Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-19 / 269. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 19. Vélemény És háttér 7 Abszurd dolog kudarcélményeknek, egzisztenciájukat vesztett, gerinces embereknek tapsolni Fehér hollók és aktivisták Az utóbbi napokban a november 17-i évfordulóhoz kapcsolódóan, illetve más járulékos rendezvények révén sem volt hiány díjátadókból, ünnepségekből, kollektív elismerésekből. A sorok szerzője egyebek mellett a Fehér Holló díj átadására jutott el, amelyet Pozsonyban tartanak, immár hatodik éve. TOKÁR GÉZA A KC Dunaj kulturális központban rendezett esemény sajátos hangulatban és sajátos kulisszák között zajlott. A szervezők célja, hogy nyilvános elismerésben is részesítsék azokat az öntudatos állampolgárokat vagy hivatalnokokat, akik felhívják a figyelmet valamilyen méltánytalanságra és nem hátrálnak meg az akadályokat látva. E hozzáállás a jelenlegi körülmények között esetenként kudarcélménnyel szokott járni. Oto Žamay kassai pedagógust, aki az iskolája túlszámlázott jogi költségeire hívta fel a figyelmet, illetve Mariana Vavrovát, a Szociális Biztosító jogászát, aki a törvénytelen belső eljárások ellen emelt kifogást, például kirúgták az állásából. Meglehetősen abszurd kudarcélményeknek, egzisztenciájukat vesztett, gerinces embereknek tapsolni, de a pozsonyi díjátadó ünnepség dugig telt termében a közönség megtette. A másik két díjazott, az oktatásban extra forrásokat kereső Vladimír Crmoman és Katarína Šimončičová természet- védő aktivista tevékenysége sem kimondottan sikertörténet, sok befektetett energia és frusztráció, egyben kevés valós és felmutatható siker áll mögöttük. Önmagában a díjátadó is jelzi tehát, hogy Szlovákia milyen problémákkal küszködik - a korrupció, a hivatalok és minisztériumok összezárása, a kisember tehetetlensége a bürokratákkal szemben még akkor is, ha az abszolút értelemben vett igazság az érintettek oldalán áll. A kiutat is mutatja azonban: rengeteg fiatalt lehetett látni a A díjátadó is jelzi, Szlovákia milyen problémákkal küszködik: korrupció, a hivatalok összezárása. közönség soraiban, s abban az időszakban, mikor a civil szervezetek és a kormány sokadjá- ra is egymásnak feszül - márpedig ebben a helyzetben alapból a kormány a nyerő - megvan az optimizmus, az összezárás és a kitartás a másik oldalon is. A hétvégén sor került egy másik díjátadóra is, a szlovákiai magyar Civil díjat a vág- sellyei iskola áthelyezése ellen küzdő tanárok, szülők és segítőik kapták. A saját köreinkben is megvannak azok az értékes aktivisták és egyének, akiket a kelleténél jóval kevésbé becsülünk meg, holott a közösségért dolgoznak több-kevesebb sikerrel, de töretlen lelkesedéssel. A szlovákiai magyar civil szervezettség túlmutat a nagy nyilvánosságot kapó táblacserén és a gerillaakciókon, sokan, sokféle módon ténykednek a helyi közösségekben. Fontos, hogy ezek az aktivisták megtalálják egymást, és a hasonló díjazások, elismerések során tudatosítsák: nincsenek egyedül, amit tesznek, az érték, egyben másoknak is példát mutatnak. A szerző a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője Az áram alatt lévő vasfüggöny 1950 és 1965 között volt üzemben az ország nyugati határvonalán Keresik a volt csehszlovák vasfüggöny felelőseit KOKES JÁNOS Rendőrségi vizsgálat folyik Csehországban annak megállapítására, ki a felelős az egykori Csehszlovákia nyugati határán létrehozott és működtetett vasfüggönyért, mely 1948 és 1989 között mintegy ezer ember halálát okozta - közölte a Mladá fronta Dnes napilap internetes hírportálja tegnap.,Azzal számolok, hogy a szükséges bizonyítékokat az év végéig beszerezzük” - állítja Pavel Bret, a cseh rendőrségnek a kommunizmus bűntetteit dokumentáló és vizsgáló hivatala igazgatója. Rámutatott: a rendszerváltás után mindössze néhány múltbeli esetet vizsgáltak ki, amelyekért konkrét felelősként egyszerű korábbi határőröket, sorkatonákat ítéltek el. Ha azonban az immár néhány éve folyó vizsgálat eredményeképpen valóban büntetőeljárásra kerül sor, akkor a hálóban a volt kommunista rendszer vezetői is fennakadhatnak. „Nem zárható ki, hogy a felelős tisztviselők közül valaki még életben van. Senkit sem szeretnék azonban megvádolni a médián keresztül” - jegyezte meg Brett. „Ha a vizsgálati szervek elegendő bizonyítékot gyűjtenek össze, foglalkozni fogunk velük” - jelentette ki Vladimír Hack, aki államügyészként felügyeli a vizsgálatokat. A Mladá fronta Dnes című napilap értesülései szerint az ügyben bíróság elé kerülhet Ľubomír Štrougal volt kormányfő és belügyminiszter is. Štrougal a hatvanas évek első felében belügyminiszter, majd a hetvenes és a nyolcvanas években (1970-1988) kormányfő volt. Újságírói kérdésre, mely szerint tudott-e arról, hogy belügyminisztersége idején a vasfüggönyben még áram is volt, csak annyit mondott: nem nyilatkozom. A sajtóban nyilvánosságra hozottak szerint az áram alá helyezett