Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-16 / 267. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 16. www.ujszo.com A falut még nem értesítette a kormány Pered téma lesz a jövő héten is VERES ISTVÁN Pozsony. Jövő héten ismét téma lesz Pered névváltoztatásának ügye. A kormány kisebbségi és emberi jogi tanácsa ugyanis felvette jövő szerdai ülésének napirendjére az ügyet. A tanácsban Petőcz Kálmán beszél majd a Pered- ügyről, mint a testület kisebbségi szakértője. Különösebb áttörés nem várható a szerdai üléstől, a tanács ugyanis nagyrészt az állami hivatalok és minisztériumok küldötteiből, főleg államtitkárokból áll. A tanács alá tartozó kisebbségi bizottság kedden foglalkozott Pered ügyével - a testület öt magyar tagja ugyanis beterjesztett egy állásfoglalást, amelyben nyugtalanságuknak adnak hangot a kormány októberi döntésével kapcsolatban. ,A kormány releváns indoklás nélkül avatkozott a helyiek döntésébe, ezzel pedig bizal- madanságot idéz elő az emberekben az állami szervek irányába” - figyelmeztet az állásfoglalás, amely azt kéri a kormánytól, hogy értékelje át döntését. A kabinet október 16-án utasította el Pered kérelmét, a falu ugyanis a tavalyi helyi népszavazás alapján azt kérte, hogy hivatalos neve a jelenlegi Tešedíkovo helyett Pered legyen. Az önkormányzat egyelőre még semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a kormány döntéséről, tudtuk meg tegnap a peredi községi hivatalban. Borsányi Gyula polgármester korábban lapunknak azt nyilatkozta: szeretnék megtámadni a kormány döntését. „Először viszont meg kell várni a hivatalos értesítést, hogy tudjuk, milyen jogi lépéseket tehetünk” - mondta a polgármester. Gašparovič megmakacsolta magát Alkotmányellenes lehet a szociális „kényszermunka” ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Egyelőre kérdéses, hogy januártól kell-e dolgozniuk a segélyen élőknek, Ivan Gasparovic államfő ugyanis alkotmányossági aggályok miatt a jogszabály újratárgyalását kéri a parlamenttől. A lehetséges alkotmányellenességre az ellenzéki képviselők is figyelmeztettek a törvény tárgyalása során. A köztársasági elnök szerint kérdéses, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal az alapvető szükségletek biztosítására adott segély csökkentése. Problémásnak tartja a közmunkaprogramban való részvétel kötelező előírását is. „Kérdéses, hogy a jogszabály végrehajtása nem ütközik-e a kényszer vagy kötelező munkára vonatkozó nemzetközi szerződésbe” - véli Gašparovič. A köztársasági elnök úgy gondolja, az alkotmány szerint mindenkinek olyan támogatást kell kapnia, ami fedezi az alapvető létszükségleteit, a most visszaküldött törvény ennek a követelménynek nem felel meg. Gašparovič azt is kifogásolja, hogy a jogszabály diszkriminatív elemeket is tartalmaz, a segélyen élőket ugyanis két részre osztja: lesznek, akiknek le kell dolgozniuk a havi 32 órát, és lesznek, akiknek nem. A törvény szerint ugyanis csak annak kell dolgoznia, akinek munkát ajánlanak fel, vagyis ha az önkormányzat nem tud munkát adni a segélyen élőnek, akkor neki nem kell dolgoznia. Ettől tartanak a polgármesterek is, mivel a jogszabály nem mondja ki, hogy mit tegyenek, ha nem tudnak mindenkinek munkát adni. A jogszabály alkotmányellenességére az elfogadás során az ellenzék is figyelmeztetett, az SaS jelezte, hogy elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordul, éppen a Gašparovič által kifogásolt részek miatt. A jogszabályt a november végén kezdődő ülésén tárgyalja újra a parlament, de kicsi az esélye, hogy a smeres többség elfogadja Gašparovič -érveit. Robert Fico kormányfő ugyanis komoly előrelépésnek tartja a jogszabályt, amely szerinte megtisztítja a munkanélküliséget is. (lpj, SITA) RÖVIDEN Módosulnak a taxisok szabályai