismét asztalhoz ültek Géniben Irán és a Hatok - az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína, illetve Németország - képviselői, hogy megpróbáljanak egyezségre jutniTeherán atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi felügyeletéről. ÖSSZEFOGLALÓ Habár két hete a felek minden eddiginél közelebb kerültek ahhoz, hogy pontot tegyenek az évtizedes vita végére, és Irán azóta nagyobb hozzáférést ígért a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) nukleáris létesítményeihez, az kétséges, hogy a tegnap kezdődött újabb tárgyalási forduló folyamán megállapodás születik. Legutóbb egy nehézvizes reaktorról, illetve az iráni urándúsítás szintjéről nem sikerült kompromisszumra jutniuk. Teherán az egyre nagyobb gazdasági kárt okozó nemzetközi szankciók fokozatos feloldását akarja elérni azáltal, hogy kisebb engedményeket tesz a Hatok felé. A Hatok pedig biztosítékokat akarnak kapni arra vonatkozóan, hogy Irán nem mesterkedik atomfegyver kifejlesztésén. Jottányit sem enged Irán jottányit sem fog engedni nukleáris jogából - jelentette ki Szajed Ali Hamenei ajatollah, az ország politikai és vallási vezetője tegnapi beszédében. Hamenei azt mondta, közvetlenül nem kíván beleszólni a tárgyalásokba, de az iráni küldöttség számára a genfi találkozón át nem lépendő határvonalakat határozott meg. A vallási vezető ezúttal nem részletezte, hol húzódnak az említett „vörös vonalak”, de korábbi iráni nyilatkozatok szerint az urándúsítás jogának megtartásáról, a fordói föld alatti dúsító létesítmény megőrzéséről, valamint az araki nehézvizes reaktor további működtetéséről van szó. Hamenei úgy vélekedett, hogy Franciaország - amely legutóbb megakadályozta, hogy a tárgyalásokon megállapodás jöjjön létre - „meghajlott az izraeli rezsim akarata előtt”. Kell nekik az urándúsítás A Genfben folytatott legutóbbi tárgyalási fordulóban Irán és a Hatok (az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország) között kompromisszum körvonalazódott, miszerint Irán korlátozná atomprogramját, a nemzetközi közösség pedig cserébe enyhítené az országot sújtó szankciókat. Akkor még nem sikerült kidolgozni a végső megállapodást, mert Irán ragaszkodott ahhoz, hogy urándúsító képessége megmaradhasson (Teherán azt állítja, hogy urándúsítási programja kizárólag békés szándékú, és a 20%-os dúsításé uránt a gyógyászatban és az iparban akarja felhasználni), Franciaország szerint pedig a körvonalazódó alku nem semlegesítette volna eléggé annak veszélyét, hogy Teherán végül nukleáris fegyvert fejlesszen ki. Francois Hollandé francia elnök múlt vasárnap izraeli látogatása során is megerősítette, hogy nem járul hozzá a szankciók enyhítéséhez mindaddig, amíg nem biztos, hogy Irán nem próbál atomfegyverhez jutni. (MTI) Vatikánváros. Legalább harminc papot bocsátanak el a következő hónapokban a különböző vatikáni hivatalokból, és küldik őket egyházmegyei szolgálatra. „A Klérus Kongregációja lesz az első a listán. Ferenc pápa láthatóan kevesebb alkalmazottat akar a vatikáni hivatalokban, és minél több papot az egyházmegyékbe akar küldeni, hogy a plébániákon szolgáljanak” - nyilatkozott a CNA katolikus hírügynökségnek egy, a kongregációhoz közel álló vatikáni forrás. A kongregációból már négy papot egyházmegyébe küldtek. Egy másik forrás szerint „a változások minden vatikáni hivatalt érinteni fognak”. Giuseppe Bertello bíboros, Vatikán Városállam Kormányzóságának elnöke felkereste a kongregációkat, és arra kérte őket, állítsanak össze egy listát azokról, akiket nélkülözni tudnának. (MTI) Lengyelország legnagyobb, közbeszerzésekhez kötődő korrupciós ügye Átalakították a lengyel kormányt ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Nagyarányú kormányátalakítást jelentett be tegnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök, távozik a kabinetből Jacek Rostowski pénzügyminiszter is. Tusk azzal indokolta az apadó népszerűségű jobboldali kormány átalakítását, hogy „új energiákra” van szükség annak munkájában. A pénzügyi poszt mellett a környezetvédelmi, a tudományos és felsőoktatási, a közoktatási, a közigazgatási és digitalizálási tárcák élén történt változás. Tizennyolc embert, köztük a központi statisztikai hivatal elnökhelyettesét vette őrizetbe a lengyel korrupcióellenes hivatal. Az őrizetbe vettek mind állami hivatalnokok. A 2011-ben indult nyomozás alapján a korábbi belügyminisztérium, az országos rendőr-főkapitányság, a külügyminisztérium és a központi statisztikai hivatal által meghirdetett közbeszerzések során elkövetett korrupcióval gyanúsítják őket. A megrendelések értéke eléri az 1,5 milliárd zlotyt (közel 400 millió euró). (MTI) Donald Tusk kormányfő szerint új energia kell (TASR/AP) Megállt az elvándorlás a volt NDK-ból Berlin. 23 év után tavaly megállt az elvándorlás a volt NDK területéről. A német egységfolyamat alakulásáról készített elemzés szerint az ex-NDK területén „lendületes újraiparosodás” megy végbe. Az újraegyesülés óta 1,8 millióan költöztek át a nyugati tartományokba. A folyamat az ezredforduló után sem állt meg, a 2000-2005-ös időszakban még évente átlagosan 66 ezerrel többen mentek nyugatra, mint nyugatról keletre. Tavaly viszont már csupán 2 ezer volt a különbség, ami azt jelenti, hogy lényegében megállt az elvándorlás. A gazdasági lemaradás azonban még jelentős: az egy főre jutó GDP 2004-ben a keleti tartományokban a nyugati szintnek a 68%-át tette ki, és ez az arány csupán 71 százalékig növekedett 2012 végére. Ugyanez látszik a bérek alakulásán is, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi bruttó bére tavaly 2390 euró volt, ami a nyugati átlagbér 80 százalékának felel meg, és ez a különbség a küenc- venes évek közepe óta nem változott lényegesen - áll a német belügyminisztérium jelentésében. (MTI)