vasfüggöny 91 olyan személy halálát okozta, aki a zöld határon át próbált meg Nyugatra menekülni. Az áram alatt levő vasfüggöny 1950 és 1965 közöjt volt üzemben Csehszlovákia nyugati határain. A volt vasfüggönnyel kapcsolatos felelősség kivizsgálását a csehek a német példa nyomán kezdték el. Németországban Egon Krenz volt kelet-német kommunista vezető került rács mögé a határőrök lövöldözése miatt a berlini falnál. KOMMENTÁR Emlékezni kell NAGYANDRÁS Noha az 1989-es forradalom az elmúlt fél évszázad legfontosabb társadalmi eseménye volt Csehszlovákiában és a későbbi Szlovákiában, most, 24 évvel a történések után szinte teljes az apátia. Vajon miért nem érdekli az embereket saját múltjuk, vajon miért olyan megbocsátok azokkal szemben, akik ellenük tettek, kihasználták a rendszert, mások életét fenyegették, megkeserítették, esetenként derékba is törték a pályájukat? Miért haragszunk jobban egy korábbi kormányfőre, mint mondjuk a kommunis- - ta rendszer vezetőire? A szocializmusban valószínűleg túl sokan egyeztek ki ilyen-olyan módon a rendszerrel, mert élni akarták saját életüket. Az emberek 1968 után egyre kevésbé hittek abban, hogy a rendszert meg lehet változtatni belülről, és egyre kevesebben mertek, tudtak és akartak folyamatosan a rendszerrel harcolni. Az 1989-es novemberi forradalom előtt nem voltak óriási tüntetések, nem voltak sztrájkok, nem volt tömeges ellenállás, számos földalatti ellenzéki csoportosulás. A cseh és szlovák társadalmat a november 17-i prágai események felkészületlenül érték. Az emberek nem készültek arra, hogy napokon belül összedől a rendszer. Ám pár nap leforgása alatt minden megváltozott, a kommunista felelősök pedig szépen kisétáltak a hátsó ajtón, úgy, hogy közben senki sem tudta őket felelősségre vonni a bűncselekményekért, melyeket elkövettek. A társadalom elhitte, hogy az átmenet valóban fájdalommentes, gyors lesz, s minden azonnal jobbra fordul. A szabadsághoz a felelősségnek is társulnia kellett volna, ám ezt az emberek többsége nem értette meg. Mivel nem volt valódi felelősségre vonás, ezért történhetett meg, hogy a „reformkommunisták” visszaszivárogtak és az új társadalmi elit szilárd részévé lettek. Ma már kellemetlen megkérdezni, hogy egy- egy vállalkozó vagy családtagja mit is csinált 1989 előtt, miközben egyértelmű, hogy versenyelőnyét nem a szabad piacon szerezte. A politikusoknak is egyre ritkábban okoz gondot, ha tagjai voltak a pártállamnak, sőt Szlovákiának eddig csak exkommunista államfője volt. Az emberek rövid memóriája, tudatlansága és felkészületlensége miatt jöhetett Vladimír Mečiar vezetésével újra egy autoriter, diktatórikus irányba nyomuló rendszer is. Természetesen nincs tökéletes megoldás, nincs gyors gyógyszer, minden országnak magának kell végigjárnia az utat. Tudjuk, ma is mindenki a maga megélhetési problémáival van elfoglalva. Ám évente legalább egyszer, ilyenkor november közepén illene elgondolkozni azon, vajon hol lennénk, ha mégsem jött volna a rendszerváltozás. Vajon lehetne-e bárkit nyíltan szidni, utazni, vállalkozni, tanulni, a véleményünknek hangot adni, szabadon és nyíltan beszélni? Ilyenkor illene legalább magunkban köszönetét mondani mindazoknak, akik 1989 novemberében az elsők között mertek kiállni az igazságért. Mert valódi szabadságunkat nekik köszönhetjük. FIGYELŐ Haiyan tájfun: csalók, korrupció Csalók gyűjtenek adományokat az interneten a Fülöp- szigeteket sújtó tájfun után indult nemzetközi segélyezést kihasználva - figyelmeztetett a Symantec kiberbiz- tonsági szoftverfejlesztő vállalat. Az amerikai cég szerint a különböző közösségi oldalakon és népszerű portálokon közzétett hivatalos felhívások mellett adománykérő .spamek kezdtek el terjedni. A Symantec be is mutat egy ilyen kéretlen elektronikus levelet, amelynek feladója az egyik hírcsatorna Fülöp-szi- geteken tartózkodó munkatársaként mutatkozik be, és egy közismert bankon keresztül kéri a segély folyósítását. Az országban mindenütt jelen lévő korrupció jelentősen nehezíti a tájfun utáni helyreállítást, valamint a segélyek eljutását az érintettekhez. A Fülöp-szigete- ken e téren különösen rossz a helyzet, a közpénzek elsíbolása ugyanis évtizedek óta szerves része a mindennapi életnek. A délkelet-ázsiai országon november 8-án végigsöprő trópusi szélviharnak a manilai kormány közlése szerint legalább 3976 halálos áldozata van, és mintegy 1600 embert eltűntként tartanak számon. A Fülöp-szigeteki kormány lefelé módosította a szigetország idei évi hazai össztermékére (GDP) vonatkozó becslését a Haiyan pusztítása miatt. E szerint 6,5-7% között lesz az idei GDP-növe- kedés. A tájfun előtt még 7,3%-os növekedéssel számoltak. Az ENSZ becslése szerint összesen 9-13 millió ember lehet kárvallottja a Ha- iyannak, és 3 millió ember vált hajléktalanná a közel 100 millió lakosú szigetországban. (MTI)- fia orvosom antibiotikumot irt elő nekem, ezért a rántott csirkéjükből kérek.