Pozsony. A továbbiakban legfeljebb nyolcéves autót lehet taxiként használni, az engedély kiadását nem befolyásolják a futott kilométerek úgy, mint eddig. A vonatkozó jogszabály módosítását tegnap írta alá Ivan Gašparovič államfő. A törvény nagy felháborodást váltott ki a taxisok körében, ugyanis a korábbi módosítás értelmében csak legfeljebb ötéves autót lehett taxizásra használni, ezért sokan felhagytak a vállalkozással vagy új autót vettek - mint kiderült, fölöslegesen, ugyanis a Smer öt helyett nyolc évet határozott meg ismételten. A jogszabályt az utolsó pillanatban enyhítette a smeres többség, amikor a taxisok többsége már eleget tett a szigorú szabályoknak vagy felhagyott a taxizással. (SITA) Olli Rehn gazdasági ügyekért felelős biztos szerint akár 3,2 százalék is lehet a hiány jövőre Brüsszel nem hisz Ficónak Rehn szerint a kiadásokat kellene csökkenteni (SITA/AP-fotó) Brüsszel/Pozsony. Az Európai Bizottság szerint idén ugyan Szlovákia várhatóan teljesíti a 3 százalékos hiánycélt, a következő években azonban a költségvetési hiány 3 százalék felett is lehet. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság tegnap tette közzé az eurózóna tagállamainak költségvetési terveiről alkotott véleményét. Ez az első alkalom, hogy a gazdaság- politikák szorosabb összehangolásának jegyében Brüsszel még a tagállamok büdzséinek elfogadása előtt ítéletet mondhat a tervekről. Szlovákia az Európai Bizottság szerint idén képes lesz 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányát, továbbra is bizonytalan azonban, hogy az elkövetkező két évben sikerül-e kikerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól. Míg például a szlovák kormány jövőre 2,8 százalékos költségvetési hiánnyal számol, az Európai Bizottság szerint ez elérheti a 3,2 százalékot. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris biztosa szerint Szlovákia ugyan az ajánlásoknak megfelelően csökkenti a kiadásait, középtávon azonban akár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékának megfelelő kilengés is elképzelhető, ami veszélybe sodorhatja a hiánycél teljesítését. A biztos szerint a Fico-kabinet ráadásul a jövő évi költségvetés hiányának a lefaragását nagyrészt a bevételek növelésével - így például az ágazati adók meghosszabbításával - szeretné elérni, ahelyett hogy takarékoskodna. „Elégedettek lehetünk a most közzétett jelentéssel, az Európai Bizottság szerint ugyanis Szlovákiának idén sikerül teljesítenie a hiánycélt” - állítja Peter Kažimír pénzügy- miniszter, aki azonban elismeri, hogy ami az elkövetkező éveket illeti, már nem ilyen rózsás a helyzet. Hogy ezen javítsanak, Kažimír szerint további változások várhatók például a jövő évi költségvetés egészségügyről szóló fejezetében, aminek köszönhetően nőhetnének a bevételek. A bizottság ezúttal 13, eurót használó ország költségvetési terveit vette górcső alá, a mentőprogramban részesülő államokét nem, és arra jutott, hogy Finnország, Olaszország, Málta és Spanyolország esetében áll fenn annak kockázata, hogy a tervezett költségvetés nem teljesíti a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett célokat, de egyik esetben sem olyan súlyos ez a veszély, hogy az adott országnak új tervet kelljen készítenie. A strukturális hiány tekintetében meghatározott úgynevezett középtávú célt az egész eurózónában csak Észtország és Németország tudja teljesíteni. Ezért bár Brüsszel eredményesnek tekinti az eddigi pénzügyi konszolidációt, további strukturális reformokat tart indokoltnak. A bizottság által készített vélemények most az eurót használó országok pénzügyminiszterei elé kerülnek, akik a jövő héten tekintik át a brüsszeli ajánlásokat, a tagállamoknak pedig legkésőbb december 31-ig kell elfogadniuk a jövő évi költségvetéseiket. Korábban