Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-20 / 270. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER20. Külföld 5 Európai Parlament Elfogadta az EU költségvetését Brüsszel. Elfogadta az Euró­pai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves periódusra vonatkozó keretköltségvetését az Európai Parlament (EP). Az állam- és kormányfők által februárban jóváhagyott keretköltségvetés részleteiről hónapokon át tartó egyeztetés folyt az EP és a tagál­lamok szakminisztereit tömörí­tő tanács között. A 2011-es ára­kon hét év alatt 960 milliárd eu­ró uniós kötelezettségvállalást és 908 milliárd euró kifizetést lehetővé tevő keretköltségve­tést 537 EP-képviselő támogat­ta, 126-an szavaztak ellene és 19-en tartózkodtak. A szavazás azért húzódott el, mert az EP feltételei csak mostanra telje­sültek. Az uniós parlament biz­tosítani akarta, hogy a 2014-es évet ne mínuszban kezdje az Európai Unió. Ezért ragaszko­dott ahhoz, hogy a tagállamok fizessenek be 3,9 milliárd eurót az uniós kasszába annak érde­kében, hogy az Európai Bizott­ság eleget tudjon tenni 2013-ra felhalmozódott fizetési kötele­zettségeinek. Jósé Manuel Bar- roso, az Európai Bizottság elnö­ke közölte, az EU költségvetése szerény az unió gazdaságához mérten, ám így is minden egyes év büdzséje nagyobb összeget tesz ki, mint a második világhá­ború után Nyugat-Európa újjá­építését lehetővé tevő teljes Marshall-terv. (MTI) Titkos adatgyűjtés Norvégiában is figyelt az NSA Oslo. Az amerikai Nemzet- biztonsági Ügynökség (NSA) több mint 33 millió, Norvégiá­ban lebonyolított telefonbe­szélgetésről gyűjtött adatokat egy hónap leforgása alatt - je­lentette a Dagbladet norvég na­pilap. A norvég hírszerzés vi­szont utóbb azt közölte: nem az NSA, hanem a norvég hatósá­gok adatgyűjtéséről van szó. Kjell Grandhagen, a norvég hír­szerzési szolgálat vezetője el­mondta, hogy a lap által leírt adatgyűjtést a norvég hírszer­zés végezte külföldön folyó norvég katonai műveletek, il­letve más, a nemzetközi terro­rizmus elleni harchoz kapcso­lódó tevékenység támogatásá­ra. „Nem Norvégia elleni adatgyűjtés történt, hanem maga Norvégia gyűjtötte az adatokat, amelyeket megosz­tott az amerikaiakkal” - közöl­te. A Dagbladet az ügynökség volt informatikusától, Edward Snowdentől származó doku­mentumokra hivatkozva azt ír­ta, Németország, Franciaor­szág, Spanyolország, Brazília és India után Norvégia a hatodik ország, amelyről kiderült, hogy ott az NSA titkos adatgyűjtést végzett. Az NSA nem lehallgat­ta a beszélgetéseket, hanem a hívások időtartamát és helyét rögzítette, illetve azonosította a beszélgető feleket. A Telenor és a Netcom, Norvégia két tele­kommunikációs cége azt közöl­te, nem nyújtott hozzáférést az ügyfelek adataihoz. (MTI) Egy vallásháború véres valósága. Az iráni nagykövetség elleni tegnapi bejrúti merényletet egy az al-Kaidához köthető szunnita csoport, az Abdslláh Azzám Brigádok vállalta magára. A merénylet hátterében feltehetően a síita többségű Irán sziriai polgárháborúban játszott szerepe áll. Teherán támogatja a libanoni síita Hezbollahot, amelynek harcosai Bassár el-Aszad szír elnök mellett harcolnak. (TASR/AP) Két pokolgépes merényletet hajtottak végre Irán libanoni nagykövetsége ellen, egy attasé meghalt Bombarobbantások Bejrútban Bejrút/Teherán/Damaszku sz. Több mint húszán meghaltak és további