Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-19 / 269. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ. 2013. NOVEMBER 19. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 3 Ma már több baromfihúst hoznak be az országba, mint amennyit a hazai termelők kínálnak Életveszélyes brazil csirkék A hazai baromfihúst lassan kiszorítják az üzletekből az olcsóbb, ám silányabb minőségű külföldi termékek (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Veszélyben a szlovákiai baromfitenyésztők: az elmúlt tíz évben 127 százalékkal nőtt a baromfi-behozatal. A külföldi termékek ráadásul nem csupán az üzletek polcairól szorítják ki a hazai csirkehúst, hanem az egész ágazat hírnevét veszélyeztetik. A külföldről behozott baromfi minősége ugyanis gyakran katasztrofális, egyes esetekben pedig egyenesen élet- veszélyes. SUSLABÉLA Hogy a külföldi baromfihús kedvelői nemegyszer az életükkel játszanak, arra a legutóbbi példát a Brazíliából behozott csirkehús szolgáltatta, amely az emberi egészségre káros anyagot, doxiciklin antibiotikumot tartalmazott. Mintegy húsz tonnányi csirkemell importjáról van szó, amiből a sajtóinformációk szerint öt tonnányit a szlovákiai vendéglőkben, nyugdíjasotthonokban, iskolai étkezdében dolgoztak fel. „Négy tonna brazil származású húsról van szó” - nyilatkozta Dániel Molnár, a Szlovákiai Baromfiszövetség elnöke. „Brazíliából származik a szlovákiai behozatalnak az 5-7 százaléka. Az állat-egészségügyi ellenőrzés Brazília esetében módfelett bonyolult, mivel nem az Európai Unió országáról van szó. Az uniós szabályok értelmében a csirkehús sem tartalmazhat antibiotikumot, ennek ellenére a brazilok ezt rendszeresen megszegik” - mondta Molnár, aki szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Az importőrök legyőzték a hazai termelőket A 2004-től 2012-ig kimutatott 127 százalékos importnövekedés a további adatok tükrében azt jelenti, hogy míg 2004-ben 25 769 tonnányi baromfit importált Szlovákia, tavaly ez a mutató 58 493 tonnára nőtt. A baromfibehozatal 2004-ben 42,5 millió eurójába került az országnak, az elmúlt évben már 122,5 milliót kellett kifizetni. Mindez mély nyomot hagyott a szlovákiai baromfiágazaton. A hazai tenyésztők 2004-ben együttesen 90 ezer tonnányi baromfihúst állítottak elő, ezzel szemben volt a már jelzett 25 769 tonnás behozatal. Vagyis az import a hazai termelés 28,6 százalékának felelt meg. Az elmúlt évi mutatók azonban merőben eltérnek a korábbiaktól. A szlovákiai tenyésztők 57 165 tonna baromfihúst állítottak elő az 58 493 tonnás behozatallal szemben. „A behozatal így már nagyobb, mint a hazai termelés, ezt pedig egyszerűen nem lenne szabad megengednie az országnak. Az idei év első felében tovább nőtt az import, mégpedig csaknem 9,5 ezer tonnával. A legnagyobb baromfiimportőr Csehország, amely tavaly 51 százalékkal részesedett a behozatalból, idén eddig 37 százalékos a részvételi aránya. A második helyen lényegében azonos mutatókkal Magyarország és Lengyelország szerepel a listán, a két állam részesedése kü- lön-külön 17-22 százalék között mozog. A további államok a szlovákiai baromfihús-behozatali mezőnyben Románia és Brazília, részesedésük ismét kü- lön-külön számítva 6-7 százalék. Az elmúlt időszak slágercikke a romániai csirkemell, több nyugdíjasotthonban, vendéglőben, iskolai étkezdében is épp a romániai származású húsból készítik a viszonylag gyors előállítású ételeket. Ukrán „támadás” / várható A közeljövőben egy komolyabb ukrán „támadásra” lehet számítani, ugyanis keleti szomszédunk a napokban már Hollandiába szállított mintegy 21 ezer tonna fagyasztott csirkét, s a Szlovákiai Baromfiszövetség vezetője szerint csak idő kérdése, mikor kerül piacunkra is az ukrán csirkehús. „Ezzel kapcsolatban arra mindenképpen figyelmeztetni szeretnék, hogy a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményei hosszú évekig éreztetik hatásukat. A boltokban mindig arra figyeljünk, hogy ki a csirkehús előállítója, nem pedig a csomagolója, forgalmazója. Szlovákiában ugyanis vagy 70 csomagolóüzem működik, melyek nagy része egyebek mellett az importált csirkehúsra vár” - vallja Dániel Molnár. GAZDASÁGI HÍRMORZSA Drágán kölcsönöz Magyarország Budapest. Az IMF-hitelek visszafizetésével a magyar kormánynak épphogy sikerült lenyomnia a bruttó hazai termék (GDP) 80%-a alá az államadósságot, máris emeli vissza. Az Államadósság Kezelő (ÁKK) Zrt. ugyanis amerikai dollárban denominált 10 éves futamidejű kötvénykibocsátás megszervezésére adott megbízást a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és Goldman Sachs pénzintézeteknek. Magyarország így a piacról finanszírozza majd magát, igaz, kicsit drágán. Afebruári dollár-kôtvéný kibocsátás során például 1,25 milliárd dollár értékben adott el Magyarország ötéves lejáratú kötvényt, 4,125%-os kamatot fizetve. A tízéves kötvény esetében a fix kamat 5,375 százaléklett. Ez az IMF- től felvett hitelek esetén 2-3 százalékponttal alacsonyabb lettvolna. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ímEMsnm Angol font 0,8388 BŰÉ Lengyel zloty 4,1756 D Cseh korona 27,117 CT Magyar forint 297,06 D Horvát kuna 7,6390 jfj5§ Román lej 4,4466 n Japán jen 135,23 Svájci frank 1,2321 a Kanadai dollár 1,4081 Q USA-dollár 1,3517 a VÉTELELADÁS 1 BANK 1 DOLLÁR 1 CSEH KORONA 1 FORINT Sberbank 1,39-1,31 27,96-26,33 311,48-284,66 OTP Bank 1,41-1,29 28,35-25,% 310,99-284,77 Postabank 1,39-1,30 28,13-26,23Szí. Takarékpénztár 1,40-1,30 27,88-26,33 311,82-284,97 Tatra banka 1,39-1,31 27,96-26,33 309,95-286,39 Príma bankaÁltalános Hitelbank 1,38-1,30 27,97-26,34Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Elektronikus ügyintézés az adóhivataloknál Várják az áfafizetőket ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az adóhivataloknál tegnap kezdődtek az elektronikus ügyintézés hetei, a hivatalok az elkövetkező két hétben így külön foglalkoznak majd azokkal az ügyfelekkel, akik az elektronikus kommunikációhoz szükséges szerződést szeretnének kötni. A központi adó- és vámigazgatóság ugyanis az adóbehajtás hatékonyságának a növelése érdekében a jövő évtől már csak elektronikus formában kommunikál az áfafizetőkkel, így most arra kéri őket, hogy mihamarabb igényeljenek minősített elektronikus aláírást vagy az új jogszabály alapján kössenek elektronikus kommunikációról szóló szerződést az adóhivatallal. Az év végén ugyanis érvényüket vesztik az 511/1992-es jogszabály alapján megkötött szerződések, jövőre így már csak az 563/2009-esjogszabály szerint megkötöttek alapján tarthatják a kapcsolatot az adóhivatallal. (mi) Bevételeink nagyjából tizedét tesszük félre Rendszeres takarékoskodás ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megéri rendszeresen takarékoskodni - derül ki a Sberbank Slovensko legújabb felméréséből, amely szerint jóval több pénzt takarítanak meg azok, akik havi rendszerességgel egy kisebb összeget tesznek félre, mint azok, akik időnként egy nagyobb összeget helyeznek el a bankban. A felmérés szerint a rendszeresen takarékoskodók havonta átlagosan 207 eurót spórolnak meg, míg a rendszertelenül takarékoskodók esetében ez csupán 139 euró. „Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy míg a rendszeresen takarékoskodó ügyfeleink számlám átlagosan 6272 euró található, a rendszertelenül takarékoskodókén csaknem a harmadával kevesebb” - nyilatkozta Filip Vitek, a Sberbank Slovensko osztályvezetője. A felmérés arra is fényt derített, hogy az emberek havonta átlagosan a bevételeik 10 százalékát képesek megtakarítani. (mi, TASR) a fagyokat Äbaráifetiudvar lakói gondozásuk téjidőben A KERT ÉS UDVAR Új, mindig aktuális információkkal, hasznos cikkekkel jelenik meg januártól havonta az Új Szó mellékleteként. Hotvonöt éve együtt! w-kert UDVAR 16 oldalon