egy bizottsági forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszel pusztán véleményt mond a tagállamok költségvetési terveiről, mindazonáltal szeretné elérni, ha a tagállamok megfogadnák a megfogalmazott javaslatokat, (mi, TASR, MTI) A politikusok szerint a közöny oka, hogy az emberek rosszul élnek és nem látják a választás értelmét Megyék: közép és kelet gyengén teljesít A déli megyék magyar képviselete MÓZES SZABOLCS Pozsony. Több magyar képviselő foglal helyet a megyei közgyűlésekben a következő négy évben, mint 2009-2013 között. A mandátumszám viszont még mindig elmarad a 2005-ös és a 2001-es választási eredménytől. Az első megyei választások eredményének megismétlése gyakorlatilag elérhetetlen cél. Akkor az MKP az egyik legeredményesebb pártként került ki a megyei megmérettetésből, Nagyszombat, Nyitra, valamint Besztercebánya megye magyarok által lakott járásaiban a megszerezhető helyek túlnyomó többségét elvitte. Nagyszombat megye két déli járásában most is jói szerepeltek a magyar jelöltek (az MKP 11, a Híd 4 képviselői helyet szerzett, a többi párt nem rúgott labdába), Nyitra megyében viszont megismételhetetlen volt a 2001-es eredmény. Azóta ugyanis kettéosztották az Érsekújvári járást, az északi Érsekújvári választási körzetben 8 hely maradt, a magyarok aránya pedig csak 10% körüli. Az etnikai arányok miatt a Lévai járásból szintén nehéz sok magyart bejuttatni. A legszembetűnőbb változás viszont az ország középső és keleti felében mutatható ki. Besztercebánya, valamint Kassa megyében alig volt eredményes magyar jelölt. „Nagyon nagy az elvándorlás, sok választónk külföldön dolgozik” - mondta lapunknak Csúsz Péter, az MKP Besztercebánya megyei vezetője. Szerinte érezhető a választók elfordulása a politikától, mivel azt látják, hogy az elmúlt két évtizedben a régióban nem javult a szociális helyzet. „Elegük van a pártokból, emiatt is szavaztak sokan a függetlenekre. Azt viszont nem látják, hogy egy független semmit sem ér el a 49 fős képviselő-testületben” - figyelmeztet Csúsz Péter. A megyében 4 MKP-s jelölt szerzett mandátumot, ahidasokközül egysem. „Nagy elvárások voltak a regionális önkormányzatokkal szemben, ám ezek nagy része nem vált valóra” - nyilatkozta lapunknak Jakab Elemér, a Híd kassai megyei főnöke. Pártja két helyet szerzett a déli járásokból, az Iglói járásból egy szlovák jelöltje jutott be. Tapasztalatai szerint a kampányokkal egyre nehezebb megszólítani az embereket, ezen a téren sok múlik a polgármestereken. „Ahol nemcsak az értesítőt küldik ki, hanem részletesebb információt adnak, magasabb az arány” - véli Jakab. Az általános közöny egyik jele szerinte az is, hogy a jelöltek már nem is ígértek semmit. A Híd politikusa úgy véli, a két magyar párt összefogva jobb eredményt érhetett volna el. „Az emberek fásultak, nem látják a szavazás célját” - véli Köteles László, az MKP szepsi politikusa. A megyei parlamentben az MKP-nak négy képviselője lesz, ebből három a Kassa-vidéki járásból. Köteles szerint a közös magyar politizálás 2009-es megbomlása is negatívan hatott az eredményekre. ,Akkor érzékelhető volt egy megtorpanás” - tette hozzá. Szerinte a részvételre rányomja bélyegét a szociális helyzet és a létbizonytalanság. Köteles szerint főleg az idősek szavaztak, a fiatalokat nagyon nehéz volt megszólítani. Úgy véli, 2001-ben és 2005-ben azért is szerepelt jól az MKP a régióban, mert a szlovák választók és pártok nem érzékelték a megye fontosságát, a magyarokat pedig jobban lehetett mobilizálni. S mit hoz a jövő? Csúsz szerint sok múlik azon, a Smer hogyan változtatja meg a megyerendszert. Köteles úgy véli, Kassa megyében megoldást jelenthetne a járások választási körzetre bontása - erre 2009-ben már volt egy sikertelen próbálkozás.