mintegy 150-en megsé­rültek abban a tegnapi két merényletben, amely Irán bejrúti nagykövet­ségénél történt. Bár Te­herán egyből Izraelt gya­núsította meg, a támadás elkövetőjeként egy dzsi- hadista szervezet jelent­kezett. ÖSSZEFOGLALÓ A kettős merényletben meg­halt a nagykövetség kulturális attaséja, Ibráhim Anszári. Azoknak a követségi alkalma­zottaknak, akik bent tartózkod­tak az épületben, nem esett ba­juk - közölte a nagykövet, Ga- zanfár Roknabádi. Az egyik robbantást egy motorkerékpá­ros öngyilkos merénylő követte el, a másik pokolgép pedig né­hány perc múlva egy autóban robbant fel - közölte a nagykö­vetség egyik fegyveres őre. A li­banoni állami hírügynökség vi­szont úgy tudja, hogy az öngyil­kos merénylő gyalog érkezett. Síita kontra szunnita A robbanások következtében megrongálódott több környék­beli épület, a nagykövetségi csak kis mértékben, és kiégett vagy megrongálódott több gép­kocsi. A külképviselet a főváros egyik előkelő negyedében, a Hezbollah síita szervezet egyik fellegvárának számító Dzsaná- ban van. A síita-szunnita ellen­téten alapuló sziriai polgárhá­borúval párhuzamosan a szom­szédos Libanonban is megnőtt a síiták és a szunniták közötti erőszakcselekmények száma: fegyveres összetűzések, illetve robbantások történnek rend­szeresen. A sziriai háborúba a síita kormányerők oldalán be­kapcsolódott a Hezbollah liba­noni síita szervezet, amelyet Irán támogat. Ráadásul az al- Kaida terrorhálózattal kapcso­latban álló sziriai szunnita fel­kelők azzal vádolják Iránt, hogy maga is belefolyik a háborúba, s e két tényező miatt kerültek fö­lénybe Bassár el-Aszad sziriai elnök erői. A libanoni székhelyű Abdal- láh Azzám Brigádok szunnita csoport jelentkezett a tegnapi merénylet elkövetőjeként. Egyik emberük, Sziradzseddín Zreikát közölte, hogy támadás- sorozatukat mindaddig folytat­ják Libanonban, amíg a Hezbol­lah fegyveresei harcolnak Szíri­ában, és amíg Libanonban be­börtönzött társaikat szabadon nem engedik. Azokra a társaik­ra utalt, akiket terrorszervezet­hez tartozásért börtönöztek be. Szíria vádaskodik Irán Izraelt vádolta meg a kettős merénylet elkövetésével. „Az iráni nagykövetség ellen el­követett terrortámadás a cionis­ták és zsoldosaik embertelen és gyűlöletes bűncselekménye volt” - jelentette ki az iráni kül­ügyminisztérium szóvivője. A sziriai kormány elítélte a táma­dást, és anélkül, hogy ezt ki­mondta volna, a Perzsa-öböl menti arab államokat - köztük is a sziriai felkelőket támogató Szaúd-Arábiát és Katart - vá­dolta meg a merényletre való felbujtással. „Az olajdollár sza­ga érződik minden olyan ter­rorcselekményen, amelyet Szí­ria, Libanon vagy Irak ellen kö­vetnek el” - állította a damasz­kuszi állami televízió. A polgár- és valllásháborúba gabalyodott Szíria az Egyesült Államok csapásaitól tartva be­leegyezett abba, hogy meg­semmisítsék vegyi fegyvereit. Most viszont éppen az a prob­léma, hogy egyetlen ország sem hajlandó a területén elvé­gezni ezt a veszélyes feladatot. Tegnap Belgium utasította vissza ezt a munkát, előtte az USA, Oroszország, Norvégia és Albánia mondott nemet. A szakértők arra figyelmeztet­nek, így egyre kevesebb olyan állam marad, amelyiknek megvan a kellő szakértelme a veszélyes feladat (ideggázok semlegesítése) elvégzéséhez. Szíria területén október 31-vel befejezték a vegyifegyver-gyá- rak berendezéseinek