Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-04 / 256. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Magyar festők képeit foglalták le Budapest. Mednyánszky- és Szabó Vladimír-festménye- ket foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az alkotások egyike sem rendelkezett a szükséges kiviteli engedéllyel - közölte a NAV szombaton a Facebook oldalán. A reptér postaforgalmán keresztül egy magyarországi feladótól Szlovákiába tartó küldemény vámvizsgálata során négy festmény került elő. Két képen Mednyánszky László, a másik kettőn Szabó Vladimír aláírása szerepelt. A festmények a védett kulturális javak körébe tartoznak, ezért az országból való kivitelükhöz a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ engedélye szükséges - írta a NAV a közleményben. Mivel a feladónak nem volt kiviteli engedélye, a NAV pénzügyőrei a képeket lefoglalták és feljelentést tettek védett kulturális javakkal visszaélés bűntett elkövetésének gyanúja miatt. (MTI) Besson nem akart leállni a tajvani forgatással Idegeire mentek a fotósok MTl-HÍR Tajpej. Luc Besson francia filmguru tagadja, hogy azt tervezte volna, a riporterek és lesi- fotósok zaklatása miatt leáll Lucy című filmjének forgatásával, és szedi a sátorfáját Tajvanról. A rendező pénteki, tajpeji sajtóértekezletén azt mondta, hogy maga is csak a sajtóból „értesült” állítólagos ebbéli szándékáról, ugyanakkor elismerte, hogy a paparazzók olykor valóban az idegeire mentek, és ha valaha is újra forgatna Tajvanon, a fotósoknak változtatniuk kell a magatartásukon. A sztárok zaklatása miatt Hau Lung-bin tajpeji főpolgármester még múlt hétfőn önmérsékletre kérte a médiamunkásokat, figyelmeztetve őket, hogy a nemzeti érdekeknek és Luc Bessern a tajpeji sajtóértekezleten (TASR/AP-felvétel) Tajpej imázsának ártanak, ha elüldözik a stábot, amely a legjelentősebb hollywoodi produkciót forgatja Tajvanon azóta, hogy az Oscar-díjas Ang Lee tavaly elkészítette Pi élete című, háromdimenziós világsikerét. Nácik által elrabolt festmények kerülhettek elő 1500 eltűntnek hitt kép MTl-HIR München. A nácik által elrabolt mintegy 1500 festményt, köztük Picasso-, Marisé-, Chagall-alkotásokat foglaltak le a Focus című német hírmagazin szerint egy müncheni férfi lakásában. A szenzációsnak ígérkező fogásra a vámnyomozók bukkantak a beszámoló szerint. A 80 éves férfi lakásában majdnem 1500, eddig eltűntnek hitt képet találtak. A hírmagazin írasa szerint a képeket a nácik zsidó gyűjtőktől rabolták el vagy „elfajzott” művészet címszóval elkobozták. A Focus szerint a festményeket egy München melletti biztonsági raktárban őrzik a vámosok. A hírmagazin írásának tartalmát az illetékes augsburgi államügyészség a dpa német hírügynökség tegnapi megkeresésére sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánta. Horváth Péter Csaó Bambino című darabja a Thália Színházban, Léner András rendezésében Egy keserédes időutazás képei Jó, ha egy zenés családi revüként beharangozott színpadi munka többletélménnyel képes megajándékozni nézőit. Kassán az idei „magyar” évadot Horváth Péter Csaó Bambino című darabjával indította a Thália Színház. Hiszem: az előadás sikerre ítéltetett. SZÄSZ1 ZOLTÁN A szerző, Horváth Péter biztos kézzel írta a darabot, olyan technikát alkalmazott, melyet az „átkosban” is sokszor kellett működtetni: nem csupán ábrázolt, súgott is a sorok között. Egy színházi közegben élő, a világra rácsodálkozó kisgyerek szemszögéből láttatja az 50-es és 60-as évek ma már sokszor érthetetlennek tűnő kényszercselekvéseit, azt a letűnt, szinte groteszk világot, amelyben nemzedékek szocializálódtak. A darab fontos eleme a szabadságvágy. Számomra kulcsmondatként maradt meg: „Na mi a baj fiacskám? A kurva élet, az a baj!” és „Az életnek az a titka, hogy semmi titka nincs!” A történet dióhéjban: egy vidéki színészcsalád gyereke emigrációja előtt öccsével együtt elmegy egy fergeteges úttörőbuliba, kicsit nosztalgiázni, elköszönni a múlttól, szerelmektől, emlékektől, s közben újraélik gyerekkoruk meghatározó - kacagtató vagy tragikus - eseményeit. Apjuk és anyjuk válását, a költözéseket, a bizonytalanságot, az első szexuális élményt, a történelem viharait. Csemege, hogy a színészek a magyar mellett angolul, oroszul és franciául is beszélnek a színpadon. Léner András a darabot keretjátékkal és revüelemekkel állította színpadra, így a történelmi cselekményszál minden korosztály számára világosan olvasható. (Diákelóadáson láttam, vették a fiatalok, s nem csak a zene miatt!) A főszereplő narrátorként meséli el és kommentálja is saját életét. Gecsé- nyi Györgyi dramaturgnak köszönhetően hitelesek a dialógusok, bejönnek a poénok. A dalok pedig a hangulathoz igazodva viszik előbbre a cselekményt. A rendező az egyébként sokszereplős darab szereposztásakor jól válogatott, mindenki a helyén van. A karneváli hangulat, a mély társadalmi és személyes tragédiák jó arányérzékkel, a zenés műfajnak megfelelően jelennek meg az előadásban. Talán csak a második felvonás felénél érezhető egy kis tempóin- gadozás, a karácsonyi és temetési jelenetnél. A keretjátékban elindított narrátort felvezetés hiánya miatt billent volna meg az egyensúly pár percre? Vagy így akarták hangsúlyozni, hogy ma temetünk, holnap táncolunk, mintha mi se történt volna? A színészek kicsit tanácstalanul hagyják el a játékteret. Az utolsó szegletig és a szó szoros értelmében minden irányban kihasznált, jól funkcionáló díszletet Kovács Yvette Alida tervezte. (Kérdés: hogyan lehet majd tájoltatni az előadást?) A jelmezek jól működnek, hol korhűk, hol stilizáltak. A tervező, Őry Katalin az anyagi lehetőségekhez képest parádésat alkotott. Még arra is gondolt, hogy volt különbség a magyar úttörők és a szlovákiai pionírok egyenruhája között. A színpadi zene és ének Lakatos Róbert és Szakái Gábor munkája, a táncok koreográfiája Kántor Kata igényes munkája. Nádasdi Péter narrátor, kiskölyök, lázadó, szerelmes kamasz, emigrációba induló fiú. Bírja energiával, sok humorral, színészi tehetségének széles palettáját használva játszik. Méltó partnere öcsi szerepében Havasi Péter. Képes felhőtlen bolondozásra és véresen tragikus önmegismerésre is. Az apa szerepében Bocsárszky. Attila a színház a színházban játékra kapott kiváló lehetőséget, és él is vele. Bohém, megtört forradalmár, apa, színész, nőcsábász Nádasdi Péter narrátor, kiskölyök, lázadó, szerelmes kamasz, emigrációba induló fiú. És bírja energiával. és kényszerhelyzetbe hozott, besúgó színházi funkcionárius. Márkus Judit érett, vonzó csalódott nő és anya; a hatalomnak kiszolgáltatott feleség és sikerre vágyó primadonna. Márkus sok regiszteren játszik, szépen ragyog. Cs. Tóth Erzsébet és Dudás Péter nagymama-nagypapa kettőse színházi ínyencség. Mindketten jól adagolják a humort, a felszín alatt mélyen érző, esendő emberek. Gazsi tanárként Pólós Árpád telitalálat, a bicskázó jelenetben szelídsége és embersége igen meggyőző. Kövesdi Szabó Mária káprázatos átváltozóművész. Hol úttörővezető, hol meg bárénekes, és kiválóan énekel. Ami ezúttal egyébként mindegyik színészről elmondható. Jól eltalált hangfekvésben rájuk szabták az énekszámokat. Madarász Máté négy szerepben bizonyít. Besú- gásra beszervező katonatisztként ördögi, pótpapaként pedig kellőképpen undok tud lenni. Várható, hogy egyre komolyabb szerepek találják meg. Illés Oszkár kedvvel és tisztán játszik, pincérként és smasszer- ként emlékezetes. Lax Judit francia nevelőként villan meg. Szabadi Emőke egyszerre cser- fes és dögös, ha a pártról írt verset szaval, akkor is. Varga Lívia és Szoták Andrea egykori osztálytársak és szerelmek szerepében kamasz lányként élnek a színpadon. Nem mellesleg talán tucatszor is átöltöznek, szerepet váltanak. A díszlet minden szegletét bejátsszák, de nem kitöltenek, hanem éltetik a teret. A dalokban biztosak, énekhangjuk szépen cseng. Kassán kiváló, olykor elgondolkodtató, máskor felszabadító szórakozást nyújtó, keserédes és kissé nosztalgikus revüt láttunk. Jó lenne, ha sokszor játszhatták. KULTURMIX Mozi. Négy hazai Cinemax moziban - Kassán, Besztercebányán, Nyitrán és Zsolnán - tekinthetik meg ma az operarajongók Giuseppe Verdi A szicíliai vecsernye című művének közvetítését a londoni Royal Opera House-ból. Az előadást Stefan Herheim rendezte, a főbb szerepekben Bryan Hymel, Marina Polavs- kaya, Erwin Schrott és Michael Volle látható. A mozihálózat Artmax opera, illetve Artmax balett sorozatában a 2013/ 2014-es évadban még négy közvetítést láthatnak a nézők Londonból, Madridból és Amszterdamból. Erwin Schrott Procida szerepében A szicíliai vecsemyé- ben. A közvetítés ma 18.30- kor kezdődik a mozikban. Könyv. Katonai egyenruhát viselő férfi ébred egy üres telken, valahol Berlin központjában. Se bunker, se Bormaim, csak összegraffitizett házfalak, focizó kölykök, és még a török is bevonult. Mit tesz egy néhai diktátor, ha 66 évvel későbbi hazájában találja magát? Megpróbálja újra maga mögé állítani a népet -jobb híján egy saját tévéshow-ban. Timur Vermes 1967-ben született Nüm- bergben, magyar apától és német anyától. Első regénye, a Nézd, ki van itt németül 2011- ben jelent meg, a Führer feltámadásának humorba ágyazott története hatalmas siker lett. TIMUR VEHMCS ÜB» ITT Timur Vermes: Nézd, ki van itt. Libri Könyvkiadó, 2013. Kiállítás. A művészet és a természet a középkori Európában címmel nyílt kiállítás a pozsonyi várban, melynek anyagát a párizsi Musée de Cluny középkori gyűjteményéből válogatták össze. A bemutatott műtárgyak között mindennapi használati eszközök, szakrális és dekorációs tárgyak, valamint ékszerek egyaránt megtalálhatók. A középkorban a természet jelentős szerepet töltött be az ember mindennapi életében, ezért a műtárgyakon gyakran jelentek meg állatokat és növényeket ábrázoló természeti motívumok. A művészet és a természet a középkori Európában. A pozsonyi vár kiállítása 2014. február 2-áig tekinthető meg. Egy letűnt, szinte groteszk világ jelenik meg a színpadon, amelyben nemzedékek szocializálódtak (Zuzana Klimek felvétele)