meg­semmisítését. (MTI, MfD) Iszlamista roham egy rendőrőrs ellen Mogadishu. Iszlamista fegyveresek megtámadtak egy rend­őrkapitányságot Szomália északi részén, a behatolók tüzet nyitottak az épületben tartózkodó rendőrökre és civilekre, 25 rendőrrel és az országban állomásozó békefenntartó erők 18 dzsibuti állampolgárságú tagjával végeztek. A tegnapi akciót az al-Kaida terrorhálózattal kapcsolatban álló al-Shabaab Szomáliái iszlamista milícia vállalta magára. Egyébként a li­banoni kettős merényletet elkövető csoport is alapítójának tekinti az al-Kaidát. Az Afrika szarván található országot Mohamed Siad Barré elnök hatalmának megdöntése (1991) óta polgárháború sújtja, és nincs működő államhatalom. Szomália nemzetközi erők által védelmezett ingatag kormá­nya mindennapos harcot vív az iszlamista lázadókkal. (MTI) Máig él a Kennedy név varázsa. A tokiói császári palotába hajtva tegnap ilyen tömeg várta Caroline Kennedyt, aki az Egyesült Államok tokiói nagyköveteként adta át megbízólevelét. Ez nem véletlen, hiszen az amerikai történelem egyik legbefolyásosabb politikus dinasztiá­jának sarjáról, az 50 évvel ezelőtt meggyilkolt John E. Kennedy amerikai elnök 55 éves jogi végzettségű lányáról van szó. (TASR/AP) Vatikán átvilágítást kért Vatikánváros. Nem­zetközi könyvvizsgáló cé­get bízott meg a pápa a va­tikáni kormányzóság, az úgynevezett Governatora- to tevékenységével kap­csolatban felmerült kor­rupciós vádak tisztázásá­ra. Ferenc pápa a tekinté­lyes Ernst and Young cég­nek adott megbízást azok­nak az állításoknak az el­lenőrzésére, amelyek sze­rint a vatikáni ügyeket irá­nyító kormányzóság ko­rábban korrupciós ügyle­tekbe bonyolódott. A ki­szivárogtató az a Carlo Mario Vigano érsek volt, aki korábban a kormány­zóság helyettes vezetőjé­nek tisztét töltötte be. Vi­gano még XVI. Benedek pápa idején az egyházfő­nek írt levelekben hívta fel a figyelmet az állítólagos korrupcióra, így egyebek között arra, hogy a kor­mányzóság magas áron juttatott szerződéseket kü­lönböző cégeknek. (MTI) Összetörték a torontói Fordot Toronto. Csaknem minden jogkörétől meg­fosztották Rob Ford toron­tói polgármestert a legna­gyobb kanadai város ön- kormányzati tanácsának bohózatba illő jelenetek­kel tarkított ülésén, ame­lyen a politikus fellökött egy képviselőnőt. A tanács megszavazta a polgármes­teri hivatal költségvetésé­nek 60%-os csökkentését, és Norm Kelly helyettesére ruházta át a végrehajtó bi­zottság elnökének felada­tait. Ford megtartotta pol­gármesteri címét, és a kül­ső kapcsolattartásban to­vábbra is ő képviseli a csaknem 3 milliós várost. Ford elismerte, hogy crack kokaint szívott, hogy hiva­talba lépése után kábító­szert vásárolt és hogy itta­sanvezetett. (MTI) Hazaáruló lehet Musarraf Iszlámábád. A pakisz­táni legfelsőbb bíróság el­rendelte egy eseti bíróság létrehozását annak meg­vizsgálására, hogy Pervez Musarraf volt elnök bűnös- e hazaárulásban. A bírák elfogadták a kormány fo­lyamodványát, amelyben az említett súlyos vétség elkövetésével vádolják Pervez Musarrafot, aki államcsínnyel került hata­lomra 1999-ben, és közel tíz évig irányította az or­szágot. A volt elnököt - aki néhány napja szabadlábon védekezhet - az alkot­mány 2007-es felfüggesz­tése miatt vádolják haza­árulással, és akár halál- büntetést is kaphat. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents